Az utolsó órában járunk légszennyezettség terén

Súlyos elmaradásai vannak Magyarországnak a légszennyezés mérséklése terén. Azonnal változtatni kell – de szerencsére mindannyian hozzájárulhatunk a sikerhez.

Ha azt halljuk, egy uniós értékelésen Magyarország közös csoportba került Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal (az EU öt legerősebb nemzeti gazdaságával), rögtön elönti a szívünket a büszkeség. Csakhogy ez esetben nincs okunk az elégedettségre, sőt: a fent említett államokkal, valamint Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt a Portfolio cikke szerint kilencen mi vagyunk a leginkább elmaradva a légminőség javítását célzó intézkedések megvalósítása terén.

Az Európai Bizottság 2008 óta szankcionálja azokat a tagállamokat, ahol nem tesznek hathatós lépéseket a koromrészecskék (PM10), illetve a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátás visszaszorításáért. Nem elvi és nem is politikai kérdésről van szó: „az Unióban évente több mint 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt” – hangsúlyozta Karmena Vella uniós környezetvédelmi biztos.* Magyarországon ez a szám 8-14 ezerre tehető, így a helyzet azonnali javítása mindannyiunk érdeke.

Aligha véletlen, hogy éppen az öt legnagyobb újautópiaccal rendelkező nyugat-európai ország került fel a listára. „A nitrogén-oxidok, illetve a koromrészecskék kibocsátása az autóipar talán legsürgetőbb, legveszélyesebb terhe” – emelte ki a biztos.

Ezt a terhet mindenekelőtt a közelmúltig oly nagy népszerűségnek örvendő dízel üzemű gépkocsik miatt cipeljük magunkkal. A 22-es csapdája persze a környezetvédelemben is érvényesül: mivel a dízelek tagadhatatlanul takarékosak, és energiahatékonyságuk sok esetben még mindig jobb a benzinmotorokénál, így ha az autógyártók teljesíteni szeretnék a CO2-kibocsátásra vonatkozó, egyre szigorodó előírásokat, egészségkárosító hatásuk ellenére szinte megkerülhetetlenek számukra a dízelek.

Szinte, de nem teljesen. Egyre több autógyártó ismeri fel ugyanis azokat a hosszú távú lehetőségeket, amelyeket a Toyota által húsz évvel ezelőtt elsőként piacra bocsátott hibrid hajtáslánc-technológia tartogat. A benzinmotorok eleve csekély részecske- és NOx-kibocsátását fokozott fogyasztás-csökkentéssel párosító rendszerek mára elérték azt a fejlettségi és gazdaságossági szintet, ahol a teljes üzemeltetési költség (TCO) terén valós alternatívái lehetnek a dízeleknek. Így amikor (és nem „ha”) Európa államai végleg ajtót mutatnak a gázolajjal üzemelő motoroknak, a tisztább levegőért és jobb életminőségért cserébe nem kell megoldhatatlan anyagi áldozatokat hoznunk.

A Toyota hibrid technológiája például már most alkalmas a dízelek kiváltására. Olyannyira, hogy a cég képviselői 2017 őszén egyértelművé tették: a Toyota már a közeljövőben beszüntetheti dízelüzemű modelljeinek gyártását. A megújult Yaris vagy a nagysikerű C-HR városi crossover például már most sem kapható dízelmotorral, ahogy a Lexus teljes európai palettájáról is hiányoznak a kompressziógyújtású modellek.

A kételkedőket maguk a vásárlók győzték meg a döntés helyességéről: a jelenleg Magyarországon eladott Toyoták egyharmadát, a Lexusok 97 százalékát (!) benzin-elektromos hibrid egység hajtja. Mindössze három év alatt nyolcszorosára nőttek a technológia hazai eladásai (a piac több mint 80 százalékát a Toyota és a Lexus hibridjei teszik ki, de örvendetesen keresettek a versenytársak hibrid modelljei is), és a növekedésnek még nincs vége. 2015 óta a hibrid modellek hazai piaci részesedése 1,0 százalékról 3,3 százalékra nőtt. Ez jelentős előrelépés, de mindannyiunk érdekében bízzunk benne, hogy népszerűségük egyre növekvő ütemben emelkedik majd, hiszen a légminőség érdemi javításához ennél is több hibrid hajtású autóra volna szükség Magyarország és Európa útjain.

*Karmena Vella uniós környezetvédelmi biztos nyilatkozata az alábbi linken magyarul is elolvasható: http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-508_hu.htm

Fotók: Toyota, naturalnews.com, sustyvibes.com

Megosztás