A közép-európai EU-gazdaságok is megérezhették az új gépjármű-emissziós mérés visszahúzó hatását

 

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2018. november 8., csütörtök (MTI) – Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a közép-európai EU-gazdaságok növekedési ütemét is lassította valamelyest az Európai Unióban kötelező új gépjármű-emissziós mérési eljárás, bár nem ez a térségi növekedés meghatározó tényezője.

    Szeptember elsejétől már csak olyan új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban, amelyeket alávetettek a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási tesztnek. 
    Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezetének (ACEA) minapi beszámolója szerint szeptemberben éves összehasonlításban 23,5 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban, a hivatalos mérőállomások egyelőre szűkös kapacitása ugyanis jelentősen késleltette több autógyár – köztük például a BMW és a Volkswagen – új modelljeinek forgalomba helyezését.
    Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtöki tanulmányában közölte: becslései szerint az új eljárás okozta gyártási késések az idei harmadik negyedévben Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatták vissza a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű növekedési ütemét.
    A cég hangsúlyozza, hogy a hatás ebben régióban a jelek szerint kisebb volt, mint Németországban. Az elemzőház becslése szerint ugyanez a tényező 0,35 százalékpontos mínuszt jelenthetett a német gazdaság negyedéves növekedésében az idei harmadik három hónapban. 
    A ház modellszámításai szerint a WLTP-eljárás teremtette szűk engedélyezési keresztmetszet éves összevetésben még kisebb mértékben, 0,1 százalékponttal csökkenthette a cseh gazdaság, 0,2 százalékponttal a magyar hazai össztermék növekedési ütemét, és ebben az időtávlatban a lengyel gazdaságra valószínűleg semmilyen, vagy csak minimális negatív növekedési hatást gyakorolt.
    A Capital Economics londoni elemzői szerint több más tényező, például a gyorsuló infláció miatt lassabban növekvő kiskereskedelmi értékesítés valószínűleg nagyobb hatást gyakorolt a közép-európai EU-gazdaságok harmadik negyedévi növekedési teljesítményére, mint a WLTP-eljárás.
    Más nagy londoni házak továbbra is derűlátó, nem egy esetben javított előrejelzéseket tartanak érvényben a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére, bár konszenzusos az a várakozás is, hogy a magyar hazai össztermék növekedési lendülete 2019-ben lassul.
    Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a tevékenységi területének növekedési kilátásairól e héten Londonban ismertetett friss prognózisában az idei évre 4,3 százalékos, 2019-re 3,3 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal jobbat májusban kiadott előző előrejelzésénél.
    Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság az év első felében 4,7 százalékkal növekedett a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására.
    A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos – vagyis az EBRD várakozását is meghaladó – növekedést jósolt a magyar gazdaságban.
    Ezek is javított adatok, miután az erőteljes második negyedévi teljesítmény nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit. A Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre.

Megosztás