Öreg autó – vén autó

Szeptember végéig 120 005 külföldről hozott személyautó kapott magyar rendszámot, és ezek közül 72 130 készült 2009 előtt. Lukács Pál, a kecskeméti Neumann János Egyetem járműtechnológia tanszékének vezetője blogunknak többek között elmondta, miért nem nagy üzlet az ilyen korú autók megvásárlása, és azt is, milyen országokban készült alkatrészeket nem tanácsos megvenni.

Németország 40 millió darabos személygépkocsi állományából évente mintegy 2,5 millió használt autót visznek ki az országból. A fő célállomás 400-500 ezer darabbal Lengyelország, de Magyarország is a nagy felvásárlók közé tartozik.

Egy Németországból érkező 10-12 éves autó általában jobb állapotban van, mint egy első alkalommal hazánkban forgalomba helyezett kocsi. Megkíméltebb, mert ott jobbak a szervizelési szokások, és lényegesen jobbak az utak. Azonban a tervezett eladás előtti utolsó egy-két szervizt már ki szokták hagyni, úgyhogy annyira mégsem jó a kép.

Ráadásul a mai járműveket nem a millió kilométeres futásteljesítményre tervezik, még a dízeleket sem, úgyhogy egy félmillió kilométert futott dízel autó üzemanyag ellátó rendszere, illetve a motor egyes elemei cserére, felújításra szorulnak. Az a vevő, aki nagyon kedvező áron megvesz egy – szinte mindig pörgetett kilométerórájú – nyugat-európai autót, egyszer csak az üzemanyag ellátó rendszer felújításának költségeivel szembesül, ami 500 ezertől 1,2 millió forintig terjedhet.

Mit is vettünk egy tizenéves autóval?

Egy szóban kifejezve: gondokat. Az öreg autók fogyasztása nyilván magasabb, mint a maiaké a motor avultsága és kopottsága miatt. És ha javítani kell, nagyon nem mindegy, hogy milyen műhelyben, milyen szerelővel, milyen technológiával és milyen alkatrésszel javítják azt az autót. Mindezektől függ a jármű műszaki állapota.

A szürke és fekete zónában dolgozó szervizek szerelői nyilván nem kapják meg azt a továbbképzést, amit a márkaszervizesek, ugyanakkor meglehetősen „rugalmasok” a felhasznált alkatrészek eredetét illetően.

Lukács Pál szerint vannak olyan gyártó országok, amelyekből nem tanácsos megvenni az ott készült alkatrészeket. Kína, Tajvan, Argentína, Brazília, Törökország az, ahol általában a szellemi tulajdonjog védelmet nem szokták tiszteletben tartani. „Ezek a tipikus copy-országok, ahol szemrebbenés nélkül másolják le az alkatrészeket, sőt rányomják a CE (Conformity of Europe) jelölést is” – mondta a szakember, rámutatva, ha ilyen országból érkezik az alkatész, vélhetően hamisított, és kérdéses a minősége.

A kispénzű autós számára a legkedvezőbb megoldás lehet, ha olyan bontóból vásárol, ahol megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. Kevesen tudják, hogy bontott alkatrészt csak műbizonylattal lehet értékesíteni, ami után a bontósnak egy év garanciát kell biztosítani. Azonban sok bontóban számlát sem nagyon adnak, nemhogy műbizonylatot, tehát, ha a bontott alkatrész meghibásodik, még a pénzünket sem kapjuk vissza.

Megosztás