A nyaralási szezonban sokan döntenek úgy, hogy inkább szürkületben vagy éjszaka indulnak útnak annak érdekében, hogy elkerüljék a dugókat, illetve a hőségben való vezetést, és hogy fél nappal se rövidüljön a pihenés. Az előnyök mellett azonban érdemes számításba venni az éjszakai vezetéssel járó kockázatokat is, hiszen a hosszú távú, sötétben való vezetés jelentős rutint igényel. Az Arval flottakezelő tapasztalatai szerint az éjszakai vezetés során a balesetek kockázata megtöbbszöröződik, ezért a járművezetőknek ilyenkor a szokásosnál is jobban fel kell készülnie.

Máshogy reagálunk sötétben

A vezetéshez szükséges környezeti információk nagy részét a szem dolgozza fel, így nem csoda, hogy a sötétben való vezetés, főleg rutin hiányában, nehéznek bizonyulhat. Az emberi szem ugyanis alapvetően nem alkalmas éjszakai aktivitásra, ebből adódóan pedig ilyenkor főként csak a veszélyt érzékeli – sok esetben már későn. Éppen ezért korlátozott fényviszonyokban több időt igényel, hogy agyunk felismerje a lámpák jelzéseit, a padkáról lelépő gyalogosokat vagy az útra tévedő vadakat. Emiatt érdemes még nagyobb követési távolságot tartani, hogy időben reagálhassunk az esetleges vészhelyzetekre.

Van segítség

A fényszórók helyes használata és magasságállítása, a műszerfal csökkentett megvilágítása, valamint a helyes táplálkozás azonban sokat segíthetnek az éberség megőrzésében. Mielőtt hosszabb útra indul a sofőr éjjel, érdemes kerülnie a magas szénhidrát-tartalmú ételeket, amelyek álmossá tehetik, illetve fokozhatják a sötétség miatti tompaságot, míg a fehérjében gazdag ételek hozzájárulhatnak a szellemi frissesség megőrzéséhez.

Azonban, ha úgy érzi, hogy fárad, mindenképp tartson pihenőt, esetleg aludjon egy keveset, hogy frissen folytathassa az utat. A vezetés biztonságának fokozása érdekében a legújabb járműveket már fáradtságérzékelővel szerelik fel, hogy kiszűrjék a rizikós eseteket, hiszen sok éjszakai baleset köszönhető a volán mögötti elalvásnak, a lelassult reakcióidőnek.

„Tapasztalataink szerint a leggyakoribb probléma az, hogy a sofőrök rosszul mérik fel autóvezetői képességüket” – mondja Kovách Kristóf, az Arval értékesítési igazgatója. „A hiányosságok pedig éjszaka még hatványozottabban előjöhetnek. Különösen gyakori a nem megfelelő sebességválasztás, a fényjelző berendezések helytelen használata, illetve a hirtelen fékezés, amelyek mindegyike hozzájárulhat az autó feletti kontroll elvesztéséhez. Az Arvalnál ezek megelőzéséhez viszont hatékonyan hozzá tudunk járulni tréningekkel, illetve az Arval Active Link nevű telemetriai rendszerünkkel, ami lehetővé teszi a helytelen sofőri attitűdök kiszűrését.”

Szokatlan gondok

A vadveszély táblára sokan csak legyintenek, hiszen napközben a legtöbb hazai vad a bozótos vagy az erdő mélyén tölti az időt, távol az emberektől. Éjszaka azonban aktívabbá válnak, emiatt sem szabad „rutinból” vezetni a sötétben a már ismert útvonalakon. Sokan a fényjelző berendezéssel igyekeznek figyelmeztetni az útra tévedő őzeket, szarvasokat vagy vaddisznókat, pedig a hirtelen fény csak elvakítja őket. Kovách Kristóf szerint ez egy gyakori kérdés az Arval vezetéstechnikai tréningjein: „Mi azt javasoljuk, hogy ha a sofőr meglátja az őzeket vagy a szarvasokat az út mentén, fékezzen, fokozott óvatossággal közlekedjen, és dudáljon, hogy az állatok jobban érzékeljék, merről jön a veszély. Kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat is, nehogy elveszítse a sofőr az autó feletti kontrollt.”