Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül – Yan-Chi szerint
Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására – jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.
Lázár János a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester vezetésével zajló „ÉKM-csúcs Kecskemét” plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben, és ennek eredménye az is, hogy a korábban agrárváros Kecskemét mára ipari várossá vált.
Hangsúlyozta: nagyrészt a polgármester és csapatának érdeme, hogy a városban „a semmiből létrehozták Európa egyik legfontosabb és Magyarország legnagyobb autóipari centrumát„, megszületett Kecskeméten a legnagyobb európai Mercedes-gyár és Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása.
A miniszter bejelentette, hogy az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat.
Hangsúlyozta: a vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.
Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását – mondta.
Hangsúlyozta, hogy mindkét beruházás érinti Kecskemétet, akárcsak a szintén két szakaszban megvalósuló lajosmizsei vasútvonal újjáépítése Budapest irányába. Először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek.
A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel – tette hozzá.
A miniszter beszélt arról: a régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. Felidézte, hogy Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is.
Lázár János a térség útfejlesztéseire térve kiemelte, hogy a végéhez közeledik az M44-es gyorsforgalmi út építése, amelynek utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal adják át.
A kormány „tulajdonképpen 10 év alatt 560 milliárd forint elköltése mellett összekötötte Kecskemétet, az M5-ös autópályát Békéscsabával” – mondta.
Beszámolt arról is, hogy elkészülnek a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti mintegy 2,5 kilométer hosszú szakaszának négysávosítására, valamint a 44-es főutat az 5-ös főúttal való csomópontjától a 445-ös út becsatlakozásáig tartó rész szintén négysávosítására vonatkozó tervek. Megtervezik továbbá az 52-es és az 54-es számú főutak mintegy 3,5 kilométer hosszú összekötését is. Ezek tervezési költségére mintegy 500 millió forintot különítenek el.
Beszélt arról is, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten – fogalmazott.
Lázár János bejelentette, hogy 2025 végére elkészül mintegy 3,5 milliárd forint értékben a Halasi úti felüljáró felújítása, amelyet a Magyar Közút saját hatáskörében végez majd el.
Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét (Fidesz-KDNP) polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött.
Mint mondta: 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot.
Ebben az időszakban – a magán és az állami beruházások révén – mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba – tette hozzá.
