Az első negyedévben közel annyi elektromos autót értékesítettek hazánkban, mint dízelt

GONDOLTA VOLNA? AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN KÖZEL ANNYI ELEKTROMOS SZEMÉLYAUTÓ TALÁLT GAZDÁRA MAGYARORSZÁGON MINT DÍZEL!

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által kiadott legfrissebb jelentése, valamint a mértékadó JATO idei első negyedéves értékesítési statisztikáinak tanúsága szerint az idei év első negyedévében bizony olyasvalami történt Magyarországon, amire valószínűleg senki nem számított, talán csak a hazai hibrid elektromos autó értékesítések 81%-át jegyző Toyotát és Lexust leszámítva. A zöld autózás szinonimájának is tekintett két japán márka környezetbarát, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemmódban, károsanyagkibocsátás és fogyasztás mentesen közlekedő hibrid modelljeinek elképesztő sikere ugyanis meghatározó mértékben járult hozzá ahhoz, hogy január és március között 5,1%-os történelmi csúcsot ért el hazánkban a részben vagy teljesen elektromos, azaz a hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) autók eladásainak részaránya az újautó eladásokból. Mindeközben a környezetszennyező dízel értékesítések hazai mélyrepülése oda jutott, hogy ugyanezen időszakban mindössze a Magyaországon gazdára új személyautók 7,6%-át vásárolták a ezzel a hajtással.

Ha valaki néhány évvel ezelőtt azt jósolja, hogy 2018-ra Magyarországon a részben vagy teljesen elektromos személyautók értékesítései megközelíthetik a dízel eladásokat, valószínűleg sokan megmosolyogják. A számok azonban nem hazudnak, úgy tűnik a magyarországi magánvásárlók és vállalati flottaügyfelek sokkal gyorsabban mozdultak el a zöld autók irányába, mint azt bárki – az iparági elemzőket is beleértve – várta volna, megelőzve ezzel a legtöbb európai országot. Ezzel hazánk a közép-kelet-európai régió legkörnyezettudatosabb újautó piacának bizonyult, és a kedvező irányba ható piaci folyamatokat tudatosan megtámogató kormányzati magatartással könnyen Magyarország lehet Európa legtisztább autópiaca a környezetbarát autózás iránt legendásan elkötelezett Skandináv országok után.

Az persze már az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy elképesztő dinamikával nőnek hazánkban a környezetbarát autók eladásai, amelyet elsősorban a valóban praktikus, külső töltést nem igénylő, és így az akkumulátoros elektromos autókra jellemző alacsony hatótáv és hosszú töltési idő problémáját kiküszöbölő hibrid elektromos autók iránti szárnyaló kereslet hajtott: 2017-ben már több, mint nyolcszor annyi részben vagy teljesen elektromos új autó kelt el hazánkban, mint 2014-ben, aminek 88%-át a hibrid elektromos autók tették ki. Az együtt a hazai hibrid elektromos eladások 81%-át jegyző, nem mellesleg a piac legszélesebb, 16 modellből álló hibrid elektromos modellportfólióját jegyző Toyota és Lexus pedig már idén év elején magabiztosan bejelentette, hogy 2018-ban 5150 új hibrid autó értékesítésével számol Magyarországon. Ezzel a két japán márka egyetlen év alatt egyetlen év alatt 50%-al tervezi növelni az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al kívánja bővíteni az összes a hazai utakon futó hibrid elektromos autó számát. A Toyota és a Lexus proaktív, a környezettudatosságot a központba helyező kommunikációja ugyanakkor láthatóan a versenytársakat is lépéskényszerbe hozta (ma Magyarországon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos modellje kapható, amiből 75 hibrid), és ők is a vártnál jobban teljesítettek ezen a fronton.

A hibrid elektromos autók páratlan sikere ugyanakkor önmagában nem lenne elég a mostani rekord eredményhez, ehhez kellett a dízel technológia hazai mélyrepülése is: az idei év első negyedévében Magyarországon az dízel eladások 10,5%-al estek vissza a tavalyi év azonos időszakához képest, így az újautó értékesítések mindössze 23,6%-át, és a személyautó eladások csupán 7,6%-át tették ki a dízelek (ennél alacsonyabb dízel arányt csak Hollandia, Norvégia és Lengyelország produkált Európában). Ez idei év első negyedévében ugyanis Magyarországon a dízel eladások zömét, 68%-át ugyanis a haszongépjárművek adták. Ezen a területen is is elérhető ugyan már néhány akkumulátoros elektromos modell, a professzionális árufuvarozásban ugyanakkor még kritikusabb szerepet kap a hatótáv kérdése, így az áttörést itt is a hibrid elektromos (és később a hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modellek térnyerése jelenti majd, erre azonban még néhány évet várnunk kell.

„A hazai zöldautó értékesítések 68%-át és a hibrid eladások 81%-át jegyző Toyota és a Lexus nem csupán a hibrid elektromos autók magas aránya terén küldött erős jelzést a piacnak (a hazai Toyota eladások 41%-át, és a Lexus értékesítések 95%-át teszik ki a hibridek), hanem a személyautók esetében a dízel értékesítésekkel való felhagyással is. A Lexus ugyanis már hosszú évek óta nem kínál dízel autókat, míg a Toyota bejelentette, idéntől már egyetlen dízel személyautó sem szerepel majd a portfóliójában.” – fogalmaz Varga Zsombor, az öt Magyarországon legnépszerűbb hibrid elektromos modellt (Toyota Auris, Toyota C-HR, Toyota RAV4, Toyota Yaris és Lexus NX) jegyző Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációs vezetője.

Ha az állam is beszáll, Magyarországon lenyomják az elektromos személyautók a dízeleket

Varga Zsombor a fentieken felül egy további érdekes összefüggésre is felhívja a figyelmet:
„Akkor érthetjük meg ugyanakkor igazán, hogy milyen magasnak is számít a Magyarországon az első negyedévben a részben vagy teljesen elektromos új autók által elért 5,1%-os részarány, ha tudjuk, ebben nem szerepeltek állami beszerzések. Annak érzékeltetésére, hogy milyen óriási potenciál rejlik a piac zöldülése szempontjából abban, ha az állami vállalatok, államigazgatási szervek és közszolgálatok beszerzéseiben is megjelenik a zöld autók iránti preferencia, elég ha tudjuk, hogy ha az idén január és március között közbeszerzés keretében gazdára találó 820 személyautó mindegyike akkumulátoros elektromos vagy hibrid elektromos lett volna, már most 7,7%-os részben vagy teljesen elektromos aránynál tartanánk. Ez annyit tesz, hogy ez esetben már az első negyedévben több részben vagy elektromos személyautó kelt volna el hazánkban, mint dízel.” – mutat rá a szakember.

Egy adott időszak utólagos elemzésekor egy a fentihez hasonló ’mi lett volna, ha’ típusú felvetések természetesen elsőre nem tűnik másnak, mint játéknak a számokkal. Az év nagyobbik része ugyanakkor még előttünk van, és ha a részben vagy teljesen elektromos autók (reálisan a valóban praktikusan használható hibrid elektromos autók) iránti tudatos preferencia valóban megjelenik az állami beszerzésekben, könnyen meglehet, hogy a 2018-as évet úgy zárjuk, hogy Magyarországon először több elektromos személyautó talált gazdára, mint dízel. Ez persze nem csak az állami beszerzéseken múlik, ha a hibrid elektromos autók beszerzése terén amúgy is kifejezetten aktív vállalati flották is még tovább növelik vásárlásaik során a hibridek arányát, a határ valóban a csillagos ég.

Sok európai országnál jobban állunk tehát, hátra azonban – ahogyan arra Varga Zsombor is felhívja a figyelmet – nem dőlhetünk. A magyarországi használtautó import valamelyest még mindig meghaladja az újautó eladások számát, itt pedig, köszönhetően a 10 évnél idősebb autók iránti preferenciának (aminek okán a magyarországi aktív autópark átlagos életkora 14 év körül alakul) amelyek körében még viszonylag kevés hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modellt találunk, még elég alacsony részben vagy teljesen elektromos autók aránya (tavaly 2,8% volt). Fontos tehát annak tudatosítása is, hogy azoknak, akik egyelőre nem engedhetnek meg maguknak új autót, szintén nem kell beérniük a környezetszennyező dízelekkel, mert közel azonos áron azonos korú, ám sokkal megbízhatóbb és kevesebb meghibásodási kockázatot rejtő hibrid elektromos autót is találhatnak, amelyekhez a hivatalos márkakereskedők stabil szervizhátteret és szaktanácsadást is kínálnak. Vannak persze, akik már felismerték ezt: a használtautót vásárló taxisok között például már csupán elvétve találunk olyat, aki nem hibrid elektromos autót választana, aki pedig egyszer használtként kipróbálta a hibridet, némi osztás-szorzás után idővel új hibridre vált.