A BKK szerint több pontjában jogszerűtlen és életszerűtlen a Közbeszerzési Döntőbizottság Lánchíddal kapcsolatos döntése

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Lánchíd felújításával kapcsolatos közel 9 hónapnyi vizsgálódása után elmarasztalta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és az A-Híd Zrt.-t, majd 15-15 millió forint bírságot szabott ki a társaságokra. A BKK sem a döntést, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért megvizsgálja a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét. A kivitelező A-Híd Zrt. előzetes tájékoztatása szerint a cég is felülvizsgálati eljárást kezdeményez a KDB határozata ellen. A jogi eljárás a kivitelezés ütemszerű előrehaladását nem befolyásolja.

A Közbeszerzési Döntőbizottság indoklása szerint a bírságot azért szabták ki, mert a BKK nem ellenőrizte megfelelően a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. egyes alvállalkozóit.

A Hatóság kifogásai

Bár a Hatóság a projektet teljeskörűen vizsgálta – beleértve a projekt szerződéskötéssel, megvalósítással, alvállalkozókkal, előlegfelhasználással, teljesítésigazolásokkal, számlázással kapcsolatban keletkezett iratait –, egyetlen területen állapítottak meg jogsértést.

A Hatóság egyrészt azt kifogásolja, hogy néhány, a teljesítésbe bevont alvállalkozót az A-Híd Zrt. nem előzetesen, hanem az alvállalkozási szerződés megkötését követően – bár minimális késedelemmel – jelentett be a megrendelő Budapesti Közlekedési Központnak. A KDB határozata ugyanakkor maga is megerősíti, hogy a bejelentésnek az A-Híd Zrt. minden esetben eleget tett, a jogsértés nem volt szándékos és nem befolyásolta a közbeszerzést lezáró döntést.

Másrészt a Hatóság kifogásolta azt is, hogy ezt a késést nem vette észre a BKK. A KDB álláspontja szerint a BKK-nak – tekintettel a napi szinten megvalósuló helyszíni ellenőrzésekre -, észlelnie kellett volna a késedelmes bejelentést.

A BKK álláspontja

A Budapesti Közlekedési Központ szerint a KDB elvárása teljesen életszerűtlen egy olyan kivitelezés helyszínén, ahol akár 100 fő is dolgozik egyszerre. Ráadásul számos közreműködő nem található meg a munkaterületen, mivel nem ott van feladata (például az oroszlánok restaurálását sem a Lánchídnál végzik). Kérdés tehát, hogy ha a jövőben a BKK szeretné elkerülni a hasonló eseteket, hogy tud annak eleget tenni? Ugyanis a KDB jelenlegi határozata szerint, a BKK hiába észlelne egy be nem jelentett alvállalkozót, azonnali, soron kívüli intézkedés esetén is bármikor bírsággal lehetne súlytani minden hasonló helyzetben lévő megrendelőt.

A Döntőbizottság azt sem vette figyelembe, hogy az A-Híd Zrt. az alvállalkozók bejelentését folyamatosan végezte, és közülük mindössze néhány esetben volt késedelmes a bejelentés a Hatóság szerint. A KDB késve bejelentett társaságok közé sorolta például a felújítás tervezésére a BKK Zrt.-vel már 2013(!) decemberében szerződő tervezői konzorciumot alkotó vállalkozásokat is, amelyeknél úgy állapítottak meg 1 napos késedelmet, hogy a cégek bejelentése már a projekt legelső, nyitó kooperációján megtörtént. A hatóság azt sem vette figyelembe, hogy a többi érintett, a beruházás értékének mindössze 0,6 százalékában résztvevő alvállalkozó bejelentése – többségében néhány nap csúszással – megtörtént, hónapokkal a vizsgálat és a jogorvoslati eljárás megkezdése előtt. Tehát nem arról van szó, hogy a Lánchíd felújításának kivitelezője egyáltalán nem, vagy csak akkor és azért jelentette volna be az alvállalkozóit, amikor és amiért a Hatóság elkezdett vizsgálódni.

A bírság kiszabása során a Döntőbizottság egységes mértékben büntette mindkét felet, ugyanakkor a KDB határozatában a döntés és az annak alapjául szolgáló indokok töredéke vonatkozik a BKK-ra, ami szintén jelentős aránytalanságot feltételez.

A fentiek miatt a BKK a bírság kiszabását indokolatlannak és érthetetlennek tartja, amelynek bár a magyarázata a jogi környezetbe beerőszakolható, ám a kivitelezések során a gyakorlatban értelmezve kivitelezhetetlen.

A BKK sem a KDB döntését, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért megvizsgálja a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét.

A kivitelező A-Híd Zrt. BKK-nak adott tájékoztatása szerint szintén nem ért egyet a döntéssel, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen pedig bírósági eljárásban kér jogorvoslatot.

A jogi eljárás a kivitelezés ütemszerű előrehaladását nem befolyásolja.

Budapesti Közlekedési Központ