A hibrid autók sem úgy fogyasztanak, mint ahogy a gyártók kommunikálják

Hihetünk az ígéreteknek?

A brit Honest John fogyasztóvédelmi szervezet megmérte, a valóságban mennyit is fogyasztanak a rendkívül takarékosnak mondott hibrid személyautók. Az eredmények lehangolók, két markáns trend azért kirajzolódik.

Az Honest John nevű szervezet életszerű tanácsokkal igazítja el a brit fogyasztókat az autóvásárlás rengetegében. Tevékenységük fontos oszlopa a járművek tényleges üzemanyag-fogyasztásának mérése és kommunikálása – egy motor takarékossága vagy nagy étvágya a vásárlók többsége számára meghatározó tényező lehet a döntésben, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az elmélet és a gyakorlat a legritkább esetben vág egybe.

A cég az autósok adatait nem kampányszerűen gyűjti, hanem folyamatosan; eddig több mint 149 ezer autós osztotta meg velük tényleges tapasztalatait. Most, hogy a dízelek kiszorulásával egyre nagyobb hangsúlyt nyernek a hibrid és plug-in hibrid modellek, összegezték az eddig beérkezett adatokat, és furcsa eredményre jutottak: a hibrid autók átlagosan mintegy 30 százalékkal többet fogyasztanak a mindennapokban, mint amit a szabványos mérési adatok ígértek, csakhogy ezért elsősorban nem az autógyártók okolhatók.

A Honest John képviselői szerint a nem életszerű szabvánnyal van a gond. Az egészen mostanáig alkalmazott NEDC (új európai tesztciklus) mérési paramétereit ugyanis utoljára 1997-ben frissítették, azaz három évvel azelőtt, hogy az első hibrid, a Toyota Prius megjelent volna Európában, így a normát alkotó mérnököknek elvi tudomása sem lehetett a benzin-elektromos hajtásláncok működéséről.

Ebből a szempontból a frissen bevezetett WLTP (globális harmonizált könnyű gépjármű teszteljárás) szabvány hitelesebb méréseket ígér, mint a korábban alkalmazott NEDC (új európai tesztciklus), ám amíg 2018 szeptemberétől teljes körűen kötelezővé nem válik, addig – az ezekhez hasonló felmérések híján – továbbra is a sötétben tapogatóznak a vásárlók, miközben az autógyártók egy része továbbra sem a tényleges, hanem a laboratóriumban mért fogyasztást igyekszik minimális szinten tartani és ezt az eredményt kommunikálni a nagyközönség felé, amely teljes mértékben elfogadhatatlan.

Felismerhetőnek tűnik azért néhány szabályszerűség, ami segít a döntésben. Az élmezőnybe például csupa hagyományos, nem konnektorról tölthető hibrid modell került, míg a sor végén öt plug-in hibrid (köztük több nagyteljesítményű prémium gépkocsi) kullog. Ugyanakkor itt sincs minden kőbe vésve. Egyrészt a fokozott dinamizmus és a fényűző kidolgozás igenis összeegyeztethető a kiszámíthatóan takarékos fogyasztással, hiszen a teljes brit piac leghitelesebb fogyasztású hibrid modellje a Lexus GS 450h, egy 345 lóerős, 100 km/h-ra 5,9 másodperc alatt gyorsuló luxusautó 6,1 literes szabványos üzemanyag-fogyasztással. Másrészt a plug-in technológiát sem hibáztathatjuk a tévedésekért: az észak-amerikai Consumer Reports év elején közzétett felméréséből kiderült, hogy a Toyota Prius Prime (Európában Prius PHEV) kevesebbet fogyaszt a gyakorlatban, mint amit a katalógus ígér.

Egyelőre azonban mégis úgy tűnik, ha nem akarunk nagyot csalódni, a hagyományos hibrid autókkal járunk a legjobban. Az annak idején először a Toyota által bevezetett full hibrid technológia kiforrottságára jellemző, hogy mérettől és teljesítménytől függetlenül megbízhatóan teljesít: erre bizonyíték a Lexus mellett a második helyen álló RAV4 Hybrid (197 LE, 4,9 l/100 km), a bronzérmes Yaris Hybrid (99 LE, 3,3 l/100 km) és az ötödik legjobb C-HR Hybrid (122 LE, 3,9l/100 km). És miközben az öt leginkább szavahihető autó közül négyet a Toyota-csoport gyárt, a legnagyobbat „tévedő” típusok egy kivételével mind Németországban készültek…

A piac legkisebb fogyasztásbeli eltérést mutató hibrid és plug-in járművei:

A piac legnagyobb fogyasztásbeli eltérést mutató hibrid és plug-in járművei:

Fotók: Toyota, Lexus

http://egyszermarlattamautot.hu/2018/06/02/tiz-dolog-amit-csak-kevesen-tudnak-a-hibridek-mukodeserol/