Az új Opel Astra nyerte a 2022-es “Arany Kormánykerék” díjat
Hosszú a korábbi Opel-sikerek listája.
1978 – Opel Senator A: az első “Arany Kormánykerék” díjas
1978-ban az Opel Senator szerezte meg az Opel első “Arany Kormánykerekét”. A Frankfurti Autószalonon mutatták be 1977 szeptemberében, a legendás Kapitän, Admiral és Diplomat modellek utódjaként, és az Opel csúcsmodelljeként szolgált egészen 1993-ig. 1978-ban a Senator háromféle motorral volt kapható – egy 2.8 literes 140 LE-sel, és kétféle, – 150 valamint 180 LE-s – 3.0 l-essel.
1979 – Opel Kadett D: a térkihasználás bajnoka
Egy évvel később az Opel újra győzött, az 1979-es Kadett D, a márka első elsőkerék-hajtásújaként nyert “Arany Kormánykereket”. Az elől, keresztben beépített motoroknak, és a kardántengely hiányának köszönhetően a karosszéria kompakt méretei ellenére (126 mm-rel volt rövidebb az elődénél) rengeteg helyet kínált. Az összesen akár 1,425 i-nyi csomaghellyel szolgáló kombi mellett kétféle ferdehátú is szerepelt a kínálatban. A sportos Kadett GTE 1983-ban érkezett, 187 km/h-s végsebességgel és 115 LE-s 1.8 l-es négyhengeres benzinmotorral.
1981 – Opel Ascona C: a jó dolgok hármasával jönnek
1981-ben eljött az Ascona C ideje, az Opel első, elsőkerék-hajtású középkategóriásaként érkezett, ötajtós és kombi karosszériával. Motorkínálata 1.3-1.6 l-es benzinesekből, és 1.6-os dízelből állt.
1982 – Opel Corsa A: kis autó, nagy hatással
Mindössze 12 hónappal az Ascona C után, már 1982-ben, óriási előnnyel egy vadonatúj Opel modell, a Corsa nyerte az “Arany Kormánykereket”. A márka első kisautója mindössze 3.62 m hosszú volt, széles, raliautós sárvédőkkel és extrém-alacsony légellenállással: mindössze 0.36-os alaktényezővel. A kínálat csúcsán a 98 LE-s Corsa GSi állt, a kétajtós lépcsős- és ferdehátúból álló paletta 1985-ben egészült ki az ötajtóssal. A Sikeres Corsa A-ból 3.1 milliót gyártottak összesen.
1984 – Opel Kadett E: az újabb kompakt győztes
Öt évvel az előző generáció sikere után ismét a Kadett győzött, de ezúttal már az 1984-ben bemutatott új sorozat. A második elsőkerék-hajtású Kadett-sor 1984 és 1991 között készült, és 1984-ben az “Év Autójának” is megválasztották. A Kadett E igazi áramlástani bravúr, a sportos GSi változat légellenállási együtthatója (Cd) mindössze 0.30 volt, de az ötajtós alapmodellé sem volt rosszabb 0.32-nél. Az E sorozatból összesen 3.78 millió darab készült.
1987 – Opel Senator B: a kifinomult győztes
Az Opel Senator B is megismételte elődje sikerét. A hátsókerék-hajtású Omega alapjaira állított új csúcsmodell többségében hathengeres motorokkal készült, a csúcson a 3.0 l-es 156 LE-ssel. Ez annyira simán forgott, hogy a szelepfedelére állított pénzérme nem billent fel. Később, ez a hathengeres, hengerenkénti négy szeleppel, és Dual-Ram szívórendszerrel már 204 LE-t teljesített.
1990 – Opel Calibra: győzött a bajnok
1990-ben igazi bajnok nyerte az “Arany Kormánykereket”; egy lélegzetelállító kupé, rekord-alacsony, 0.26-os légellenállási együtthatóval! A Calibra alapmotorja is 115 LE-s volt, a csúcson pedig egy 204 LE-s egység állt. Ez utóbbi volt a Calibra Turbo, összkerék-hajtással, és 6.9 másodperces gyorsulással álló helyzetből 100 km/h-ra. A kínálatban V6-os is szerepelt, 170 LE-s teljesítménnyel. A Calibra V6 1996-ban elhozta az ITC bajnoki címét.
1994 – Opel Omega B: a nagyautó aranya
Az Omega második generációja különösen nagy hatást gyakorolt a zsűrire. A dinamikus megjelenés, a tágas beltér és az új, könnyűfém hengerfejes, akár 210 LE-s V6-osok meggyőzték a szakértőket. Az új légzsák-rendszer magas szintre emelte a biztonságot, a kombi pedig végtelenül nagy csomagteret kínált, így nem csak a családok, de a vállalkozók is kedvelték. A lépcsőshátú kivitel ugyanakkor üzleti autóként aratott sikereket.
1995 – Opel Vectra B: tükröm-tükröm
A Vectra leglátványosabb formaelemei az áramvonalas, az autó orrába simuló vonalú külső visszapillantó tükör-házak voltak. Az “Arany Kormánykerék” zsűrije sem tudott nekik ellenállni. A Vectra győzelméhez persze komolyan hozzájárultak az 1.6-2.6 l-es 75-170 LE-s, erős és takarékos benzinmotorok is. Az új 1.7 és 2.2 l-es, közvetlen befecskendezéses dízelek szintén ebben a Vectra sorozatban debütáltak.
1999 – Opel Zafira A: a hétüléses átváltozó művész
Hogy ki találta fel? Hát az Opel! Igen, a teljes értékű hétüléses, amely az ülések kiszerelése nélkül is pillanatok alatt áruszállítóvá alakítható (akár 1,700 l-es raktérfogattal), Rüsselsheim-i ötlet. A kialakítás neve Flex7, és komolyan hozzájárult ahhoz, hogy a Zafira elnyerje az 1999-es “Arany Kormánykereket”. Az ülések néhány mozdulattal az autó padlójába hajtogathatók, ha éppen nincs rájuk szükség. A rugalmasan alakítható utastérhez kompakt külső méretek, és élvezetes menettulajdonságok tartoznak.
2002 – Opel Vectra C: az „elektrotechnikás”
A Vectra harmadik generációja sikeresen megvédte az elődje által megszerzett címet, hiszen ismét diadalmaskodott. Az új középkategóriás már az elektronikus kor szülötte volt, fedélzeti rendszereit hagyományos vezetékek helyett CAN bus rendszer kapcsolta össze, kormányrásegítése pedig elektrohidraulikus elven működött. Benzin-, és dízelmotorjainak teljesítményskálája 100-tól 280 LE-ig terjedt, hengerűrtartalmuk pedig 1.6 és 3.2 liter közötti. A Vectra C-hez elérhető volt az Opel új, IDS Plus nevű aktív felfüggesztése is, folyamatosan változó lengéscsillapítással, így a futómű valamennyi forgalmi helyzethez és a változó útviszonyokhoz is képes volt igazodni.
2005 – Opel Zafira B: a 12. győztes
A Zafira második generációja a Flex7 ülésrendszer továbbfejlesztett változatával érkezett, és azonnal “Arany Kormánykereket” nyert. Ráadásul egyben a világ leggyorsabb egyterűje is volt, hiszen a 240 LE-s OPC változat mindössze 8:54:38-as idővel teljesítette a Nürburgring Nordschleife körét. A 240 lovon kívül a kormányzás, és a futómű is fontos szerepet játszott a rekordidő elérésében.
2009 – Opel Astra J: a kompakt műalkotás
2009-ben, az Astra J sorozata igazi műremekként lépett a Kadett D nyomdokaiba térkihasználásban és a Kadett E-ébe aerodinamikai téren, így szerezte meg az “Arany Kormánykereket”, az Opel kompaktjainak sorában immár harmadikként. Az Astra J az Opel új formafilozófiája, a “Formaművészet és a német precizitás találkozása” alapján született, és olyan modern asszisztens rendszereket is hozott, mint az Opel Eye és a kanyarkövető AFL+ fényszórók. A FlexRide nevű adaptív felfüggesztés egyszerre szolgálta a biztonságot és a kényelmet, miközben az első utasok az AGR (Egészséges Hát Munkacsoport) által minősített ülésekben utazhattak.
2010 – Opel Meriva B: okos és kompakt
A Zafira kistestvére 2012-ben győzedelmeskedett a díjon, a Meriva B sorozata ezzel az eredményével is alátámasztotta az Opel egyterű-építési technikájának sikerességét. A zsűri különösen nagyra értékelte a sokoldalú FlexSpace hátsó ülést, és a ki-beszállást megkönnyítő, hátrafelé nyíló ajtókat. A FlexDoors-szal egyszerűbb lett a gyerekülések használata, és a rendszer a magas utasok kényelmét is szolgálta. A széles motorkínálatban már a kisebb hengerűrtartalmú, különösen takarékos, turbós erőforrások is megjelentek, a teljesítménypaletta 75-től 140 LE-ig terjedt.
2012 – Opel Zafira Tourer: a guruló nappali
A Zafira prémiumkategóriás társaként színre lépett Zafira Tourer azonnal “Arany Kormánykereket” nyert; flexibilisen alakítható utastere mellett kényelmével, nagyméretű üvegtetejével és olyan újításaival győzte meg a zsűrit, mint például az adaptív sebességtartó, vagy a ráfutásos balesetekre figyelmeztető rendszer.
2015 – Opel Astra K: a térugrás
Az Astra új sorozata a K, alapjaiban friss, könnyűszerkezetes műszakisággal érkezett, ultramodern motorokkal, kiemelkedő szintű konnektivitással, és többek között már okostelefon-integrációs képességekkel. Az új Astra folytatta a márka tradícióit, és korábban csak magasabb kategóriákban ismert felszereléseket hozott a kompaktok mezőnyébe. Mindez meg is hozta számára a 2015-ös “Arany Kormánykerék” győzelmet.
2017 – Opel Ampera-e: az elektromos hatótáv bajnoka
Az Opel Ampera-e messze kimagaslott versenytársai közül, nem csak gyorsulási képességeivel, de azokénál messze hosszabb elektromos hatótávjával is. 60 kWh-s akkumulátorának egyetlen töltésével (az NEDC szabvány előírásai szerint) akár 520 km megtételére is képes. Az Ampera-e akkor is meggyőzően szerepel, ha az új, WLTP5 tesztciklus alapján vizsgálják: az Opel fejlesztőinek tapasztalatai szerint így 380 km a hatótávolsága. Mindössze 3.2 másodperc alatt gyorsul 0-ról 50 km/h-ra, és 4.16 m-es hossza ellenére rendkívül tágas: öt utassal is 381 literes csomagteret kínál (1,274 liter, a hátsó támlák ledöntésével).
2020 – Opel Corsa-e: a villamosított sikergyáros
Hatodik generációjában az Opel sikeres kisautója elektromos korszakába lépett. 50 kWh-s akkumulátorával akár 353 km megtételére is képes egy feltöltéssel (WLTP5), így mindenféle korlátozások és kompromisszumok nélkül alkalmas a mindennapi használatra. Öten is kényelmesen utazhatnak benne, és már az alapmodell is számos asszisztensrendszert kínál.
2021 – Opel Mokka-e: feltűnő, tiszta, szokatlan, és lokálisan emissziómentes
A Corsa-e után a Mokka-e is “Arany Kormánykereket” nyert3. Az új Opel Vizor-ral az elején, és a teljesen digitális Pure Panel műszerfallal az utasterében, az új feltűnő és tiszta SUV hatása azonnali. Az akkumulátoros-elektromos Mokka-e ráadásul lokálisan emisszió mentesen halad, hatótávolsága pedig eléri a 338 km-t (WLTP5).
2022 – Opel Astra L: formai állásfoglalás, jövőbe mutató technológiákkal
Az új Astra idei diadalával sorozatban immár a márka harmadik “Arany Kormánykerék” győztese, hiszen az előző két évben is Opelek kapták a fődíjat. Az új Astra és az Astra Sports Tourer formái feltűnőek és letisztultak, az Opel Vizor-tól egészen a teljesen digitális szerkezetű Pure Panel műszerfalig. Csúcstechnológiák egész sora teszi élvezetesebbé és biztonságosabbá a vezetést, miközben az Astra hajtásláncai is “jövőállók”, hiszen már a sorozat bevezetése óta elérhető a plug-in hibrid, jövőre pedig a tisztán elektromos hajtású kivitel is piacra lép.
