Május 23-án – túlzás nélkül mondhatjuk – korszakalkotó rendezvényre került sor Budapesten. Ezen a napon rendezték meg az első hazai hidrogén-konferenciát. A technológia első számú európai szakértőinek részvételével megvalósuló szimpóziumon a Toyota szakemberei mellett a Toyota Mirai FCEV gépkocsi egy példánya is részt vett és kipróbálható volt.
A hidrogén egyre nagyobb potenciált jelent Európában; Nagy-Britanniában és Németországban hidrogén üzemanyagcellás bérautó (Green Tomato) és iránytaxi (CleverShuttle) szolgáltatások üzemelnek nagy sikerrel, ezeknél a cégeknél kivétel nélkül Toyota Mirai modelleket használnak. Az Alstom jelenleg két alsó-szászországi vonalon üzemeltet hidrogén üzemanyagcellás vasúti szerelvényeket, 2022-ra pedig további három német tartományban összesen legalább 64 szerelvény áll majd üzembe, de a repülőgép-iparban is elkészültek és eredményesnek bizonyultak a megvalósíthatósági tanulmányok.
A legkülönfélébb forrásokból (fosszilis üzemanyagok, biomassza, elektrolízis vagy energiaipari melléktermék) előállítható hidrogént már jelenleg is széles körben használja az ipar, az energiatárolástól kezdve a közlekedésig. Kevéssé ismert tény, de az Európán belüli H2 energiaimport éves szinten 400 milliárd eurós forgalmat képvisel, és az Európában jelenleg megtermelt hidrogén mennyisége eléri az 50 millió tonnát – emelte ki Bart Biebuyck, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás igazgatója.
Ahhoz azonban, hogy a globális társadalmat kiszolgáló, általános és elfogadott üzemanyagként tekinthessünk a hidrogénre, minden szereplő – a járműipar, az energiaipar, a kormányzatok és a fogyasztók – tudatos közreműködésére van szükség. Ezt a célt szolgálta az EU legjelentősebb hidrogén és hidrogén-technológiai szervezete, az európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH JU), a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület közös szervezésében, a Toyota támogatásával megrendezett első hazai konferencia is.
„A rendezvénynek külön aktualitást ad, hogy immár a magyarországi fejlesztési szakpolitikában is megjelent a technológia alkalmazását támogató infrastruktúra terve: az elképzelések szerint 2020-ra kettő, 2025-re öt, 2030-ra pedig 14 darab H2-töltőállomás üzemelhet Magyarországon” – hangsúlyozta Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület főtitkára.
Ezzel a tervek szerint hazánk is hamarosan felkerül a nemzetközi hidrogén-térképre: jelenleg 298 töltőállomás üzemel világszerte, több mint egyharmaduk (111 darab) Európában. A fejlesztési tervek ambiciózusak: hosszú távon csak Németországban 400 töltőpontot (a jelenlegi mennyiség tízszeresét) kívánnak üzembe állítani, 2050-re pedig a jelenlegi több mint 7000 darab – ebből 5500 darab Toyota Mirai -, világszerte üzemelő FCEV gépkocsi helyett mintegy 113 millió üzemanyagcellás járművel számolnak a piaci elemzők. Egy ekkora flotta éves szinten körülbelül 68 millió tonnával csökkentheti a globális közlekedési iparág üzemanyag-felhasználását, és akár 200 millió tonnával mérsékelheti a környezet CO2-terhelését[1]. „Ezért a Toyota arra buzdítja versenytársait, hogy minél mélyebben foglalkozzanak a hidrogénben rejlő lehetőségekkel. Ennek érdekében a Toyota 2020-ig ingyenesen elérhetővé tett 5680 darab, a hidrogénhajtással kapcsolatos szabadalmat, amit a versenytársak ingyenesen felhasználhatnak saját fejlesztéseikben” – emelte ki Krajcsovits Sándor, a Toyota Central Europe termékmarketingért felelős menedzsere.
“Nem lehet elégszer hangsúlyozni az első hazai hidrogén konferencia fontosságát. A Hidrogén Tanács tagjaként, és a világ első sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás elektromos autója, a Toyota Mirai gyártójaként bízunk benne, hogy a most megkezdődött párbeszéd hozzájárul a hazai autópiac – hibrid elektromos (HEV) modellekkel megkezdett és akkumulátoros elektromos (BEV) autókkal folytatott – minél gyorsabban történő átalakulásához.
Reményeink szerint a jogalkotói háttér támogatásával, valamint az energetikai és üzemanyag-forgalmazó vállalatok elköteleződése révén a hazai hidrogén infrastruktúra akár a vártnál gyorsabb ütemben is fejlődhet, és továbbra is egyike lehetünk Európa legtisztább újautó piacainak. Éppen ezért az ez irányú kezdeményezéseket a jövőben is teljes mellszélességgel támogatni fogjuk” – tette hozzá László Richárd, a Toyota Central Europe ország igazgatója.
A rendezvényen kipróbálható és megtekinthető volt az alternatív hajtások területén piacvezető Toyota forradalmi modellje, a Mirai, melynek révén a magyar közönség is testközelből ismerkedhetett meg a mobilitás jövőjét meghatározó hajtástechnológiával. A Toyota Mirai a japán autógyártó több mint 25 éves múltra visszatekintő FCEV-kutatásainak és fejlesztéseinek legfrissebb gyümölcseként az első sorozatgyártású, szabadon megvásárolható üzemanyagcellás gépkocsi a világon; a harmadik éve gyártásban lévő modellből 2018 elejére mintegy 5500 darab[2] állt üzembe világszerte (a teljes FCEV autópark körülbelül 75 százaléka).
A jelenleg Európa 12 országában kapható Toyota Mirai teljes értékű, négyszemélyes, középkategóriás szedán, amelynek 370 cellából álló polimer elektrolit üzemanyagcellája egy 113 kW (154 LE) teljesítményű, állandó mágneses villanymotort táplál. 178 km/h-s végsebességével, 9,6 másodperces gyorsulásával a Mirai tökéletesen kompetens résztvevője az európai gépjármű forgalomnak; az 5 kilogramm kapacitású hidrogén üzemanyagtartályok alig három perc alatt teljesen feltölthetők, egy tankolással pedig akár 550 kilométer tehető meg. Ez azt jelenti, hogy sokkal versenyképesebb alternatívát jelent egy üzemanyagcellás autó használata, mint a rövid hatótávot nyújtó, hosszú töltési időt igénylő elektromos autók.
[1] Forrás: Shell
[2] Forrás: Toyota