Az auris menti meg a kombik piacát

A mértékadó JATO tanulmánya szerint a SUV szegmens szárnyalásával párhuzamosan világszinten eltűnőben vannak a kombi autók. Európában, a kombik utolsó bástyájában ugyanakkor úgy tűnik, van még remény: a világszintű kombi eladások 72%-át kontinensünkön jegyzik, és különösen az alsó-közép kategóriában (az úgynevezett C szegmes) a kombik továbbra is kedvelt választásnak számítanak, mind a flottavásárlók, mind a magánügyfelek részéről.

A kombi autók esetében korábban erősen felülreprezentált dízel értékesítések európai mélyrepülése ugyanakkor könnyen feladhatta volna az utolsó kenetet a kombikra, ha nem jelent volna meg e szegmensben is környezetbarát alternatíva. A Toyota Auris Touring Sports elnevezésű kombi változata már évek óta a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű közlekedést lehetővé tévő öntöltő hibrid hajtással hódít, a modell új generációja lesz ugyanakkor az első autó a világon, amely két különböző teljesítményű hibrid hajtással is elérhető lesz, a flottafelhasználók számára is valós alternatívát kínálva a nagyteljesítményű dízelekkel szemben, és gyakorlatilag megmentve a szegmenst.

Egyre többet hallani arról, hogy a fogyasztói igények a megszokott autóktól a SUV-ok felé mozdulnak el, amelyek nagyobb luxust kínálnak, miközben megfizethetőbbé is válnak, ez pedig világszerte egyre több vásárlót szólít meg. Ez a különös, és egyre erősödő „evolúció” másféle karosszéria típusokat természetesen negatívan érint, így a lépcsőshátúakat, a ferdehátúakat, és a kombikat is. Olaszország kivételével a kombikat az európai magánvásárlók családi autónak tekintik sokoldalúságuknak és nagy csomagterüknek köszönhetően, és utóbbi jellemzőik teszik rendkívül népszerűvé őket a vállalati flottafelhasználók körében is. Évtizedekkel ezelőtt éppen ezért terjedtek el, amikor a családok (és a flottavásárlók) a korábbi lépcsőshátú, vagy ferdehátú karosszériáknál tágasabb teret akartak. A kombi eladások hajtóereje jellemzően inkább a funkcionalitás és a célszerűség, nem az érzelem. Ezt fontos figyelembe venni, hiszen a fogyasztók egyre racionálisabb megfontolások alapján vásárolnak autót. Mindazonáltal a fokozottabb racionalizmus nem jelenti szükségszerűen az érzelmek háttérbe szorulását. Ez igaz a SUV-ok esetében, amelyek tetszetős dizájnba csomagolva hasonló sokoldalúságot és nagy csomagteret kínálnak, mint a kombik. Ez magyarázza, hogy világszerte miért csökken évek óta a kereslet a kombik iránt, amelyek egyébként ritka jelenségnek számítanak a kínai vagy az amerikai utakon, számos latin-amerikai piacon pedig nem is forgalmazzák őket. A kombik legnagyobb piaca egyelőre Európa: a világszintű kombi eladások 72%-át jegyzi a kontintens, míg az Egyesült államok és Kína 9-9%-ot visz el, és a maradék 10% jut a világ többi részére.

Tavaly világszerte 2.5 millió kombit vásároltak. Ez a JATO által vizsgált 53 piacon eladott összes személyautó 3.1 százalékát teszi ki. Piaci részesedésük alacsonyabb, mint a század első éveiben volt. 2002-ben – amikor a SUV-ok még másodrangú piaci szereplőnek számítottak – a kombik tették ki a világszerte eladott személyautók 5.5 százalékát. Míg a globális személyautó értékesítés 72 százalékkal emelkedett 2002 és 2017 között, a kombik iránti kereslet nagyjából 2.5 millió darab körül stagnált. A kombik iránti globális kereslet tehát Európában koncentrálódik. Bár piaci részesedésük csökkent valamennyivel az utóbbi 15 évben, skandináviai (az összes forgalomba helyezett autó 23 %-a), németországi (a legnagyobb európai piac) és kelet-európai (köztük Magyarországgal) népszerűségüknek köszönhetően a kombik általánosságban viszonylag jól ellenállnak a SUV inváziónak. A legnagyobb visszaesésre Olaszországban került sor, ahol a kombik piaci részesedése az 1999-es 14.6 százalékról tavaly már 7 százalékra csökkent.

Európán kívül azonban a kombik jóval gyengébben szerepelnek, mert a ferdehátúaknak és a kombiknak soha nem sikerült megragadni az amerikaiak fantáziáját. Az USA-ban soha nem voltak népszerűek, piaci részesedésük mindig 1 százalék körül mozgott. A tengerentúlon korábban a lépcsőshátú volt a legnépszerűbb karosszéria típus, ám jelenleg a SUV-ok és a kisteherautók azok. Még ennél is kevésbé népszerűek a kombik Kínában, ahol piaci részesedésük nem éri el az 1 százalékot sem. Itt egyértelműen a kompakt lépcsőshátúak és a SUV-ok élvezik a legnagyobb piaci részesedést. Bár a trend kezd gyengülni, van jó hír is a kombikkal kapcsolatban: 2006 óta tavaly értékesítették őket a legnagyobb volumenben, 2016-hoz képest például 5.7 százalékkal nagyobb darabszámban. A pozitív fejlemény mögött Kína áll, ahol úgy tűnik, kezdik elfogadtatni magukat a kombik. Bár 2017-ben a kínai személyautó értékesítéseknek csupán 0.9 százalékát tették ki, az eladások száma 329 százalékos emelkedést mutatott az előző évhez képest, és elérte a 232,400-at. Ezzel szemben tavaly az Európában értékesített mennyiség 1.8 százalékkal csökkent.

Az európai csökkenés mögött álló legfontosabb tényező kétségkívül az, hogy eddig a kombik nagy részét kontinensünkön dízel hajtással értékesítették, a környezetszennyező, és számos európai nagyvárosból kitiltani vagy korlátozni tervezett technológia mélyrepülése így erős gyomrost vitt be a kombi autóknak is. A tömegmárkák között az alsó-közép kategóriában öntöltő hibrid elektromos hajtásával (azaz a C szemgensben) évek óta a Toyota Auris kínálja a környezetbarát alternatívát, amelynek Touring Sports elnevezésű változata egyike Európa legnépszerűbb kombijainak. A dízel hajtást már egyáltalán nem kínáló Toyota Aurist ma már 50%-ban hibrid változatban vásárolják az ügyfelek, a környezetbarát hajtás részesedése pedig egyre nő a modell eladásaiban. A japán autógyártó jó érzékkel ismerte fel, hogy a dízel hajtás a magánvásárlók mellett a flottavásárlók körében is tapasztalható drasztikus visszaesésével a kombik jövője szempontjából nagyon sok múlik azon, hogy lesz e a piacon olyan környezetbarát alternatíva, amely a flottavásárlók által a dízelektől megszokott teljesítményt kínálja. Éppen ezért volt az idei Genfi Autószalon egyik sztárja a vadonatúj, jövő tavasszal érkező Toyota Auris, a világ első autója, amely két különböző teljesítményű hibrid hajtással lesz rendelhető.

A Toyota ugyanis Genfben bejelentette, hogy amellett, hogy személyautóhoz a jövőben nem kínál dízel hajtást, az új Auris mindössze egyetlen belső égésű motorral (az 1,2 literes benzines turbómotorral), valamint kétféle – egy 112 lóerős, 1,8 literes, illetve egy 180 lóerős, 2,0 literes – hibrid hajtáslánccal lesz megvásárolható. Az 1,8 literes rendszer maximálisan kielégíti majd mindazokat az elvárásokat, amelyeket ma az ügyfelek a Toyota full hibrid hajtásláncaival szemben támasztanak: csendes működés, ösztönös kezelhetőség, robbanékony teljesítménykifejtés és tisztán elektromos üzemmód, kedvező üzemben tartási költségekkel, külső feltöltést nem igénylő akkumulátorral, kimagaslóan kedvező üzemanyag-fogyasztással és alacsony CO₂-kibocsátással, valamint akár 50-70 százalékos tisztán elektromos működtetéssel a mindennapi használatban. A fenti előnyök megőrzése mellett a 2,0 literes rendszer maximálisan kiaknázza a frissen bevezetett Toyota új globális platformjából (TNGA) adódó, fokozott rugózási komfortot, stabilitást, vezethetőséget és vezetési élményt. A típus ‘energikusabb vezethetőséget’ biztosít, és nagyobb motorteljesítménnyel, valamint kormányra szerelt váltófülekkel nyújt dinamikusabb, magával ragadóbb vezetési élményt.

Genfben ugyanakkor az új Aurisnak még csupán az ötajtós változata volt látható, éppen ezért övezi hatalmas várakozás a vélhetően Párizsban érkező vadonatúj Touring Sports változatot, amely, különösen amennyiben a versenytársak is követik a Toyota példáját, talán nem túlzás kijelenteni, a kombi autók megmentője lehet.