Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal

A mértékadó FLEETEUROPE a Corporate Vehicle Observatory (Cégautó Figyelő) 2018-as barométerének adatain alapuló elemzése szerint az európai vállalati flották üzemeltetői egyre inkább a részben vagy teljesen elektromos autók (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos) felé fordulnak, miközben egyre nyitottabbak a mobilitási szolgáltatások és a teljeskörű szolgáltatást nyújtó lízingkonstrukciók felé. Ez az olyan környezettudatos zöld autómárkák piaci pozícióját javíthatja még tovább a közeljövőben, mint a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 16 modellből álló, valamennyi személyautó szegmenst lefedő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota.

A tizennegyedik éves barométer elkészítéséhez az Arval flottakezelő cég független szakértői csoportja 12 európai ország 3000 flottamenedzserét kérdezte meg tapasztalatairól. A kutatásban részt vevő országok a „nagy ötön” – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország – kívül Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svájc és Törökország voltak. A vizsgálat az európai vállalati flottákban megfigyelhető négy fő trendet tanulmányozta.

Hibrid és elektromos boom

Még néhány évvel ezelőtt is a dízelautók dominálták az európai vállalati flottákat. 2018-ban viszont már az óriás flották 57%-a részben vagy teljesen elektromos, azaz hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre váltott. A nagy és az óriás flották üzemeltetői is jelezték, hogy ezt a folyamatot tovább szeretnék gyorsítani a jövőben, a kisebb és a közepes flották pedig követni tervezik ezt.

Az óriás flották 68 százaléka már integrálta az alternatív hajtású járműveket vagy tervbe vette azok használatát, köztük a ma még kevéssé ismert, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiával meghajtott járművekét, amelynek vezető fejlesztője szintén a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás és fogyasztás mentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos hajtás fejlesztésében is élen járó Toyota és Lexus. Nagy flottáknál 48 százalék ez az érték, és a kicsiknél is elég magas, 32 százalék. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy már hazánkban is meghaladják a vállalati ügyfelek hibrid elektromos vásárlásai a magánügyfelekét.

A trendet tovább erősíti, hogy az alternatív hajtáslánccal szerelt autók üzemben tartási költsége (TCO) mára nagyságrendileg a belsőégésű motoros autókénak felel meg. Ennek okai között említhetők a legtöbb országban érvénybe lépő adókedvezmények, és az egyre fejlettebb akkumulátortechnikának köszönhető magasabb maradványérték, vagy éppen az, hogy egy hibrid elektromos autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben, így nagyságrendekkel kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke is. Egyértelműen a valóban praktikus megoldást jelentő öntöltő full hibridek képviselik a legnépszerűbb zöld hajtást, a lízingcégek ugyanakkor egyre több olyan konstrukciót kínálnak, amelyekkel kiküszöbölhetőek a töltőhelyekkel és a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, így a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ennek köszönhető, várhatóan növekvő térnyerése tovább gyorsíthatja majd az öntöltő hibridek által indított és dominált zöld forradalmat
A részben vagy teljesen elektromos hajtású autókra történő váltás további hajtóereje a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a szigorúbbá vált WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) teszt. Beszédes, hogy a flottaüzemeltetők 59 százaléka már CO2 célt is meghatároz célkitűzéseiben. Segíti a folyamatot, hogy egyre több vezető, nagy vállalati flottával rendelkező globális vállalat csatlakozikt az Klíma Csoport EV100 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közvetlen irányításuk alatt álló, vagyis a tulajdonukat képző vagy általuk lízingelt flottákba fokozatosan bevonják a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. A cél, hogy 2020-ra e flották 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekből álljon.

A nagyvállalatok 46, az óriás vállalatok 62 százaléka már alkalmazza járművekkel kapcsolatos irányelveiben a WLTP kritériumait, a kis- és középvállalatok a következő három évben szándékoznak ugyanígy tenni. Ez, jóllehet ma a piacon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos, (ebből 45 hibrid elektromos, 30 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modellje érhető el, számos autógyártónak feladatja majd a leckét a közeljövőben, ám lesznek egyértelmű nyertesek is. Várhatóan a legnagyobb az utóbbiak közöl a már most 40%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus lesz. A Toyota és a Lexus egyébiránt vezeti a zöld autók világszintű eladásait: a globális hibrid értékesítések 52%-át, és a világszintű zöld autó eladások 36%-t a japán autógyártó jegyzi. A Toyota modellszinten is tarol: a világ legnépszerűbb hibrid elektromos autója a Toyota C-HR, a legnépszerűbb hálózatról tölthető elektromos autó a Toyota Prius Plug-in Hibrid, míg a legkedveltebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó a Toyota Mirai. A világ legnépszerűbb zöld luxusautója pedig nem más, mint a Lexus NX.

Mobilitási szolgáltatások

A flottamenedzserek egyre inkább érdeklődnek a járműmegosztó és az utazásmegosztó szolgáltatások iránt, hisz ezek mobilitási alternatívát jelenthetnek vállalatuk számára. A mobilitási költségkeretek és a telematika (számítógép-vezérlésű irányítástechnika) is egyre népszerűbbek. A flottaüzemeltetők 37 százaléka már használ járműmegosztó vagy utazásmegosztó szolgáltatást, illetve tervezi annak megkezdését az elkövetkező három évben. Ebből a szempontból vezető szerepet tölt be az Egyesült Királyság (57%), Csehország (47%) és Franciaország (43%). Az üzemeltetőknek azonban csak 9 százaléka tervezi, hogy részlegesen vagy teljesen megválik flottájától, és járműmegosztó vagy utazásmegosztó szolgáltatásra tér át. A nagyvállalatok fele-egyharmada tervezi vagy már be is vezette a mobilitási költségkeretet. Ebben a tekintetben Belgium, Svájc, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság tölt be vezető szerepet. A nagy- és óriásvállalatok egyharmada már – legalábbis részlegesen – épített be telematikai eszközt a járműveibe. Ezt főleg járműkövetésre, útvonal-optimalizálásra, fogyasztáscsökkentésre, és a közlekedésbiztonság javítására használják. Hollandiában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban már közel 50 százalék használja ezt a megoldást. Talán nem véletlen hogy a Toyota és a Lexus e szolgáltatások tekintetében is élen jár…

Bizalom a flottákban

Mennyire bíznak a vállalatok abban, hogy flottájuk nőni fog a közeljövőben? A CVO-barométer indikátora szerint az elmúlt két évben egy, az utolsó mérés óta pedig két ponttal nőtt ez az érték. Leginkább az óriásvállalatok bizakodóak: 27 százalékuk számol flottája növekedésével, és csak 9 százalék vár csökkenést. A leginkább bizakodó nagy- és óriásvállalatok Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban vannak A legkisebb cégek is meglehetősen bizakodóak: 13 százalékuk számít flottájának növekedésére, és csak 4 százalékuk tervez csökkenéssel. A legbizakodóbb kis- és középvállalkozások az Egyesült Királyságban találhatóak.

Lízing kis- és középvállalatok számára

A teljes körű lízingszolgáltatást leginkább az óriásvállalatok (51%) és a nagyvállalatok többsége (38%) részesíti előnyben. Ez nem újdonság, hisz a lízinget régóta a nagy- és óriásvállalatok preferálták, a fent említett értékek hosszú idő óta stabilak. Másképp alakul a történet a kis- és középszintű vállalkozások esetében. Ezek korábban nem használtak lízinget flottájuk finanszírozására. Az utóbbi három évben azonban a lízinget használó kisvállalkozások aránya 9-ről 17 százalékra emelkedett. Közepes méretű vállalkozások esetében 17-ről 21 százalékra nőtt ez az érték.