Buddha keze

Ezen szerepelt a 48-52 százalékos súlyelosztástól kezdve az orr-középmotoros elrendezésen át a kormánykerék formájáig minden, és azt is kikötötték, hogy ne a motor, hanem a futómű legyen a legfontosabb a fejlesztések kezdetén. Utóbbit Buddha kezéhez hasonlították, mert az is folyamatosan kommunikál az emberrel, szinte eggyé válik vele, a tehetségest jutalmazza, de a kevésbé ügyest sem bünteti meg.

Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 680-as projektet hivatalossá kellene tenni, azonban Tanahasi tudta, hogy a tömeggyártásra specializálódott Toyota vezetői nem valószínű, hogy áldásukat adnák egy ennyire drága és exkluzív programra, főként úgy, hogy az autó egyedi részegységeit más modellekben nem tudnák felhasználni, és a legtöbb alkatrészt házon belül kellene kifejleszteni.

2002 elején Narusénak az az ötlete támadt, hogy egykori tehetséges tanítványát – akit vezetéstechnikára oktatott –, a cégbirodalom örökösét, a ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Akio Toyodát is vonják be a terveikbe, mert az ekkor még „csak” a Toyota kínai részlegét irányító topmenedzser már jelentős befolyással rendelkezett az igazgatótanácsban. Naruse tudta róla azt is, hogy nemcsak a munkája, hanem a szenvedélye is az autózás, mi több, remek versenyző és nyitott személyiség.

A további részletekről hamarosan újabb anyagot közlünk!

https://tesztalelkemindennek.hu/2020/12/21/a-fotesztelo-aki-nem-erte-meg-a-vilagpremiert/