Csak a forgalomcsillapítás volt a központi kérdés a Mester utca esetében is

Több mint ezren töltötték ki a kérdőívet, és csaknem 5600 vélemény, illetve javaslat érkezett a BKK társadalmi egyeztetésén, amely a IX. kerületi Mester utca megújulásáról kérdezte a lakosokat, valamint a térség közvetlen környezetében rendszeresen közlekedőket.

A Mester utca belső, Ferenc körút és Haller utca közötti szakasza – főként tágas, fasorokkal határolt megjelenése, az ott lévő intézmények és vendéglátóhelyek miatt – a IX. kerület kedvelt része. A Mester utca újragondolása nem csak a közlekedés miatt kulcsfontosságú, a környéken iskolák, rendelő, éttermek és üzletek is vannak. A megújulás tervezése kapcsán a BKK társadalmi egyeztetésre hívta az ott lakókat és a környéken közlekedőket, akik összességében egy élhetőbb útszakasz megvalósítása mellett érvelve fejtették ki az észrevételeiket.

A fejlesztési javaslatok között első helyen szerepel az autóforgalom csillapítása, igaz, a válaszadók elsősorban inkább valamilyen technikai megvalósítást neveztek meg, nem konkrétan annak a célját. Felvetődött többek között az átmenő autóforgalom kitiltása és átvezetése az Üllői útra vagy a Soroksári útra, de érdemes lehet felülvizsgálni a villamos és gépjárműforgalom elválasztásának lehetőségét, a közlekedési táblák elhelyezkedését, továbbá az egyirányúsításokat is. Többen kifejtették, hogy bár van autójuk, és azzal szoktak közlekedni, mégis csökkenteni kellene a gépjárműforgalmat. Ez rámutat arra, hogy ha a városban túl sokan közlekednek autóval, az autóforgalom önmagát akadályozza, ezért nélkülözhetetlenek a helytakarékosabb lehetőségek.

Vitatott kérdéskör a parkolás: nagyságrendileg ugyanannyian bővítenék, mint csökkentenék a parkolási lehetőségeket, vagy kapacitásváltozás nélkül rendeznék a tarthatatlan helyzetet. Többen nehezményezik, hogy a szabálytalanul parkolók akadályozzák a forgalmat, az így beláthatatlanná tett kereszteződések balesetveszélyesek, emellett hiányoznak az akadálymentes és rakodásra kialakított parkolóhelyek. Többen ezért újragondolnák a parkolási rendet, vagy parkolóházak kialakítását szorgalmazzák. Közérdeklődés ezért leginkább ezen a téren várható: noha a BKK közterület-fejlesztési projektje nem vállalkozhat parkolóházak építésére, a közterületi autóparkolásban progresszív együttgondolkodásra lesz szükség.

A villamosközlekedés ugyancsak középponti téma, sokan panaszkodnak a nagy zaj, a dübörgés miatt. Időszerű a pálya korszerűsítése, a megállók akadálymentesítése, és érdemes megvizsgálni a vágányzóna füvesítésének lehetőségét. A villamos megítélése ellentmondásos, vannak, akik megszüntetnék, mások sűrítenék és fonódó járatokat szeretnének, sőt a megkérdezettek körében felvetődött a szakasz föld alatti átvezetése is. A tervezési folyamat egyik alapelve – amely a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Budapesti Mobilitási Terv alapvetése is – a fenntartható, helytakarékos közlekedési módok előnyben részesítése. A Budapesthez hasonló történelmi nagyvárosokban ugyanis egyszerűen nincs elégendő hely ahhoz, hogy a lakosság jelentős része autóval közlekedjen. A budapesti lakosság is e szerint közlekedik: 70 százaléka elsődlegesen valamelyik fenntartható közlekedési módot (gyaloglás, közösségi közlekedés, kerékpár) használja a mindennapokban.