Magyarország gyorsforgalmi törzshálózata öt éven belül megközelíti a végleges kiépítés szintjét, a 2022 utáni időszak fő feladata ezért a legforgalmasabb autópályák kapacitásainak bővítése mellett a Budapestet elkerülő összeköttetések építése lesz. Az M8 gyorsforgalmi út M7 és Dunaújváros közötti szakaszának meginduló előkészítése már az új időszak kezdetét jelenti – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón 2017. október 12-én, Sárbogárdon.
A közúthálózat fejlesztése a következő években összesen mintegy 2500 milliárd forintos ráfordítással kap új lendületet. A kormány 2022-ig 900 kilométernyi új gyorsforgalmi szakasz megvalósításával beköti a megyei jogú városokat a sztrádahálózatba, elvezeti az országhatárokig az autópályákat, autóutakat. A későbbiekben a közúti közlekedésfejlesztés elsődleges feladata a kapacitáshiányos szakaszok bővítése, a gyűrű- és haránt irányú elemek kiépítése lesz. E cél a többi között az M7 és Dunaújváros között, az M8 nyomvonalán létrejövő új négysávos összeköttetés kiépítésével teljesül.
A tervezett út az M7 autópálya és a 710. sz. főút 2019 második felére megépülő csomópontjától indul majd. A mintegy 65 kilométeres szakasz másik végpontja a 2007-ben átadott, Dunaújvárost Dunavecsével összekötő Pentele híd lesz. A teljes egészében hazai forrásból finanszírozott, mintegy 10 milliárd forintba kerülő előkészítés 2018 elején kezdődik el. A közbeszerzésen kiválasztandó tervezőknek 2022 végéig kell kidolgozniuk a megvalósíthatósági tanulmányt, a környezetvédelmi munkarészeket és az engedélyezési terveket.
Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „Az új útszakasz az M8-tengely (a Graztól induló, Körmenden, Veszprémen, Dunaújvároson át Kecskemétig, majd két ágban Egerig és Békéscsabáig folytatódó sztrádakapcsolat) kiépítésének fontos mérföldköve. Magas ipari teljesítményt nyújtó nagyvárosokat, komoly gazdasági és idegenforgalmi potenciállal rendelkező térségeket köt össze, hathatós segítséget nyújthat a Budapest-Balaton viszonylatban főként a nyári hétvégéken tapasztalható forgalmi torlódások számának, kiterjedtségének csökkentésében.”
Az államtitkár hozzátette, hogy szintén hazai forrásból megindul az M8 Dunavecsétől Kecskemét felé vezető, mintegy 50 kilométeres folytatásának tervezése is. A beruházásokkal létrejövő M7-M6-M5 kapcsolat az M0 körgyűrűt érintő kerülőhöz és az egyéb, zömmel főúti alternatívákhoz képest is rövidebb idő alatt, alacsonyabb költséggel megtehető utat jelent majd. Siófok és Kecskemét központjai között a jelenlegi több mint két órás menetidő 1 óra 20 percre csökken. Az eljutás gyorsabbá, olcsóbbá és kényelmesebbé válik a Balaton térsége és a Dél-Alföld között.
Galambos Dénes, képviselő Fejér megye 4. sz. egyéni választókerületének országgyűlési képviselője elmondta: „Az M8 tervezett fejlesztése felértékeli Dunaújváros szerepét a folyami szállításban is. A település előtt közúti, vasúti és vízi áruforgalmi csomópontként új távlatok nyílnak azzal, hogy az M6 után még egy gyorsforgalmi kapcsolattal gyarapodik. A közforgalmú kikötő létesítése és egyéb logisztikai fejlesztések, a Duna menti közepes nagyságú városok kikötői közötti nemzetközi együttműködés a munkahelyteremtésben is előrelépést hozhat Dunaújváros számára.”
Varga Gábor, Fejér megye 5. sz. egyéni választókerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: „Az M7 autópálya által kettészelt megye déli részének felzárkóztatásához nélkülözhetetlen a térség bekapcsolása az országos gazdasági, logisztikai vérkeringésbe. Az előkészítés megindítása egyértelműen igazolja, hogy érdemes volt megvívni a hosszú évek tartó harcot a déli nyomvonal megvalósítása érdekében. Sárbogárd és a környező települések számára a végül kiválasztott alternatíva semmi máshoz nem fogható esélyt biztosít a megerősödésre.”
Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dunaújváros díszpolgára kifejtette: „A megvalósuló beruházással Dunaújváros és a térség lakóinak, vállalkozásainak régi álma válhat valóra. A település könnyebb megközelíthetősége vonzóbbá teheti a várost az új beruházások számára, ami további munkahelyeket és növekvő adóbevételeket teremt. A készülő útszakasz biztonságos, kényelmes és gyors összeköttetést jelent az itt élőknek a fejlődő dél-balatoni régió felé, és a közeli Somogy és Tolna megyei településekre is.”
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
