Tuti, hogy nem is gondolná, mi hajtja majd a jövő buszait

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott Toyota bemutatta a jövő autóbuszát, az abszolút zöld, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás SORA-t. A Toyota azt tervezi, hogy 2018-ban megkezdi a tanulmányon alapuló sorozatgyártású autóbusz forgalmazását: az első széria várhatóan több mint 100 járműből áll majd, amelyek a japán fővárosban állnak szolgálatba a 2020-as tokiói olimpiai és paralimpiai játékokon. A Toyota két cél szem előtt tartásával fejlesztette ki a Sora autóbusz-tanulmányt: az egyik, hogy a Mirai személyautóban, illetve targoncákban már működő hidrogén üzemanyagcellás hajtásból a lehető legtöbbet hozza ki a tömegközlekedés területén, a másik pedig, hogy a busz magasabb szintű kényelmet nyújtson az utasoknak.

A világ jelenleg egyetlen sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás személyautója, a Toyota Mirai, valamint a melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó technológiával hajtott targoncák, busz- és teherautó-tanulmányok után a Toyota bemutatta a világ első, az általa jegyzett környezetbarát hibrid technológiára alapuló hidrogén üzemanyagcellás technológiával működő, sorozatgyártásra érett buszát, a SORA-t. A Toyota egy olyan busz megalkotására törekedett, ami környezetbarát működésével az egész világ és minden ember hasznára válik, ráadásul többet nyújt a közösség számára, mint egy egyszerű közlekedési eszköz. Az autóbuszt a Mirai üzemanyagcellás járműhöz (FCV) kifejlesztett Toyota üzemanyagcellás rendszer (TFCS) hajtja (ez a rendszer működik egyébiránt a Toyota FCV Plus és a Lexus LF-FC tanulmányban is), amely környezetbarát működése közben sem széndioxidot, sem egyéb káros anyagot nem bocsát ki. A Sora modellt nagy kapacitású külső elektromos csatlakozóval is felszerelték (9 kW maximális kimenet, 235 kWh teljesítmény), így természeti katasztrófák idején vészhelyzeti áramforrásként is használható.

Mivel a buszt olyan környezetben képzelték el, ahol minden időszakban sok – ugyanakkor erősen változó számú – utast szállít, a Toyota kiemelt figyelmet fordított a jármű kényelmére, biztonságára és nyugodt légkört teremtő belső kialakítására, hogy minden, rendszeresen ingázó ember kellemesen érezze magát utazás közben. A buszt olyan üléssorokkal is felszerelték, amelyek ülőlapja használaton kívül automatikusan felfelé csukódik, hogy helyet biztosítson a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők számára. Ha erre éppen nincs szükség, akkor az ülések lehajthatók, és extra üléssort kínálnak a többi utas számára.

Az autóbuszon belül és kívül felszerelt nyolc, nagy felbontású kamera tisztán látja a jármű körül feltűnő gyalogosokat és kerékpárosokat, és a biztonsági rendszer hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt egy esetleges veszélyhelyzetre. Mindezen felül a gyorsításvezérlés funkció megakadályozza, hogy a busz hirtelen rándulással nekilóduljon; a jármű finoman gyorsít álló helyzetből, hogy az állva utazó emberek ne veszítsék el az egyensúlyukat. Mivel a buszban nincs hagyományos sebességváltó, a fokozatváltással járó rántások sem törik meg a mozgás lendületét. Az automatikus érkezésvezérlés érzékeli az útfelületre festett segédvonalakat, és automatikus kormányzással és lassítással úgy állítja be a járművet a buszmegállóba, hogy a járdaszegélytől 3-6 centiméterre álljon meg, legfeljebb 10 centiméterrel a kijelölt fel-és leszállási pont előtt vagy mögött (az autóbusz úgy áll be a megállóba, hogy kis távolság marad a jármű és a járdaszegély között). Ez megkönnyíti a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők fel- és leszállását. A buszközlekedés kihasználtságát, gyorsaságát és pontosságát – vagyis kényelmét – jelentős mértékben javítja a buszban megtalálható ITS Connect rendszer, ami jármű-jármű és jármű-infrastruktúra kapcsolattal biztosít biztonságos közlekedést, összehangolva a buszjáratok érkezését, és elsőbbséget biztosítva a tömegközlekedés számára a közlekedési lámpáknál.

Bár a dizájn a szokványos autóbusz-képet idézi, valójában nagyban különbözik a hagyományos autóbuszok dobozformájától. A jármű első és hátsó világítása LED-technológiával működik, és számos formai megoldás gondoskodik arról, hogy az üzemanyagcellás busz első pillantásra felismerhető legyen. A SORA név egyébiránt egy betűszó, ami a víz körforgását jelképező Sky, Ocean, River, Air (Égbolt, Óceán, Folyó, Levegő) szavak kezdőbetűiből áll össze.

A jövő abszolút zöld, nulla emissziós meghajtását jelentő hidrogén üzemanyagcellás technológia széles körű elterjedésének gátja jelenleg az infrastruktúra, ennek kialakítása azonban, szemben az elektromos töltőhálózattal a ma is meglévő üzemanyagkutak minimális átalakításával egészen gyorsan és költséghatékonyan megoldható, anélkül hogy ezzel megnövekedett terhelésnek tennénk ki az elektromos hálózatot. Japánban 11 piaci szereplő összefogásával már megkezdődött a hidrogén töltőállomás hálózat tömeges kiépítése, így 2020-ra a szakértők már 160 töltőállomással és mintegy 40.000 hidrogén üzemanyagcellás járművel számolnak a szigetország útjain.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

Az Egyesült Államok a maga 60 hidrogén töltőállomásával ma még gyerekcipőben jár, de az állami támogatásnak (pl. Kaliforniában) köszönhetően rohamléptekkel halad előre. Európában már most bíztató a helyzet, jelenleg 81 nyilvános hidrogéntöltő állomás üzemel kontinens szerte (45 Németországban, 10 Dániában, 6-6 Norvégiában és az Egyesült Királyságban, 4-4 Ausztriában és Svédországban, 2 Hollandiában, és 1-1 Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban), de ha a közeljövőben nyílna töltőállomás Magyarországon, még egy erősen elit klub tagjai lennénk. 2020-ra ugyanakkor a szakértők már összesen 520 európai töltőállomással számolnak (ebből 150 Németországban, 65 az Egyesült Királyságban, 15 Dániában), amiben nem kis szerepe van a kontinens adottságainak a megújuló energiaforrások területén. Kicsit még távolabbra tekintve Németországban 2023-ra már 400, 2030-ra az Egyesült Királyságban pedig 1150 hidrogéntöltő állomás megnyitását várják. Mindezzel a kontinens élen járhat a jövő abszolút zöld közlekedésének megvalósításában.” – mutat rá szakember.

Ez év januárjában egyébiránt a világ meghatározó globális nagyvállalatai, autógyártók és energetikai vállalatok, köztük a hidrogén üzemanyagcellás technológia fejlesztésében élenjáró Toyota mellett az Air Liquide, az Alstom, az Anglo American (brit bányavállalat), a BMW, a Daimler, az Engie (francia gáztársaság), a Honda, a Hyundai, a Kawasaki, a Linde (német ipari gáztársaság), a Shell, és Total létrehozták a Hidrogén Tanácsot. A globális, magas szintű tanácsadó testület célja azon túl, hogy bemutassa a hidrogén alapú technológiák fejlesztése területén elért legfrissebb eredményeket az, hogy rávilágítson azoknak az energiaváltásban betöltött központi szerepére a klímacélok, az energiabiztonság és a versenyképesség vonatkozásában, és fellépjen a jobb alkalmazási körülmények, például a jogi környezet és a gazdasági szabályozói háttér érdekében. Ez utóbbinak egyik legfontosabb eszköze az együttműködés az ajánlások megfogalmazása a politikai döntéshozók, az üzleti közösségek, a nemzetközi és civil szervezetek számára.

Részben a Hidrogén Tanács erőfeszítéseinek, részben pedig annak köszönhetően, hogy a Toyota a valódi zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás technológia mihamarabbi elterjedése érdekében ingyenesen osztja meg versenytársaival az ezzel kapcsolatos több, mint 5600 szabadalmát, a szakértők 2020-tól éves szinten világszerte minimum 30.000 új hidrogén üzemanyagcellás autó értékesítésével számolnak, számuk pedig az infrastruktúra terjedésével, az autók árának és fenntartási költségeinek csökkenésével exponenciálisan növekszik majd. A közösségi közlekedésnek, így a hidrogén üzemanyagcellás buszoknak (és teherautóknak) a kezdeti átmeneti időszakban önmagukon túlmutató szerepe is van: az ő fogyasztásuk ugyanis még a hidrogén üzemanyagcellás személyautók eleinte alacsony száma mellett is rentábilissá teheti a hidrogén töltőállomások üzemeltetését, hozzájárulva az infrastruktúra gyorsabb bővüléséhez, amely magával vonja a technológiával meghajtott személyautók gyorsabb térnyerését is. Éppen ezért ennek kapcsán több országban előrehaladott egyeztetések folynak az üzemanyagszolgáltatók és a helyi közlekedési vállalatok között.” – árulja el Varga Zsombor.

A SORA hidrogén üzemanyagcellás busz legfontosabb műszaki adatai

Jármű

Név

SORA

Hosszúság/szélesség/magasság

10,525/2,490/3,340 mm

Férőhelyek száma (ülőhelyek, állóhelyek, vezető)

79 db (22+56+1)

FC rendszer

Név (típus)

Toyota FC Stack (szilárd polimer-elektrolit)

Max. teljesítmény

114 kW × 2 egység (155 LE × 2 egység)

Elektromotor

Típus

Váltóáramú szinkronmotor

Max. teljesítmény

113 kW × 2 egység (154 LE × 2 egység)

Max forgatónyomaték

335 Nm × 2

Nagy nyomású hidrogéntartály

Tartályok száma (névleges üzemi nyomás)

10 db (70 MPa)

Tartály térfogata

600 liter

Meghajtó akkumulátor

Típus

Nikkel-metál hidrid

Külső elektromos kimenet**

Max. kimenet/leadott teljesítmény

9 kW/235 kWh