Vitézy lerántotta a leplet – Ilyen lesz Dél-Buda új zöldfolyosója
Online lakossági fórumon mutatták be a Déli Körvasút mentén létesülő újbudai zöldfolyosó közösségi tervezéssel készült tájépítészeti tanulmányterveit.
Tavaly öt alkalommal dolgoztak együtt a tervezők és a helyben lakó érdeklődők, hogy közösen kitalálják, milyen legyen a főváros XI. kerületében kialakuló hosszú, a Déli Körvasút mentén két oldalt a Budaörsi úttól a Dunáig húzódó zöld tengely, ezt követően dolgoztak a tervezők a BFK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányításával, Újbuda, a Fővárosi Önkormányzat és a BKK bevonásával – tette közzé Vitézy Dávid, közösségi oldalán – írja a portfolio.hu.
A Kelenföldtől Ferencvárosig tartó, a Dunát is keresztező vasúti szakasz kapacitásbővítése, tehát a Déli Körvasút megvalósítása, elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a jelenleg itt félóránként járó elővárosi vonatok tízpercenként vagy még sűrűbben közlekedhessenek. A meglévő kettő mellé ezért épül harmadik, egyes szakaszokon negyedik vágány, illetve három teljesen új vasútállomás, köztük egy Budán, a Kopaszi-gátnál Nádorkert néven.
“Az építkezés után a vasút menti területeken rendezett, zöld, a gyalogosok, kerékpárosok, sétálók, pihenők igényei szerint berendezett városi tereket kívánunk létrehozni – ez nem csak a ma is zöld Hamzsabégi úti szakaszt, hanem számos elhanyagolt, megközelíthetetlen vasút menti területet is érint. Ahogy a Déli Körvasút fejlesztése, az ehhez kapcsolódó környezetrendezés is a NIF Zrt. és a BFK együttműködésében valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy a környezetrendezés jelentős részben csak a vasútfejlesztés után tud megtörténni, hiszen számos érintett terület a kivitelező felvonulási területe lesz.
A Déli Körvasút fejlesztése a megkötött kivitelezői szerződés szerint 2027 végéig tart, tehát a terveken látható park nem holnap épül meg – de ahogy vállaltuk, a terveit most, a projekt elején elkészítjük, hogy mindenki számára világos legyen: az a cél, hogy a vasút környezete is megújuljon a beruházás végére.” – mondta el Vitézy Dávid.
“Míg a tervezett zöldfolyosó központi része, a Hamzsabégi sétány évek óta az itt élők számára értékes zöldterületként, parkként funkcionál, addig a Budaörsi úttól a Dunáig tartó tengely eleje (a Hamzsabégi út zsákutcában végződő része) és vége (az Infopark előtti terület) ma inkább rendezetlen és funkcióhiányos terület. A tervezés érinti a vasúti töltés másik oldalát, a Sárbogárdi és Dombóvári utak környékét is, a két oldal között hiányzó összeköttetést pedig a vasúti beruházás részeként épülő gyalogos-kerékpáros átjárók teremtik meg. Ez a teljes terület válhat összefüggően parkosított, gyalogosan és kerékpárral kényelmesen bejárható, a szükséges helyeken forgalomcsillapított folyosóvá a jövőben. Kiemelt feladat a keresztező főutaknál humánus, élhető, zöld és városias teresedések kialakítása, akár a Bartók Béla úti csomópontra, akár a Csonka János térre, akár a Rákóczi híd budai hídfője alatti területre gondolunk.” – tette hozzá.
A lakók, érdeklődők és Újbuda önkormányzatának képviselői tavaly júliustól szeptemberig öt alkalommal találkoztak a Völgyzugoly Műhely moderátori segítségével a tervezőkkel, azaz a Lépték-Terv-Tájépítész Iroda vezette konzorcium képviselőivel. (Konzorciumi tagok még az Utiber, a Közlekedés Kft. és a Viköti.) A résztvevők közösen vitatták meg a tervek egyes részleteit, az így kialakult eredményt pedig a tervezők figyelembe veszik a tervek készítésénél. A tervezés során a tájépítészek az alábbi szempontokat érvényesítették, hogy önfenntartó, természetes területek jöjjenek létre:
– Minél nagyobb zöldfelületek
– Természetes burkolatok
– Vízáteresztő felületek az egészséges vízgazdálkodás érdekében
– Ahol lehetséges, a jelenleginél kevesebb burkolt felület
– Visszafogott, a maihoz képest nem bővített közparki funkciók
A közösségi tervezési alkalmak során a résztvevők koncepcionálisan és konkrétan is számos olyan javaslatot tettek, ami beépült a most bemutatott tervekbe. Az elsőre példa lehet, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben azt kérték a helyiek, hogy a plusz funkciók bizonyos területeken, koncentráltan jelenjenek meg, ugyanakkor legyenek csak egyszerűen zöld, füves, fás területek is. A konkrét kérések közül a pingpongasztalok említhetők, melyekről a fórumon kialakult némi vita a résztvevők között, egyes lakók szeretik, mások nem.
Hasonló a helyzet a vasút alatt átvezető átjárók kapcsán is – akik délre laknak a vasúttól, örülnek az új átjárási lehetőségnek, akik északra, azok közül néhányan kevésbé örülnek, hogy mások átjárnak az eddig csak általuk használt területekre.
Folytatódik tehát a tervezés, a részletesebb tervek várhatóan év végére lesznek kész. Mivel azonban egyelőre tanulmánytervi szakaszban vagyunk, a látványtervek ennek megfelelően munkaköziek, éppen ezért érdemes a jövőre nézve is így kezelni azokat.
