A kötött pálya elsőbbséget élvez a közlekedésfejlesztésben
A kötöttpályás közlekedés elsőbbséget élvez a fejlesztésekben – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján, Budapesten.
Szijjártó Péter közölte: 2022-ig 1500 milliárd forint segíti a magyar vasút fejlesztését.
A miniszter elmondta, hogy intenzíven tárgyalnak a kínai export-import bankkal a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez kapcsolódó hitelszerződés feltételeiről.
Egyezség van a kamatról, a futamidőről, a pénznemről, ugyanakkor nyitott kérdés egyebek között a rendelkezésre állási díj. Közös célkitűzés a kínai féllel, hogy még az idén lezáruljon a pénzügyi feltételekről szóló tárgyalás – jegyezte meg.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal műszaki kivitelezésre 30 szereplő váltotta ki a tenderdokumentációt, ami a piac érdeklődését mutatja.
Közülük két konzorcium alkalmas a végleges ajánlattételre, az eredményhirdetés novemberben várható, és még idén szerződés kötnének a nyertessel – közölte.
Megjegyezte: jövő év elején megkezdődhet a tervezési és engedélyezési munka, hogy 2023-ra befejeződjön a Budapest-Belgrád vasútvonal építése.
A külgazdasági miniszter kiemelte, a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a Pireuszi kikötőből vasúton juttatják el Európa nyugati felébe, és a szállítási útvonalért folyó versenyben Magyarország lemaradna a felújítása nélkül.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a visegrádi országok miniszterelnökei regionális gyorsvasúthálózat kiépítéséről állapodtak meg.
Egy év van arra, hogy a Budapest és Varsó közötti gyorsvasútra elkészüljenek a megvalósíthatósági tanulmányok. Szakmai konszenzus alapján a beruházással négy óra lesz a menetidő Budapest és Varsó között, és ezzel már versenyezni lehet a légiközlekedéssel – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy Budapest és Kolozsvár között átfogó fejlesztési stratégia keretében épülne gyorsvasút, amelynek útvonalát Bukarestig meghosszabbítanák a románok. A magyar szakasszal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányra várhatóan hamarosan kiírják a közbeszerzést.
A miniszter elmondta: Magyarország jelentős erőforrást kíván fordítani a határok áteresztő kapacitásának kihasználására, új átkelők létesítésére. Megemlítette, hogy tárgyalnak a szlovák kormánnyal arról, hogy ismét használják a meglévő kilenc vasúti határátkelőt. Jelenleg négy helyen teherforgalmat, három helyen személyforgalmat bonyolítanak le.
Példaként említette, hogy ésszerű menetrenddel jobban ki lehetne használni személyszállításra a Komárom és Révkomárom közötti vasútvonalat.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy Magyarországon a vasúti szállítás kereskedelmi forgalma tavaly 600 millió eurót tett ki, idén az első fél évben elérte a 310 millió eurót, ami 6 százalékkal meghaladja tavalyi hasonló időszakot.
Tavaly 340 millió euró exportforgalmat bonyolítottak le vasúton, ami 9 százalékos bővülést mutat, idén ez a mutató az első fél évben elérte a 170 millió eurót, ami 4 százalékos növekedést jelent a tavalyi első fél évhez képest – közölte.
A Világbank idei logisztikai rangsorában Magyarország a 31. helyen áll, ez jelentős előrelépés a 2010. évi 51. hely után – jegyezte meg.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországon keresztül fontos kereskedelmi útvonalak haladnak, ezt a lehetőséget ki kell használni, de észre kell venni, hogy óriási regionális verseny van.
Elmondta: újra van közvetlen légi összeköttetés Budapest és Észak-Amerika, valamint Budapest és a nyugat-balkáni fővárosok között.
Jól állnak a tárgyalások a lengyel légitársaság második, budapesti bázisának létrehozásáról, hogy a Malév csődje után keletkezett űrt be lehessen tölteni – mondta a miniszter.
Emlékeztetett: a kormány célja, hogy az autópályák mindenhol elérjék az országhatárt.
Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedést felelős helyettes államtitkára kiemelte a magyar vasút gazdasági jelentőségét, egyebek közt azt, hogy a vasútvállalati engedéllyel rendelkező 48 hazai cégnél mintegy 60 ezer munkavállaló dolgozik.
A magyarországi vasútvállalatok éves árbevétele 2017-ben meghaladta a 600 milliárd forintot, az ágazat éves szinten mintegy 150 millió utast és több mint 52 millió tonna árut szállított – mondta.
A magyar kormány 2010 óta a gazdasági fejlődés motorjaként kezeli a közösségi közlekedést, amelynek gerincét továbbra is a vasút adja – tette hozzá.
A konferencián átadták a vasutas szakma kitüntetését, a Sipos István-díjat, amelyet Kopp Miklósnak, a Vasutak Nemzetközi Szövetsége egykori árufuvarozási igazgatójának, a Záhony-Port Zrt. korábbi vezérigazgatójának ítéltek oda.
