10 tévhit az elektromos autózással kapcsolatosan
Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni.
1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltőhálózat
A villanyautó előnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók. Közösségünk tagjainak jelentős része sosem használ nyilvános töltőt, hiszen csak otthon, éjszaka töltik az autójukat.
2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez
Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Ha az áram szén elégetéséből termelődik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg. Szerencsére az ország villamosenergia mixében jelentős részesedése van az atomenergiának (~37%), és szép lassan nő a megújulók szerepe is (~7%), így összességében a villanyautó mégiscsak tisztább, mint a kizárólag szénhidrogének elégetésével hajtható belsőégésű (hagyományos) motorral szerelt autók.
Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erőműnek nincs ilyen mértékű károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szűrhetők is, mint a sok ezer korszerűtlen, vagy netán hamis adatokkal futó járművön. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegőt hány autó szennyezi közvetlenül.
A villanyautó azért is környezetkímélőbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni. Míg a hagyományos autók az elégetett üzemanyag jelentős részéből az utcát fűtik, a fékezésnél pedig fémek koptatásával próbálják hővé alakítani a mozgási energiát, addig az elektromos autók hajtásában hő alig keletkezik, a mozgási energiát pedig a motort generátorként használva hatékonyan tudják újra felhasználható villamos árammá alakítani.
3. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, mert a 3-4 évente kidobott akkumulátorok szennyezik a környezetet
A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem kell 3-4 évente kidobni, cserélni. Ennél jóval többet is kibírnak. A hibrid autók között vannak bőven tíz év feletti, kiválóan működő példányok is, de a legelső, nagy tömegben gyártott, lítium-ion akkumulátorral szerelt villanyautók is elérték már az 5 éves kort és még nincs komoly gond az akkumulátoraikkal. Ma a 4-5 éves villanyautók még mindig majdnem olyan hatótávok megtételére képesek, mint újkorukban, hiszen az akkumulátoruk teljesítménye nem romlott jelentősen. Az akkumulátorokat várhatóan akkor fogják közlekedésre alkalmatlannak minősíteni, amikor már nem lesznek képesek gyári kapacitásuk 50-60%-ának leadására sem. Ekkor viszont a cellák még kiválóan alkalmasak lesznek egy otthoni mini naperőmű által nappal megtermelt energia tárolására, így az autókból kikerülő akkumulátorok még hosszú ideig nem fogják a környezetet terhelni. Mire az akkumulátorok teljesen tönkremennek, addigra minden bizonnyal meglesz a megfelelő újrahasznosítási technológia is, hiszen az akkumulátorban nagyon értékes fémek találhatók.
4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel
Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátorként energiát visszanyerő motor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínűleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkező alacsonyabb költségek hosszútávon bőségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat.
5. tévhit: Nem éri meg elektromos autót venni, hiszen sosem térül meg a magas ár
Az autóvásárlás szinte sosem gazdaságilag racionális döntés. Ha az lenne, akkor mindenki a legegyszerűbb, legfapadosabb benzines autóval járna. Természetesen van racionális vetülete is: aki sokat megy, az ma dízel autót vesz, mert a magasabb ár megtérül az alacsonyabb fogyasztás és a jellemzően alacsonyabb gázolaj ár révén. De a műszerfal fa betétet, az automata váltót, a napfénytetőt, az elektromos ablakemelőt nem indokolja semmilyen gazdasági racionalitás, mégis beválogatjuk az autóba, nem ritkán milliókkal megemelve az alapmodell árát. Szinte bármelyik benzines autó alapára és full extrás változatának az ára között kihozható a kétszeres szorzó, mégsem mondjuk, hogy a kényelmi extrákkal teli változat nem lenne megfelelő. Van aki a bőr ülésért és a napfénytetőért ad ki extra árat, más a környezet megóvásáért és a füst-, zaj- és rezonanciamentes közlekedésért. Ez mind csak döntés kérdése.