Elkeserítő adatok

19 EU ORSZÁGBAN REKORDSZINTEN AZ NO₂ KONCENTRÁCIÓ

A légszennyezés az egész világban komoly egészségügyi problémát jelent, főleg a városokban. A jelenség nemcsak az ökoszisztémára káros, hanem közvetlenül az emberi egészségre is: a WHO szerint évente világszerte körülbelül 8 millióan halnak meg olyan okok miatt, ami a légszennyezéshez köthető. Ez közel a duplája a korábbi becsléseknek. Bár a klímaváltozást okozó/felgyorsító üvegházhatású gázok közül a leggyakrabban a CO₂-ről hallunk, az egészséget közvetlenül károsító légszennyező anyagok közül a legnagyobb veszélyt az NO₂ jelenti. A károsanyagkibocsátásnak ugyan csak egy részét teszik ki a közúti közlekedés során a levegőbe kerülő anyagok, erre a területre jellemzően mégis nagyobb fókusz kerül, tekintettel arra, hogy míg a többi területen a változás hosszadalmas strukturális átalítást igényel, a környezetbarát autók térnyerésével viszonylag gyors eredmények érhetőek el, ráadásul az erre vonatkozó szabályozás kialakítása is egyszerűbb. Jelenleg egyetlen meghatározó autógyártó van, amely érdemi áttörést tudott felmutatni a területen, ez pedig a Lexus prémium márkát is jegyző Toyota, amely nem csupán a dízel személyautók értékesítésével hagyott fel, de eladásaiban európai szinten már közel 50%-ot tesznek ki a környezetbarát hibrid elektromos autók.

A nitrogéndioxid (NO2) az egyik olyan anyag, aminek bizonyíthatóan halmozottam káros hatása van az egészségre. Az EU-ban a legnagyobb nitrogéndioxid-kibocsátó szektorok a közúti közlekedés és szállítmányozás, az ipari tevékenységek és a lakossági égéstermékek. Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) által megjelentetett 2018-as jelentés szerint az EU-ban 19 olyan tagállam van, amely túllépte a nitrogéndioxid-koncentráció értékhatárát. A nitrogéndioxid nemcsak az ökoszisztémára van káros hatással, hanem komoly egészségügyi problémákhoz is vezet: légzőszervi megbetegedéseket okoz, súlyosbítja az asztmát, sőt hatással van a kognitív képességekre is.

Mivel a levegő minősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot, az ESA (Európai Űrügynökség) 2017-ben elindította a Copernicus Sentinel-5P műholdat, hogy feltérképezze a bolygó körüli szennyező anyagokat. A műhold működését az alábbi videó mutatja be:

A Tropomi nevű ultramodern eszköz segítségével a műhold érzékeli az atmoszférában található gázokat és nagyobb térbeli felbontású, pontosabb képet alkot, mint korábban bármi más. A Copernicus Sentinel-5P műhold legutóbb 2018 áprilisa és 2019 márciusa közötti küldetése során gyűjtött adatokat. A mérések alapján a kép komoly nitrogéndioxid koncentrációt mutat Európa fölött. A nitrogéndioxid főleg a (dízel) gépjárműforgalom és az ipari tevékenységek során termelt égéstermék, ami rendkívül káros az egészségre, főleg légzőszervi megbetegedéseket okoz. Az Európai Űrügynökség által készített felvételen jól látható az NO₂ szint alakulása:

„Annyira jó a műhold a térbeli felbontása, hogy tökéletes pontossággal és részletességgel képes meghatározni a nagyvárosokban a kibocsátást helyszínét, illetve nyomon követni a változásokat.” – avat be Folkert Boersma, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutató professzora.

A néhány hete Milánóban megrendezett Élő Bolygó Szimpózium keretein belül az ESA lehetővé tette lombardiai és Milánó környéki iskolák számára, hogy felépítsék a saját megfigyelő állomásaikat. Ezzel az volt a céljuk, hogy a gyerekek megismerjék a Föld megfigyelése mögött rejlő izgalmas tudományt és technológiát. Egy Raspberry Pi computer mintájára minden állomást olyan szenzorokkal szereltek fel, amelyek képesek mérni a környező levegő jellemzőit. Az állomások mérik a nitrogéndioxidot, a széndioxidot, a szénmonoxidot, a szilárdrészecske-tartalmat (port), valamint a hőmérsékletet és a páratartalmat is. A cél az volt, hogy bemutassák: a gyerekek és a polgárok is részt vehetnek a levegőminőség paramétereinek megfigyelésében. Szeretnék, ha az emberek betekintést nyerhetnének abba, hogyan segítik a műholdas küldetések a megfigyelést.

Olaszország egyébiránt Európa öt legszennyezettebb országába tartozik; ezen a listán szerepel még Németország, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság is. Az észak-olaszországi Pó völgyének területe sűrűn lakott és iparosított, ezért ezen a síkságon európai viszonylatban az egyik legrosszabb minőségű a levegő. Sajnos ugyanakkor Magyarországon belül elsősorban Budapest és valamivel kisebb mértékben Pest megye és több megyeszékhely területén épp ilyen kritikus a helyzet.