Így forradalmasította újra és újra az autóipari világítástechnológiát a Lexus
Ma már az alsó-középkategóriában sem lepődünk meg, ha kanyarkövető, LED-es fényszórókkal találkozunk az opciós listán. Tíz évvel ezelőtt azonban egészen máshogy nézett ki a piac – a változás pedig leginkább a Lexus érdeme.
Mire a mai kisiskolások jogosítványt szereznek, az izzócsere várhatóan nemcsak számukra, de az autószerelők számára is ismeretlen fogalommá válik. Nézzük át, hogyan járult hozzá a Lexus az intelligens LED-es világítás forradalmához.
Először is tisztázzuk: mi az a híres-nevezetes LED? A LED betűszó a light emitting diode (magyarul fénykibocsátó dióda) kifejezés rövidítése, és egy olyan félvezetőt takar, amely fényt bocsát ki, ha áram alá helyezzük. A diódák alapvető komponense egy parányi kristálylemez – ez felelős a fény kibocsátásáért. A LED-ek kvázi monokróm, azaz egyszínű fényt bocsátanak ki, vagyis ahhoz, hogy fehér fényt kapjunk, több színt kell kombinálnunk. Egy másik lehetőség, ha foszfort viszünk fel a félvezetőre, amely ultraibolya vagy kék fénnyel megvilágítva fehér fényt bocsát ki. A LED-ek féklámpaként debütáltak az autóiparban: mivel gyorsabban kapcsolnak be, mint az izzókörték, alkalmazásukkal lerövidíthető az autóvezetők reakcióideje.
A Lexus volt az első autógyártó, amely az út megvilágítására használta a LED-et. A 2007-ben megvalósított diódás fényszóró elképesztő technológiai újításnak számított, ezért elsőként csak a márka zászlóshajója, az LS részesült belőle. Míg a féklámpánál a reakcióidő volt a legfontosabb, a fényszórónál az élettartam, a fényerő és a színhőmérséklet egyaránt kulcsszerepet játszott a technológia elterjedésében.
Miután megépítette az első LED-es fényszórót, a Lexus elkezdett azon dolgozni, hogyan tudná minél optimálisabban munkára fogni az új technológiát. Így született meg a világ első adaptív fényszórója, amely szintén az LS fedélzetén debütált 2012-ben. Míg a korábban kifejlesztett automatikus távolsági világítás, amely szemből közeledő vagy előttünk haladó jármű észlelésekor tompított világításra váltott, majd önállóan visszakapcsolta a távolsági fényt, az adaptív fényszórórendszer gyakorlatilag folyamatosan teljes intenzitással világít, kitakarva azokat a foltokat, ahol járművet észlel.
Ezt a Lexus korai rendszere lamellákkal oldotta meg; a vezérlés az utat figyelő kameráktól kapott információk alapján nyitott, illetve zárt apró redőnyöket a lámpatest előtt. Ennél jóval kifinomultabb volt az a technológia, amellyel 2014-ben debütált a Lexus. Itt számos LED alkotott egyetlen fénycsóvát; a külön-külön be-, illetve kikapcsolható diódákkal akár 1,7 fokos pontossággal lehetett szabályozni a pászma irányát.1
Mára ez a technológia is elterjedt az autóiparban, a Lexus azonban nem tekintette befejezettnek a munkát. A cég 2019-es újítása, az RX szabadidőjármű fedélzetén debütáló BladeScan rendszer2 a szélmalom lapátjaira emlékeztető tükörlemezkéket forgat nagy sebességgel a fényforrások előtt.
A tükrök forgásának szinkronizálásával, valamint a LED-szegmensek intelligens be- és kikapcsolásával minden eddiginél gyorsabban, pontosabban és finomabban (akár 0,7 fokos precizitással) lehet szabályozni a megvilágított terület nagyságát és méretét, valamint a fény-árnyék határt. Nem mellékesen a BladeScan gyártása is olcsóbb, mivel kevesebb fénykibocsátó dióda szükséges a működtetéséhez.
A lényeg, persze, hogy jobb látási viszonyokat teremtsen az autóvezető számára: a gyár belső mérései szerint a BladeScan technológia használatával már 56 méterről észlelhető az út szélén álló gyalogos, míg a korábbi élvonalbeli rendszerek esetében ez az érték 32 méter volt. Ez a 24 méter pedig rengeteg: 90 km/h sebességgel haladva például a vezető majdnem egy teljes másodperccel korábban veszi észre az akadályokat, azonosíthatja a potenciális veszélyhelyzetet, ennyivel több ideje marad reagálni és megkezdeni az elkerülő manővert.
Fotók: Lexus
Videók: Lexus
