Zárt végű pénzügyi lízing – magánszemélyeknek
Jelenleg háromféle autófinanszírozási konstrukcióról beszélhetünk a piacon. Közülük kettő pénzügyi lízing, amelyek egyike zárt végű, a másik nyílt végű. A harmadik konstrukció pedig az operatív lízing.
A magánszemélyek számára leginkább a zárt végű pénzügyi lízing való, hiszen ez van legközelebb a korábbi hitelhez vagy kölcsönhöz, amelynek helyét az elmúlt években a pénzügyi lízing, azon belül is a zárt végű vette át autófinanszírozásban. Igaz, a zárt végű pénzügyi lízinget magánszemélyek mellett társas vállalkozások, gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók is igénybe vehetik.
Korábban a magánszemélyek autóvásárlását hitellel finanszírozták, mégpedig úgy, hogy az első pillanattól kezdve az ügyfél volt az autó tulajdonosa. A forgalmiba bejegyezték, hogy a jármű finanszírozva van, ezért terhelési és elidegenítési tilalom alatt áll, amíg a hitelt ki nem fizették. Az okmányiroda a finanszírozó banknak küldte ki a törzskönyvet és az ügyfél akkor kapta meg, amikor az utolsó részletet is kifizette. A Polgári Törvénykönyv változásával ezt az opciót azonban 13 éve eltörölték.
A 12-84 hónap közötti futamidejű zárt végű pénzügyi lízing annyiban más, hogy a futamidő végéig a finanszírozó az autó tulajdonosa, viszont a futamidő végén, miután minden havi díjat rendezett az ügyfél, automatikusan tulajdonjogot szerez. Ekkor azonban a forgalmit és a törzskönyvet ki kell cserélni.
Fix és változó kamatozás
A magánszemélyek a szerződéskötéskor választhatnak, hogy a zárt végű pénzügyi lízing kamatozása fix legyen, vagy változó.
A fix esetén az induló kamatláb a futamidő végéig változatlan marad, bár van egy kis kamatfelára. Viszont a fix kamat esetén nem kell tartani a kamatváltozásoktól, és az ügyfél tudja, hogy még a 60. hónapban is ugyanannyit fizet, mint az elsőben.
Változó kamatozás esetén a kamat két részből tevődik össze: a referencia kamatból, amelyet az MNB állapít meg, és mivel több kamatperiódus létezik, legsűrűbben három havonta változhat, valamint a kamatfelárból, amely az ajánlat elfogadásától kezdve a futamidő végéig nem változhat.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a fix kamatozás esetén a kamat magasabb mértékű, míg változó kamatozás esetén a kamatláb akár lényegesen kedvezőbb is lehet.
A változó kamatozású, kedvezőbb kezdeti kamattal hirdetett konstrukciók talán vonzóbbak lehetnek, azonban figyelembe kell venni a referenciakamat (BUBOR) változását, amit a szerződéskötés időpontjában nehéz megmondani, hogy milyen irányba mozdul el. Az ügyfél nyerhet, de veszíthet is a referenciakamat változásával.
A fix, illetve a változó kamatozás közti választáskor az is döntő lehet, hogy az ügyfél milyen futamidőben gondolkodik. Másrészt sokan eleve úgy mennek a kereskedésbe, hogy már eldöntötték: fontosabb a kiszámíthatóság, a kockázatmentesség. Mert előfordulhat, hogy a két díj közti eltérés havonta csupán két mozijegy ára, de vannak olyan ügyfelek, akik azt mondják, neki ennyit megér a fix kamatozás, hiszen így nem kell tartaniuk egy esetleges nagyobb változástól.
Korábban 70:30 volt az arány a változó kamatozás javára az alacsonyabb kamatláb miatt. Újabban azonban fordulni látszik a trend, és manapság fele-fele a magánszemélyek által kötött új szerződések között a változó és a fix kamatozásúak részesedése.
