Ritkán látható modellek Mladá Boleslavból
A manapság Škoda Auto néven ismert vállalat még 1905-ben kezdte el az autógyártást Mladá Boleslavban, mégpedig az alapítói, Laurin és Klement által kifejlesztett Voiturette A modellel.
Ám még jó ideig nem dőlt el, hogy a tíz évvel korábban bicikligyártással induló cég kizárólag autógyártó lesz, így nem is csoda, hogy ugyancsak 1905-ben született meg a Laurin & Klement LW-tricikli, amelyet 780 köbcentis, 5 lóerős, egyhengeres, de már vízhűtésű motor hajtott – akár 40 kilométeres sebeséggel is.
A tricikli nem kevés ügyességet követelt a motorkerékpár-nyergen ülő vezetőtől, ha nem akarta, hogy az elöl helyet foglalók lerepüljenek egy bukkanó, éles kanyar vagy hirtelen fékezés miatt.
Ezen a járművön erősen látszik a motorkerékpáros múlt: Václav Laurin szerelő és Václav Klement könyveskereskedő ugyanis 1895-ben kerékpárjavító-műhelyt nyitott, egy évvel később Slavia néven már bicikliket gyártottak, 1899-ben pedig első saját tervezésű motorkerékpár-modelljeikkel is megjelentek a piacon. Hajtásukról a Laurin & Klement egyhengeres motorok gondoskodtak. A kínálatban teherszállító oldalkocsis motorkerékpárok is szerepeltek, majd jöttek a triciklik, amelyek 1911-ig maradtak gyártásban.
Most ugorjunk egy nagyot, mégpedig 1936-ig, amikor egy újabb ritkaság, a Sagitta prototípus gyártása vette kezdetét. (A sagitta latinul nyilat jelent, és ez a nyíl mai napig látható a Škoda-emblémában.)
A 2100 milliméter tengelytávú kísérleti modellek hosszúsága 3400, szélessége 1320, magassága pedig 1420 milliméter volt, és a motorházfedél alatt oldalt szelepelt 844 köbcentiméteres V2 motorok dolgoztak – akárcsak a régi Harley-Davidson modellekben. Akármennyire is sportos karosszériát kapott a Sagitta, a 3 ezres fordulatszámnál mért 11 lóerő nem sarkalta nagy száguldásra – 70 kilométer/óra volt a maximális sebesség –, ám az is igaz, hogy a korabeli Škodákhoz hasonlóan, a motort nyomatékra hangolták, így a három fokozatú váltó segítségével jól megbirkózott a hegyi utakkal is.
dasblog
