100 éve szembe a konvenciókkal
Manapság a Mazda arról ismeretes, hogy szép formatervű autókat gyárt.
Az elmúlt években a márka reagált a SUV-ok iránti, folyamatosan növekvő vevői igényekre, s a piacon megjelenő modelljeit agilis kezelhetőséggel, sportossággal vértezte fel.
A SUV-ok ilyen mértékű terjedése és az említett jelenség igazán az elmúlt 15 évben vált láthatóvá – viszont, ha visszanézünk a Mazda történetére, a korábbiakban is találunk érdekes 4×4-es, akár offroad modelleket.
Mint a legtöbb autógyártó esetében, a Mazdánál is az első négykerék-hajtású modell egy igavonó haszonjárműre hasonlított – ez volt a Mazda Pathfinder XV-1. Az egyenetlen terepet kedvelő, az eredeti Toyota Land Cruiser és Land Rover formáit idéző Pathfinder-t Hirosimában tervezték, de Burmában szerelték össze 1970-től ’73-ig. A rendőrség és a katonaság által használt, 90 lóerős változat létezett ponyvatetővel, de zárt, 9 üléses verzióban is. A Távol-Keleten kívül a világ más részein kevesen ismerik, Myanmar utcáin talán lehet még egy-kettőt látni.
Az 1960-as évektől kezdve a Mazda a pick-up gyártás felé fordult, s a szegmens növekedése 20 éven keresztül meg sem állt. A kezdetleges SUV vonal következő képviselője a B-széria negyedik generációjára esett – 1991-ben vezették be Mazda Proceed Marvie néven.
A Marvie egy dobozos haszonjármű volt, mely a B-széria padlólemezét kapta; az első sorban három üléses változat csak jobbkormányos kivitelben készült a japán és ázsiai piacokra, miközben Ausztráliában Ford Raider néven értékesítették.
Tekintve az amerikaiak SUV-szeretetét, nem volt meglepetés, hogy a gyár 1991-ben bevezette a Mazda Navajo-t az amerikai piacra. A Navajo egy átbrandingelt Ford Explorer Sport volt, melyet Kentucky-ban gyártottak kizárólag Amerikának, kétajtós, négykerékhajtásos kivitelben. A Ford-testvértől egyedi hűtőrács, kerekek és fényszórók különböztették meg. 4 literes, V6-os motorját egy négyfokozatú automata, vagy ötfokozatú kézi váltó egészítette ki. Ez a modell teremtette meg a helyet a következőknek a Mazda SUV-választékában, mielőtt 1994-ben befejezték a gyártását.
Hasonlóan átbrandingelt megoldás volt a Suzuki Escudo, mint a Mazda Proceed Levante Japánban a korai 90-es években, de ahogy megérkezett a 21. század, a Mazda kijött a Forddal közösen fejlesztett Tribute-tal, mely az akkori 626-os padlólemezére épült, és megalapozta a Ford Escape-et vagy Maverick-et, ahogy Európában nevezték. Mindkét autó 2000-ben debütált, a Tribute-ot a Los Angeles-i Autószalonon mutatták be.
Az amerikai piacra szánt Tribute-okat a Ford Escape-pel együtt gyártották Missouri-ban, a világ más részeire szállított Tribute-ok viszont Hirosimában készültek, csak sportosabb és merevebb felfüggesztéssel, mint a Fordé. A Mazda első Tribute SUV-ja 2001-ben érkezett az Egyesült Királyságba, két változatban (kétliteres benzin 123LE, három liter V6 196LE). A kisebb és kedveltebb kétliteres verzióból 2002-ben 881 darabot adott el a gyár, mellyel megszerezték a piac 3%-át, de a modellt megszüntették 2004-ben.
Az USA-ban és más globális piacokon a második generációs Tribute-ot 2007-ben vezették be, de ebben az időszakban Amerikában már szárnyaltak a SUV-eladások, így a Mazda piacra dobta a CX-9 első generációját. Sportos külső vonalvezetés, prominens kerékjárati ívek, merész hűtőrács jellemezte. Pár mechanikai alkatrészt a Fordtól vettek át, de kijelenthető, hogy a korábbiakkal ellentétben a CX-9 volt a Mazda első önállóan tervezett szabadidő-autója, mely hozta a márka stílusjegyeit, és az autózás örömét.
Több, mint 5 méteres hosszával, hét ülésével és V6-os benzinmotorjával a CX-9 teljesen beleillett az amerikai képbe, sosem szánták Európába. Az öreg kontinensen ugyanebben az évben vezették be a CX-7-et, mely igazán frissnek számított, mikor a 2006-os Los Angeles-i Autószalonon bemutatták. Mindkét autót Moray Cullum tervezte, s ez volt az első SUV a Mazdától, mely pusztán stílusával meghatározóvá vált.
Sokan dicsérték 256 lóerős, 2.3 literes turbó-benzines motorját, rövid utakon járó váltóját és kiemelkedő kezelhetőségét. Európában egyre inkább a dízel szabadidő-autókat keresték, és annak késése korlátozta az eladási számokat, de 2009-ben végül bemutatta a gyár a 2.2 dízel változatot 173 lóerővel, amely később jelentős hányadát tette ki az értékesítésnek.
A következő Mazda SUV viszont megváltoztatott mindent. 2012-ben lépett piacra a CX-5, mely elsőként hordozta a Skyactiv-technológia és a Kodo dizájn jegyeit, és egy csapásra sikeressé vált. Óriási előrelépés volt továbbfejlesztett motor-és váltótechnológiája, futóműve, karosszériája és minőségi kidolgozása.
A választék is szélesebb lett (2.2 Skyactiv D és 2.0 ill. 2.5 Skyactiv-G motorok) két- ill. négykerék hajtással. Az elismerés sem váratott sokáig magára;2012-ben a modell megkapta a Japán Év Autója címet.
A második generációt 2016-ban leplezték le a Los Angeles-i Autószalonon – ez csak megerősítette top pozícióját a Mazda értékesítésben.
A SUV-ok iránti töretlen lelkesedés életre hívta 2015-ben a Mazda CX-3-at, mely a Mazda2-vel egy padlólemezre épül. 2016-ban megjelent a CX-9 második generációja, és új szintre emelte a kidolgozás minőségét, a felszereltség sokféleségét és a kivitelezés finomságát – nagyon populáris modellé vált a Közel-Keleten, Ausztráliában, Oroszországban és Észak-Amerikában, mely piacon 2019-ben 26.000 db-ot adtak el belőle.
A Mazda CX-8-at – mely a CX-5 hosszabb, hétüléses verziója – 2017-ben vezették be Japánban, ahol a CX-9 nem kapható. Az értékesítés első időszakában 12.000 rendelés érkezett rá, és praktikusságával, eleganciájával nagyon sikeres lett olyan piacokon is, mint Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Kelet Ázsia és Kína. Alapvetően a 2.5 literes benzinmotoros változat kapható, de néhol a 2.2 literes dízelmotorral is elérhető. Kizárólag a kínai piacon jelent meg a CX-4 2017-ben, mely egy SUV-ba oltott kupé – jól mutatja a Mazda képességét, hogy olyan autókat gyártson a globális modellek mellett, melyek a helyi igényeket is figyelembe veszik.
Legfrissebb szabadidő-autónk a CX-30, mely 2019 márciusában mutatkozott be. A márka új-generációs modelljei között a Mazda3 után a második képviselő, mely megkapta a Skyactiv-X kompresszió gyújtású benzinmotort, s ötvözi egy kupé elegáns vonalvezetését a szabadidő-autók robusztusságával.
Csak hogy lássuk a szegmens fontosságát: Magyarországon 2019-ben a CX-5, CX-30, CX-3 modellek együttesen az értékesítés 54,2%-át adták, s ez a szám 2020-ban már 57% volt.
A Mazda 2020-ban első elektromos autóját, a Mazda MX-30-at is kompakt SUV formában hozta létre. Ez a karosszériatípus fogja fémjelezni a közeli jövőt is, olyan stílusos, kellemesen vezethető, magas minőséget képviselő modellekkel, melyek méltó részei lesznek a Mazda további SUV-történetének.
