Ítélet született a sikkasztással vádolt egykori Nissan vezért megszöktető emberek ügyében

Rövidebb börtönévek kiszabása mellett felmentő ítéleteket is hozott szerdán egy isztambuli bíróság annak a hét török állampolgárnak a perében, aki ellen a sikkasztással vádolt, 2019 végén Törökországon keresztül Japánból Libanonba szöktetett Carlos Ghosn, a Nissan-Renault-Mitsubishi  egykori vezérigazgatója ügyében indult eljárás.

A vádlottak padján a magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság cégvezetője, négy pilóta és két légiutas-kísérő ült. A cégvezető és két pilóta „migránscsempészet” miatt négy év két hónap szabadságvesztést, valamint 31 240 líra (kerekítve 1,29 millió forint) pénzbüntetést kapott. A másik két pilótát és a légiutas-kísérőket felmentette a törvényszék.

Az ügy érintettjeit 2020. január elején vette őrizetbe a rendőrség, majd a bíróság a cégvezető és a négy pilóta előzetes letartóztatásáról döntött. A per első tárgyalásán, júliusban a fogvatartott öt vádlottat szabadlábra helyezték.

Ghosn, aki a Renault, a Nissan és a Mitsubishi Motors részvételével létrehozott autóipari szövetség vezetője és egyben mindhárom autógyártó első embere is volt, fényes pályafutás után 2019-ben dicstelen körülmények között távozott tisztségeiből. A Japánban pénzügyi visszaélésekkel vádolt és házi őrizetben tartott Ghosn az év decemberében rejtélyes módon távozott Japánból.   

Az üzletemberhez közel álló források szerint a szökést egy biztonsági magáncég szervezte meg. Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján. Később az üzletembert egy hangszertokban kicsempészték a lakásából. Feltehetően gyorsvonattal jutott el Tokióból a Kanszai nemzetközi repülőtérre, ahonnan magánrepülőgépen Törökországba, majd onnan Libanonba utazott, ahol a gyerekkorát töltötte.   

A japán hatóságok azzal vádolják az üzletembert, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Ghosn ártatlanságát hangoztatja.

Menekülését a japán igazságszolgáltatás elfogultságával indokolta, mondván hogy fogva tartásának körülményei az emberi jogok „megcsúfolásával” értek fel.   

Libanon és Japán közt nincs kiadatási egyezmény, Bejrútot pedig az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére.