Stratégiai pozíciót szerezhet Magyarország a közeljövő autóiparában
Magyarország jelentős akkumulátorgyártó kapacitást épített ki, ezzel stratégiai pozíciót szerezhet a közeljövő autóiparában – állapította meg az MTI-nek szerdán elküldött autóipari elemzésében az Euler Hermes hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.
A globális és a magyar autóipar elmúlt évét, valamint idei kilátásait elemezve Bujdosó Tünde felidézte, hogy világszinten 16,9 százalékkal esett a gyártott személyautók száma tavaly az előző évihez képest.
Az Európai Unióban 10,8 millió gépkocsit gyártottak szemben a 2019-es 14,1 millióval, ami 23 százalékos visszaesés. A leginkább járványálló a svéd, belga és román autógyártás volt, ahol alacsonyabb a gyártási kapacitás és emellett minimális volumencsökkenés történt.
Magyarország a középmezőnyben végzett 17,5 százalékos visszaeséssel. Szlovákiában 12, Olaszországban 13,2, Csehországban 19,3 százalékos volt a csökkenés tavaly, Franciaországban ugyanakkor 46, Németországban pedig 24 százalékos.
Magyarországon az autóipari gyártókapacitás a GDP 5-6 százalékát teszi ki, míg az autóipari beszállítók további 8-9 százalékát adják a bruttó hazai terméknek, vagyis az autóipar egyértelműen stratégiai iparág – jelezte az elemzésben az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója.
A szektor 91,8 százaléka exportorientált, és ezzel az autóipar adja a teljes magyar export ötödét. A hazai autóiparban 175 800-an dolgoznak, ami a teljes magyar foglalkoztatás 4 százaléka.
Iparági becslések szerint tavaly 1,14 millió ember veszítette el az állását a koronavírus-járvány miatt az autóiparban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban együttesen, ezen belül Magyarországon nagyjából 30 ezerre tehető ez a szám.
A járvány miatt több autógyártó Magyarországon is elhalasztotta beruházásainak egy részét, ami a hazai autóipari új beruházások volumenében is látszik, 2020-ban 1,29 milliárd euróra esett vissza a 2019-es 1,66 milliárd euróról.
A kilátásokkal kapcsolatban Bujdosó Tünde felhívta a figyelmet a változó fogyasztási szokásokra, a környezetvédelmi előírások szigorítására az Európai Unióban, valamint a technológiai trendek változására.
A kockázatkezelési igazgató elemzése szerint lassú, de folyamatos az átrendeződés a fosszilis energiától az elektromos, illetve alternatív energia felhasználása felé. Az elektromos autók sajátossága, hogy kevesebb alkatrészt igényelnek, és mintegy 30 százalékkal kevesebb munkaerőigényük van, mint a dízel és a benzines gépjárművek előállításának.
Az elektromos autók esetében 40 százalék, hibridek esetében 20-30 százalék az autó teljes értékén belül maga az akkumulátor. Az elemzés szerint ebből a szempontból Magyarország előnyös pozícióban van, mert bővelkedik akkumulátorgyártó kapacitásban, ezt jelentős állami ösztönzők is segítik. Ezzel Magyarország stratégiai pozíciót szerezhet a közeljövő autóiparában. Bujdosó Tünde ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az akkumulátor-feldolgozás és -újrahasznosítás lényeges kérdés, mert a használt akkumulátorok 95 százaléka újrahasznosítható.
Elemzésében az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója kiemelte a robotizáció terjedését, ami a fizikai munkaerő csökkenésével jár már most is. Emellett az informatikai fejlesztések válnak meghatározóvá az autóiparban is, az elektromos autókban az alkalmazások és szoftverek a meghatározóak a működés szempontjából, emiatt új elektronikai és IT-cégek jelennek meg az autóiparban.
