Az Audi a klímasemleges mobilitás felé vezető úton

• Felgyorsított átállás az elektromos mobilitásra: 2025-ig több mint 20 modell
• Együttműködés az energiaszolgáltatókkal: az Audi támogatja a megújuló forrásból származó energiák használatának terjedését
• Teljeskörű fenntarthatóság: számos intézkedés a beszállítói láncolat, a termelés és a logisztika területein

Ingolstadt/Budapest, 2021. szeptember 3. – Már négy év múlva kezdetét veszi az Audi utolsó belsőégésű motorral szerelt modelljének gyártása, a prémiummárka 2026-tól már csak tisztán elektromos hajtásrendszerű újdonságokkal jelenik meg a piacon, 2033-ig pedig kivezeti belsőégésű motorral hajtott modelljeit. Annak érdekében, hogy a mérleg szerint szén-dioxid-semleges¹ mobilitás vezető szállítójává és szolgáltatójává válhasson, az Audi értékteremtési láncolata minden egyes láncszemét optimalizálni kívánja, miközben a megújuló forrásból származó energiák alkalmazásának terjedése iránt is elkötelezett. Az IAA kiállítás előtt rendezett Audi Média Napok (Audi Media Days) „Hosszú távú fenntarthatóság” („Sustainability”) témanapja alkalmával a vállalat egyebek mellett a klímasemleges gyárról alkotott vízióját is bemutatta, illetve annak módját, ahogyan beszállítói láncolatában tervezi megvalósítani a hosszú távú fenntarthatóságot.

Legkésőbb 2050-re az Audi mérleg szerint szén-dioxid-semlegessé kíván válni és már 2025-re több mint 20 tisztán elektromos, akkumulátorhajtású modellt tervez kínálni. Ezzel párhuzamosan az Audi tovább szeretné csökkenteni modellpalettája ökológiai lábnyomát, mégpedig 30 százalékkal a 2015-ös évhez viszonyítva. Fő célja, hogy 2025-re minden termelési helyszínén mérleg szerint szén-dioxid-semlegesen működhessen, amit köztes célkitűzésként az Audi Hungaria és az Audi Brussels esetében már sikerült megvalósítani. A prémiummárka minden folyamatot szorosan figyelemmel kísér: a nyersanyagok eredetét és magát a termelést, de a használat szakaszát, valamint az autó életciklusának végén az ártalmatlanítást és az újrahasznosítást is.

A gyártás – ahol minden kezdődik

Az elektromos mobilitás felé tartó átalakulás következtében a szén-dioxid-kibocsátás egy része a beszállítói láncolatra helyeződik át, ami elsősorban az elektromos autók különösen energiaigényes gyártás jellemezte lítiumion-akkumulátorainak köszönhető. Az Audinál távlatilag ennek során keletkezik az egy autóra jutó szén-dioxid-kibocsátás közel negyede, a vállalat ezért már e korai szakasztól indítja vizsgálatát. A természeti erőforrások átgondolt, intelligens felhasználása nyersanyagot takarít meg és csökkenti az energiafogyasztást, ami viszont az upstream gyártási folyamatok során és a beszállítói láncolat mélyebb szintjein ismét csak a szén-dioxid-kibocsátást mérsékli.

Az Audi ezért beszállítóival együtt olyan lépéseket is tesz, amelyek elsősorban a gyártás e korai szakaszára irányulnak. A vállalat már 2018-ban elindította „A beszállítói láncolat CO2-programját” („CO2 Program in the Supply Chain”), hogy beszállítóival közösen határozhassa meg a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentésének lépéseit. „Meggyőződésünk, hogy beszállítóink kulcsszerepet játszanak a hosszú távon fenntarthatóság területén elért sikereinkben” – hangsúlyozta Marco Philippi, az Audi beszerzési stratégiájának vezetője. A lehetőségek elsősorban a zárt anyagkörfolyamatokban, a másodlagos anyagok felhasználásának fokozatos bővítésében, az újrahasznosítási folyamatokból származó anyagok, az úgynevezett reciklátok műanyag alkatrészekbeli felhasználásában, illetve a zöld villamos energia alkalmazásában rejlenek. Ezen intézkedéseknek szintén teljes egészében hatályba kell lépniük 2025-ig, s az Audi és beszállítói számításai szerint az egy autóra jutó szén-dioxid-kibocsátás átlagosan 1,2 tonnás csökkentésére is lehetőséget kínálnak. Egyedül 2020-ban az Audi mérleg szerint több mint 335 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzte meg beszállítói láncolatában, ami 35 ezer tonnával több, mint 2019-ben.

Zöld energia, több újrahasznosított anyag, kevesebb hulladék

A beszállítói láncolat fokozott hosszú távú fenntarthatóságának kiváló példája a megújuló forrásból származó energiákra történő átállás. Ennek keretében például a nagyfeszültségű akkumulátorcellákat már szerződés szerint zöld árammal kell előállítani, amint az egyébként már az Audi első tisztán elektromos modellje, az Audi e-tron* esetében is így zajlott, illetve történik ma is. Mindezeken túl az Audi különböző kezdeményezésekben is részt vesz és más partnereivel közösen az emberi jogok tisztelete és a környezet védelme mellett is határozottan kiáll beszállítói láncolatában. Ennek része a Globális Akkumulátor Szövetségben (Global Battery Alliance) betöltött tagsága is, amely világméretű platformként 2017-ben a Világgazdasági Fórum kezdeményezésére jött létre. A szervezetben a magán- és a közszféra szereplői közösen tevékenykedhetnek az akkumulátorok értékteremtési láncolatának társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is hosszú távon fenntartható kialakításán.

A másodlagos anyagfelhasználás egy másik példa, ahogyan az Audi beszállítói láncolatában növeli a hosszú távú fenntarthatóságot. A présüzemben keletkező alumíniumlemez darabolásából származó hulladékot az Audi újbóli felhasználásra közvetlenül visszajuttatja a beszállítóhoz, majd újrafeldolgozott alumíniumtekercsek formájában kapja meg ismét. Ezzel kevesebb primer alumíniumra van szükség és a szén-dioxid-kibocsátás is csökken. Az Alumínium Zárt Kör (Aluminium Closed Loop) bevezetésével az Audi présüzemeiben mérleg szerint 165 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását sikerült megelőzni 2020 folyamán. Időközben Neckarsulmban, Ingolstadtban és 2021 óta Győrben is létrejött az Alumínium Zárt Kör.

Mindemellett a természeti erőforrások kímélését segítve egyre több alkatrész előállításában megjelennek az úgynevezett reciklátok, vagyis a különböző újrahasznosítási folyamatokból származó, feldolgozott anyagok. Itt nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséről van szó, hanem gazdaságos és hatékony anyagfelhasználásról is. Az Audi Q4 e-tron például 27 recikláttartalmú alkatrészt is rejt. Például az elején lévő tartókonzolt, amely különböző hűtőelemek, a fényszórók és a lökhárítóborítás rögzítésére szolgál és különösen magas mechanikai követelményeknek kell megfelelnie. Emellett a fényszórók rögzítései, a kerékjárati borítások, a sárvédő-burkolatok, a padlóborítás és a kerék-légterelők is nagy arányban tartalmaznak másodlagos nyersanyagokat.

A PET csak a kezdet – üléskárpit palackokból

Az utastérben a szigetelő és rezgéscsillapító elemekhez használnak újrahasznosított anyagokat, de számos látható felületben is megjelennek. Ilyen például a padlózat, illetve részben a csomagtér kárpitozása, míg az S line beltér esetében a műbőrrel közösen a Dinamica mikroszálas szövet szolgál a sportülések bevonataként. Utóbbi 45 százalékban olyan poliészterszálakból áll, amelyeket újrahasznosított PET-palackokból, különböző textíliákból és szálmaradványokból állítottak elő.

Az Audi e -tron GT* lábtérborításának és padlószőnyegeinek anyaga a gyártási hulladékból, szövet- és szőnyegmaradványokból és régi halászhálókból származó, száz százalékban újrahasznosított nylonszálból készülő Econyl. Az Audi A3 ülései mindeközben akár 45 másfél literes PET-palack anyagát is tartalmazhatják, s az A3 negyedik generációja kínál először másodlagos nyersanyagokból előállított üléskárpitokat.

Mesterséges intelligenciával felügyelt beszállítói láncolat

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre és a másodlagos anyagok alkalmazásának fokozatos bővítésére irányuló kezdeményezései mellett a prémiummárka kész új utakra is lépni a beszállítói láncolata hosszú távú fenntarthatóságának erősítése szolgálatában. A Volkswagen Csoport az Üzleti Partnerek Eljárási Kódexében (Code of Conduct for Business Partners) foglalta össze a partnervállalatai felé megfogalmazott hosszú távú fenntarthatósági követelményeit, amelyek megsértésének alapos gyanúját nagyon komolyan veszi és következetesen kivizsgálja a vállalatcsoport. E rögzített környezetvédelmi, társadalmi és megfelelőségi irányelvek szolgálnak az együttműködés alapjául és a monitoring szerves részét képezik. 2019 óta a beszállító vállalatok Fenntarthatósági Minősítése (Sustainability Rating; S-Rating) a szerződések odaítélésének kötelező kritériuma az Audinál. A négykarikás márka ezen eljárás keretében ellenőrzi, hogy az egyes cégek betartják-e az Üzleti Partnerek Eljárási Kódexében foglaltakat, s csakis a vizsgálat kedvező eredményét követően jöhet létre együttműködés.

Mindemellett postafiókok és ombudsmanok is rendelkezésre állnak, hogy az Audi tudomást szerezhessen az esetleges gyanús esetekről, 2020 októbere óta pedig mesterséges intelligencia egészíti ki a márka beszállítói láncolatának ellenőrzését, proaktív eszközzel bővítve a panaszkezelés hagyományos csatornáit. Az Audi, a Porsche és a Volkswagen egy kísérleti projektje keretében az osztrák Prewave start-up cég intelligens algoritmusai elemzik mintegy 150 országban a beszállító vállalatokról a nyilvános online médiafelületeken és közösségi hálózatokon megjelenő híreket. A gyanús eseteket olyan hosszú távú fenntarthatósági kockázatok szerint ellenőrzik, mint például a környezetszennyezés, az emberi jogok megsértése és a korrupció. Amennyiben ilyet észlel, a mesterséges intelligencia riaszt, és az Audi megfelelően reagálhat. Az Audi által alkalmazott mesterséges intelligencia döntő előnye a gyorsaság, amellyel online felismeri és összegyűjtve továbbítja a vonatkozó információkat. „Sokkal korábban felismerhetjük, hol jelenhetnek meg potenciális kockázatok, majd aktív ellenintézkedéseket foganatosíthatunk, például a beszállítókkal folytatott célzott stratégiai párbeszéd formájában” – magyarázta Marco Philippi.

A gyártás – az erőforrások kímélése, a károsanyag-kibocsátás csökkentése

A gyártás során is egyértelműen megmutatkozik, milyen fontos az Audi számára a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható kezelése. A termelési helyszíneken átívelő „Mission: Zero” környezetvédelmi program központi célkitűzése, hogy 2025-re minden termelési helyszín mérleg szerint szén-dioxid-semlegesen működhessen. Az Audi Hungaria tavaly, az Audi Brussels pedig már 2018-ban megvalósította a mérleg szerint szén-dioxid-semleges termelést. A környezetvédelmi program emellett a vízfelhasználás, az erőforrás-hatékonyság és a biológiai sokféleség szakterületeivel is foglalkozik, s minden termelési helyszínen kísérleti projekteket is kezdeményezett.

„Brüsszelben számos intézkedést valósítottunk meg” – idézte fel Achim Diehlmann, az Audi „Mission: Zero” környezetvédelmi programjának projektvezetője. Amint elmondta, az üzem zöld elektromos áramra állt át és nagyméretű, 107 ezer négyzetméteres napelem-rendszert is telepítettek a területén. Hőenergia-ellátását biogáz-tanúsítványokkal hitelesített megújuló forrásból származó energia fedezi, műszakilag egyelőre elkerülhetetlen emisszióit pedig minősített karbonkredit-projektekkel egyenlítik ki. E három pillér – további intézkedések mellett – a többi helyszín szén-dioxid-mentesítésére is tervként szolgálhat, természetesen a regionális lehetőségeknek és peremfeltételeknek megfelelően.

Az újrahasznosítás lehetséges működését mutatja be a neckarsulmi termelési helyszínen jelenleg zajló kísérleti projekt, amelynek keretében egy újrahasznosítási ciklus részeként állítanak elő 3D-nyomtatott szerelési segédeszközöket. Ennek során a gyártáskor keletkezett műanyaghulladékot válogatnak szét, aprítanak fel, majd dolgozzák fel szálakká, amelyekből 3D-nyomtatók segítségével készítenek pontosan a dolgozók igényeihez illeszkedő szerszámokat a gyártás számára.

Értékes víz és természetes élőhelyek

A tudatos és takarékos vízgazdálkodás érdekében az Audi hatékony folyamatokra, zárt vízkörforgásra és az esővíz fokozott felhasználására összpontosít. Peter Kössler, az AUDI AG igazgatótanácsának a termelés és a logisztika területeiért felelős tagja kifejtette: „Jelentősen csökkenteni szeretnénk frissvíz-felhasználásunkat, 2035-ig felére mérsékelve az egy legyártott autóra jutó vízigényünket. Ezért már ma is lehetőség szerint újrahasznosított vízzel dolgozunk, amit körforgása során többször is felhasználunk, illetve újra feldolgozunk. Jövőbeni víziónk már minden termelési helyszínünkön zárt vízkörforgásról szól.”

Az Audi México immár 2018 óta szennyvízmentesen üzemel, a neckarsulmi termelési helyszínen pedig egy kísérleti projekt keretében zárt vízkörforgás valósulhat meg a gyár és a Alsó-Sulmtal szennyvíztársulás szomszédos kommunális szennyvíztisztító telepe között. Az ingolstadti üzemben 2019 óta működik egy üzemivíz-tisztító központ, s a korábbi szennyvíztisztítóval közösen a keletkező szennyvíz mintegy felét körforgásban vezetik vissza és dolgozzák fel újrahasznosításra.

„A növények és rovarok élőhelyei egyre szűkülnek a világ számos régiójában, ezért szeretnénk a biológiai sokféleség megőrzéséhez is hozzájárulni termelési helyszíneinken” – emelte ki Peter Kössler. Az Audi münchsmünsteri létesítményének természetközeli kialakítású szabad terei a biológiai sokféleség szakterületének iránymutató projektjét alkotják. Az Ingolstadt-környéki komplexum célzott ökológiai tervezésének köszönhetően számos állat- és növényfaj számára kínál értékes élőhelyet. Münchsmünster gyárterületén az Audi 17 hektárt alakított át állatok és növények természetes életterévé, ahol már eddig is több mint 110 növény- és vadon élő méhfaj telepedett meg.

A cél – szén-dioxid-semleges gyártás és ügyfélkiszállítás

E lépések és koncepciók eredménye önmagáért beszél: az Audi e-tron GT*, az Audi e-tron*, az Audi e-tron Sportback* és a Q4 e-tron sorozat tagjai már ma mérleg szerint szén-dioxid-kibocsátás-semleges módon készülnek, illetve szállítják ki őket az ügyfeleknek. A termelés és a logisztika minden egyelőre elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátását karbonkreditek ellensúlyozzák, amelyeket a The Gold Standard vagy a Verified Carbon nonprofit-szervezet lát el tanúsítványával. Ennek megfelelően 2021. január 1. óta minden Európa és az Amerikai Egyesült Államok piacaira készülő elektromos autót mérleg szerint szén-dioxid-semleges termékként adhatnak át az ügyfeleknek, amit a TÜV Nord tanúsítványa igazol.

A használat időszaka – döntő tényező a zöld elektromos áram

Az autó használati szakasza a termék azon teljes időszakát öleli fel, amikor az ügyfél használatában áll, az üzemanyag- vagy villamosenergia-ellátást is beleértve. Ebben a fázisban keletkezik a legtöbb emisszió az autó életciklusa során. Az elektromos autók esetében meghatározó tényező a töltőáram, ám még nem állnak mindenütt rendelkezésre zöld árammal ellátott töltőpontok. Az Audi ezért többek között energiaszolgáltatókkal is együttműködik és saját töltési koncepciókat is kidolgoz. „A vezetés teljeskörű elektromos élményét szeretnénk nyújtani vásárlóinknak, amihez vonzó modelljeink mellett zöld elektromos áram széleskörű kínálata szükséges” – emelte ki Oliver Hoffmann, az AUDI AG igazgatótanácsának a műszaki fejlesztés területéért felelős tagja. Az Audi ügyfelei például már ma is igénybe vehetik az otthoni töltéshez a Volkswagen leányvállalata, az Elli (Electric Life) zöld villamosenergia-ajánlatait, az utazások alatti töltés esetében pedig az IONITY töltőhálózata és számos más töltőpont-üzemeltető is zöld elektromos áramra összpontosít.

„Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy lehetővé tegyük a szén-dioxid-semleges mobilitást. A következő logikus lépés a megújuló forrásból származó energia ipari méretű elterjesztése” – mutatott rá Oliver Hoffmann. Az egyelőre még nem zöld árammal végzett töltések lefedésére 2025-ig a tervek szerint Európa több országában is különböző partnerekkel létesülnek szél- és napenergia-parkok, amelyek együttesen mintegy 5 terawattóra zöld áramot termelhetnek – ami nagyjából 250 új szélturbina maximális kapacitásának felel meg.

A cél, hogy az együttműködő partnerek által termelt, megújuló forrásból származó villamosenergia részesedése az elektromos autók egyre növekvő arányával együtt bővüljön. „Ez annyit jelent, hogy a jövőben teljes e-tron flottánk mérleg szerint klímasemlegesen közlekedhet Európában” – mondja Oliver Hoffmann. Az első projekt egy mecklenburg-előpomerániai napelempark formájában a német RWE energetikai vállalattal közösen valósulhat meg. A létesítmény 2022-től kezdheti meg működését és 170 millió kilowattóra összkapacitásra méretezték. Közel 420 ezer napelemmoduljával Németország legnagyobb független napenergia-parkja, s rövidesen további projektek is várhatók.

Audi charging hub – töltés másodlagos felhasználású tárolóból

Audi charging hub megoldásával a négykarikás márka olyan töltési megoldást fejlesztett ki, amely a piaci alaplefedettség kiegészítéseként mindenekelőtt a csúcsigények kielégítésére szolgál. A koncepció szerint előre foglalható, nagyteljesítményű töltőpontok (High Power Charging; HPC) gondoskodnak biztos tervezhetőségről, az idő színvonalas eltöltésre pedig közvetlenül hozzájuk kapcsolódó várószalon-terület állna rendelkezésre. „Az elektromos Audi modellek feltöltése alig tart tovább egy kávészünetnél” – magyarázta Ralph Hollmig, az Audi charging hub projektvezetője. „Várószalonunkban kimondottan kellemesen múlhat az idő, de például üzleti találkozókra is kihasználható.”

Az Audi charging hub alapjául az úgynevezett Cube elemek szolgálnak. Ezek a sokoldalú konténerkockák a töltőállomások mellett használt lítium-ion akkumulátorokból kialakított tárolót is magukban foglalnak. E másodlagos felhasználású (2^nd Life) modulok révén – amelyek a fejlesztés során használt, mára szétbontott járművekből származnak – nem csupán az akkumulátorcellák hosszú távon fenntartható másodlagos hasznosítása megoldott, hanem egyik nagy előnyük, hogy kiegészítő egyenáramú töltéstárolóként (puffer) is szolgálhatnak. Ezzel feleslegessé válik a nagyfeszültségű kábelek és költséges transzformátorok komplex infrastruktúrája.

Rugalmas és fenntartható koncepció – 2,45 megawattórás tároló

Az Audi charging hub – szabványos, 400 voltos erősáramú csatlakozáson keresztül táplálva – Cube elemenként már 11 kilowatt teljesítményszinttől működtethető. Mindez nem csupán a lehetséges helyszínek kiválasztását könnyíti meg, hanem a tervezési időt is lerövidíti, miközben költséget és erőforrásokat is megtakarít. A hub így rövid idő alatt kiszállítható, telepíthető és a helyszíni igényekre szabható, mégpedig messzemenőkig függetlenül a helyi hálózati kapacitásoktól. A kísérleti létesítményben összességében már 200 kW csatlakozási teljesítmény is elegendő az együttesen 2,45 MWh kapacitású három tárolómodul folyamatos töltéséhez, illetve éjszakai teljes feltöltéséhez. Mindezt a tetőn működő napelem-rendszer egészíti ki. A kiegészítő töltéstároló (puffer) segítségével mintegy 70, akár 300 kilowatt teljesítményű gyorstöltés végezhető el naponta, mégpedig az egyébként szükséges megawatt-nagyságrendű tápcsatlakozás nélkül. Az első Audi charging hub a tervek szerint ősszel, Nürnbergben kezdi meg működését.

A másodlagos felhasználás (2^nd Life) filozófiája szerint az alkatrészeket csak akkor kell újrahasznosítani, amikor már végleg használhatatlanná válnak. Ha még működőképesek, ám eredeti rendeltetésüknek már nem tudnak megfelelni, a környezetet és a természeti erőforrásokat egyaránt jobban kímélő megoldás, ha idő előtti újrahasznosításuk helyett – például energiatárolóként – alternatív felhasználási módot találnak számukra. Az akkumulátoros tárolók a jövőben az áramfejlesztők vagy ipari nagyfogyasztók kiegészítő töltéstárolóiként (puffer) tehermentesíthetik a hálózatot. Az eljárás tesztelésére az Audi az EnBW energiaszolgáltatóval közösen Heilbronnban már elkészítette az első ilyen tárolót.

Akkumulátor-újrahasznosító kísérleti üzem Salzgitterben

Amikor az akkumulátorok már ezen másodlagos alkalmazások feladatát sem tudják ellátni, korszerű újrahasznosítási koncepciók mentén alapanyagaikra bontják őket, amelyeket azután új akkumulátorok gyártására használnak fel. Egyebek mellett a lítiumion-akkumulátorok kísérleti újrahasznosító üzeme is erre a célra szolgál, amelyet Salzgitterben létesített a Volkswagen Csoport. Különlegessége, hogy csupán azon akkumulátorokat dolgozzák itt fel újra, amelyek más módon már nem használhatók fel. Speciális elemzőszoftver vizsgálja felül kezdeti diagnosztikai információként az akkumulátorok állapotát, megállapítva, hogy teljesítménye elegendő-e még a másodlagos felhasználáshoz, például olyan mobil energiatárolókban, mint a rugalmas gyorstöltőállomások vagy a töltőrobotok. A szoftvert az Audi Brussels fejlesztette ki. A kísérleti projektet a tervek szerint további újrahasznosító üzemek is követik a jövőben, a cél pedig zárt anyagkörforgás kiépítése az akkumulátorok számára.

Távolra tekintve – az Audi támogatja a fenntartható innovációkat

Az innovatív technológiák jelentik a hosszú távon fenntartható jövő kulcsát. Rüdiger Recknagel, az Audi Környezetvédelmi Alapítvány ügyvezetője szerint: „A környezetvédelem össztársadalmi feladat, az alapítvány pedig az innovatív környezetvédelmi technológiák alkalmazásának kezdeményezője és hajtóereje. Mindenkit egyénileg szeretnénk a környezet védelmére ösztönözni és konkrét ötletekkel szolgálni személyes hozzájárulásukhoz.” Az alapítvány minden korosztályt érzékenyebbé tenne, egyben inspirálna a környezet védelmére, egyfajta társadalmi hozzájárulást szorgalmazva az élhető jövőhöz. Tevékenységük súlypontjai között szerepel az úgynevezett Greenovation Projektek támogatása, új technológiákat alkalmazva a természeti erőforrások kímélése szolgálatában.

Az alapítvány jelenleg a Berlini Műszaki Egyetemmel (TU Berlin) és más partnereivel közösen az utcai szennyvízlefolyók számára fejleszt szűrőket, amelyek megakadályozzák, hogy a gumiabroncs-kopadék és más környezetet károsító anyagrészecskék az esővízzel együtt a csatornahálózatba és a természetes vizekbe mosódjanak.

Olyan innovatív egységek, mint például a berlini székhelyű Audi Denkwerkstatt, szintén a mindennapok és az üzleti élet hosszú távú fenntarthatóságának erősítésén dolgoznak. Az ötletműhely üzleti modelleket fejleszt, tesztel és alakít szériaéretté, s egyfajta inkubátorként szolgál. A jó ötletek így igen gyorsan megvalósulhatnak. Kiváló példa erre az ecomove App, amely a mobilitás nyomán keletkező személyes szén-dioxid-lábnyom megértésében és csökkentésében, illetve az egyelőre elkerülhetetlen kibocsátások kiegyenlítésében segít. Az alkalmazás például automatikusan érzékeli, milyen közlekedési eszközt vesz éppen igénybe a felhasználó, majd ennek alapján személyes mobilitási pontszámot kalkulál. Ezen eredmény javítása érdekében az ecomove játékosan motivál az egyéni mobilitás hosszú távon fenntarthatóbb kialakítására: a kedvező változásokat trófeákkal díjazza, a fennmaradó kibocsátások pedig kiegyenlíthetők.

¹ Mérleg szerint szén-dioxid-semlegesség alatt az Audi azon állapotot érti, amelyben az Audi termékei vagy tevékenységei által okozott, s a csökkentésére irányuló egyéb intézkedési lehetőségek kimerülését követően is fennmaradó szén-dioxid-kibocsátás, és/vagy az Audi járművek beszállítói láncolata, gyártása és újrahasznosítása okozta, jelenleg nem megelőzhető szén-dioxid-kibocsátás egyaránt önkéntes és globálisan végrehajtott kompenzációs projektek révén legalább mennyiségileg kiegyenlítésre kerül. A jármű használati – vagyis az ügyfél felé történő átadását követő – szakasza alatti szén-dioxid-kibocsátást itt nem veszi figyelembe.

A megadott felszereltségek, adatok és árak a németországi modellprogramra érvényesek. A változtatás és a tévedés joga fenntartva!

* Az említett és a német piacon elérhető modellek üzemanyag-/elektromosenergia-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási értékei együttesen a jelen médiainformáció végén található felsorolásban tekinthetők meg.

Az említett modellek üzemanyag-/elektromosenergia-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatai

Az üzemanyag-/elektromosenergia-fogyasztási és a szén-dioxid-kibocsátási adatok, illetve gazdaságossági besorolások a megadott tartományban a választott keréktárcsák/gumiabroncsok, illetve járműfelszereltség függvényeként alakulnak

Audi e-tron

Elektromosenergia-fogyasztás, kombinált (kWh/100 km): 26,1–21,7 (WLTP); 24,3–21,4 (NEDC); szén-dioxid-kibocsátás, kombinált (g/km): 0

Audi e-tron Sportback

Elektromosenergia-fogyasztás, kombinált (kWh/100 km): 25,9–21,0 (WLTP); 24,0–20,9 (NEDC); szén-dioxid-kibocsátás, kombinált (g/km): 0

Audi e-tron GT quattro

Elektromosenergia-fogyasztás, kombinált (kWh/100 km): 21,8–19,9 (WLTP); 19,6 – 18,8 (NEDC); szén-dioxid-kibocsátás, kombinált (g/km): 0

Audi RS e-tron GT

Elektromosenergia-fogyasztás, kombinált (kWh/100 km): 22,5–20,6 (WLTP); 20,2 – 19,3 (NEDC); szén-dioxid-kibocsátás, kombinált (g/km): 0