Az éjszakai vezetés problémái

A halálos közlekedési balesetek jelentős része sötétedéskor és éjszaka történik, akkor, amikor a közúti forgalom a nappalinak talán 20%-a. Ha a nappali baleseti valószínűséget egy egységnek választjuk, akkor a sötétedéskori, annak legalább 3-4-szerese, azaz 3-4 egység. Az utóbbi időkben is sok súlyos baleset az esti-éjszakai órákban következett be, sajnos, nem ritka a 2-3 halálos áldozat sem!

 Ezzel az összeállítással arra szeretnénk választ adni az igazságügyi-műszaki szakértői tapasztalat alapján, hogy mi lehet ennek az oka. 

 OKTATÁS 

A járművezető képző iskolákban jól felkészült, pontos információkkal rendelkező, lelkiismeretes oktatók dolgoznak. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás menete meghatározott. Az oktatás tematikájában fontos szerepet játszik az éjszakai vezetés problémáinak, nehézségeinek bemutatása. A két órás éjszakai vezetési gyakorlat elég idő arra – az elmélettel együtt –, hogy a tanuló pontos képet kapjon a nehézségekről, veszélyhelyzetekről, a fokozott óvatosság szükségességéről és a közlekedési szabályok betartásának rendkívüli fontosságáról.

A vizsga-előkészítő oktatás és a vizsga után nagyon fontos szerepe van a szisztematikus, óvatos gyakorlásnak, a sokirányú rutin- és tapasztalatszerzésnek. A megszerzett tudást a nyelvtudáshoz hasonlítanám. Ha a megtanult idegen nyelvet az ember naponta nem gyakorolja, nem lineárisan, hanem négyzetesen csökken a tudásszintje.

Példaként említem a motorkerékpárosok közlekedési helyzetét is. Ők a motorosok számára alkalmas időjárási viszonyokat használják ki aktívan. Sokan az ősz beálltával letakarják járművüket, tavaszig pihenőt tartanak, és a motorokkal együtt a reflexeiket is téli pihenőre küldik. Aztán jön a tavasz, és az azonos minőségű motorokat a négy – öt hónapot pihentetett, mondjuk, felére csökkent reflexekkel ugyanolyan sebességgel hajtják, mint amikor pihenőre tértek. Óriási nagy baj! A megoldás itt is a fokozatosság, a reflexek szintjének visszaállítása, és mint mindig, a KRESZ-szabályok betartása.

 Nappal  a jármű vezetője nagyjából egy gömb belső negyedét látja. A szemből jövők fénye zavaró körülményt, látási gondot nem okoz. Az úttest állapota, szennyezettsége, vonalvezetése, szegélye, a szegély melletti terület jól érzékelhető, és látható. A látótávolság több száz méter, benne az akadályokkal, kanyarokkal, az előtte haladó és a szemben jövő járművekkel. Látja – ha szükséges – egy váratlan irányváltoztatás lehetőségét, kockázatát. Látja egy baleset elkerülésének lehetőségét, végrehajtásának útvonalát.

 Éjjel  beszűkül a látótér, csupán 30°- 40°-os szögnyi, nagyjából kúp alakú területet lát maga előtt a vezető, azt is – a forgalomtól függően – állandóan változó minőségben, relatíve jól, kevésbé jól, rosszul. A menekülési lehetőségek megvilágítása nulla, a helyzet döntésre többnyire alkalmatlan. A szemből közeledő járművek fénye bizonytalanná teheti a közlekedési sávunk biztonsági megítélését még akkor is, ha ők is minden szabályt betartanak. Nem lehet megítélni, hogy a járművek, szerelvények jelentenek-e veszélyt számunkra (rakomány, utánfutó, pótkocsi stb.). Azt sem, hogy sávelhagyásuk okoz-e váratlan nehézséget. Nem lehet jól megítélni a sebességüket, a tőlünk mérhető távolságukat, a mögöttünk haladó járművek nagyságrendjét, az előttünk haladó jármű megelőzésének lehetőségét.

• Biztonsági mellény nélkül közlekedő gyalogosok, kerékpárosok szinte biztos baleseti források. Úttesten fekvő ember, állat nem vehető észre. Az emberi szem ugyanis alapvetően nem alkalmas éjszakai aktivitásra, ebből adódóan ilyenkor csak a veszélyt érzékeli – sok esetben már későn. A megvilágítás nélküli oldalsávokban mozgó állatok láthatatlanok mindaddig, amíg az úttestre nem érnek.

A gépkocsivezetők nem egyformán jól látnak, és nem egyformán felkészültek a sötétedés utáni vezetésre. A gyakorlat ebben az esetben döntő. Vezetünk-e hetente legalább háromszor, négyszer éjszaka 20-30 km-t? Van-e gyakorlatunk? Izgalom és félelem mentes-e az éjszakai vezetésünk? Aki bizonytalan vagy fél, ne vállaljon ilyen utat! Ha ritkán kell éjjel közlekedni, mondja le az utat, tegye át nappalra!

Javasolható a  vezetésbiztonságot fokozó progresszív szemüveglencse  használata. Több gyártó is kínál ilyet. Ezek optimalizált lencsekialakítása igazodik a viselő gyenge fényviszonyoknál jelentkező tág pupillaátmérőjéhez. Ez a kialakítás fokozza a kontrasztot, javítja a kellemetlen időjárási viszonyok melletti látást, és csökkenti a lencse perifériáján előforduló torzításokat. A vezető az olyan problémás körülmények között, mint éjszakai vezetés vagy például eső, köd, hóesés, pontosabban tudja megbecsülni a távolságokat. Ugyanakkor nem létezik csodaszemüveg, ezek a technikák sem ragadtathatnak bennünket könnyelműségre!

Télen, fagyos, jeges úton haladva a korábbiakban leírt veszélyhelyzet többszörösére nő. Ha a köd is megjelenik, a helyzet, minden gyakorlat ellenére, kifejezetten életveszélyes.

Ugyanakkor az éjszakai vezetés gyakori velejárója a fáradtság. Fáradtan vezetni hasonlóan veszélyes, mit ittasan. Egy, a hollandiai, Utrechti Egyetemen végzett kísérletben a fiatal részvevőknek kettő, négy, illetve nyolc órán keresztül kellett éjszakai sötétségben vezetniük, 130 km/h-s állandó sebességgel, minél inkább a sáv közepén maradva. A kutatási eredmények szerint már az első két óra után olyan vezetési hibákat ejtettek, ami 0,05%-os véralkoholszintnek felelt meg. Három óra elteltével 0,08%, míg négy és fél óra után már 0,10%-os véralkoholszintnek megfelelő hibák jelentkeztek. A kutatók arra kérik az EU kormányait, hogy az éjszakai vezetés maximumát rendeletileg két órában határozzák meg. Szerintük a szabályozással csökkenteni lehetne a halálos kimenetelű közúti balesetek számát, ugyanis az éjszakai közlekedési balesetek egyötödéért az autóvezetők álmossága tehető felelőssé.

 Felmerülhet a kérdés: jelenthet-e segítséget az éjszakai vezetésben a (legális) serkentők fogyasztása?  A válasz a Halfords Autóklub (Egyesült Királyság) által finanszírozott kutatás eredményei alapján egyértelmű: nem! A kutatási eredmények szerint a túl sok energiaitalt és kávét fogyasztó vezetők estében megnő az agresszivitásra való hajlam és végül még fáradtabbak lesznek, mikor a koffein hatása elmúlik. Ráadásul a túlzott energiaital-fogyasztás az alkoholos befolyásoltsághoz hasonló tüneteket produkál. A Halfords véleménye, hogy túl kevés információt kapnak a vezetők a koffeines italok mellékhatásaival kapcsolatban. A magas koffein- és cukortartalmú italok mértéken túli fogyasztása tudniillik, bármilyen furcsa is, megnöveli az autósok reakcióidejét.

– A legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ha már elkerülhetetlen, az autósok csak teljesen kipihent állapotban induljanak éjszakai utakra, és legalább kétóránként tartsanak rövid pihenőt – mondja Mark Dolphin, a Halfords szakértője.

Megjósolható – a statisztikai adatok igazolják – hogy az 1 millió lakosra vetített elhunytak száma (46 volt Magyarországon 2020-ban, az EU-ban 42), 2021-ben nagyobb lesz a tavalyinál. Ennek az az oka, hogy az éjszakai közlekedés nincs korlátozva. A múlt évben kevesebb jármű volt az utakon a tiltási szankciók miatt, mint idén. Sok vezető kiesett a gyakorlatból, a járművek kötelező vizsgáztatásának engedélyezett elhalasztása miatt rosszabb állapotban lehetnek a régi, használt járművek. Most is hangsúlyozom: a biztonságos közlekedés elsősorban etikai kérdés.

 Ha mindenki betartja az előírt közlekedési szabályokat, lehet nyár, tél, eső, hó, jég, nappal vagy éjjel, a közlekedés – a veszélyei ellenére – jóval biztonságosabbá válik! 

Írta: Koncz István, Magyar Autóklub