Aggodalommal vegyes optimizmus az autóiparban
Több mint ezer felsővezetőt kérdezett a szektor növekedési kilátásairól a KPMG
A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években – derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből, amelyet idén már 22. alkalommal készített el a KPMG. Bár a szakemberek zöme szerint az iparág képes kezelni a következő nagy technológiai átalakulást, a megkérdezettek több mint fele aggódik az ellátási láncok és a munkaerőhiány miatt.
Fél óra alatt feltölthető villanyautók, légitaxik, online járműrendelés – gyökeresen átalakul a globális autóipar az évtized végére. A KPMG Global Automotive Executive Survey új kiadásában az iparági vezetők következő 5-10 évre vonatkozó várakozásait mérte fel a KPMG. A felmérés 23 országból 1118 autóipari és kapcsolódó iparági felsővezető, köztük 372 vezérigazgató megkérdezésével készült.
Növekvő profitra számítanak
A válaszadók alapvetően bizakodók a szektor növekedési kilátásaival kapcsolatban. A kutatásban résztvevők 53 százaléka meg van győződve arról, hogy az iparág nyeresége további növekedés előtt áll, és csak 38 százalékuk aggódik a profitkilátások miatt. A cégvezetők optimizmusa más területekre is kiterjed, így például arra is, hogy az iparág képes lesz kezelni a következő nagy átalakulást. Többségük úgy gondolja, hogy az elektromos járművek piaci részesedése drámaian megnő 2030-ra.
„Megnyugtató látni a széleskörű optimizmust a növekedési kilátások kapcsán az autóiparban. Az autógyártók ritkán szembesültek ilyen nagyságrendű technológiai és üzleti modellváltásokkal az iparág hajnala óta eltelt 130 évben. Légitaxik, előfizetéses autóhasználat, széles körben elérhető elektromos gyorstöltők, az iparágba belépő technológiai cégek – ilyen fejleményekre számíthatunk a következő 10 évben” – jelentette ki Gary Silberg, a KPMG globális autóipari vezetője.
„A trendeket Európában, így hazánkban is segíti a szabályozás szigorodása” – véliOletics Zoltán a KPMG magyarországi cégének autóipari szakértője. A flottaszintű kibocsájtás értékelésében idén még kétszeres súllyal lehet figyelembe venni az elektromos autókat, azaz egy EV két hagyományos robbanómotorral szerelt autó CO2 kibocsájtását negligálta minden gyártó esetében. 2022-től az egy az egyben elszámolást kell alkalmazni, azaz a szigorodó flottaszintű kibocsájtási mutatók (95g/km az évtized végére 59 g/km-re csökken) teljesítése csak fokozott EV értékesítéssel érhető el”.
Sérülékeny ellátási láncok és munkaerőhiány
A helyzet ugyanakkor nem minden területen ennyire derűs, az optimizmusba némi félelem is vegyül. Az ellátási láncokat érintő gondok miatt – például a félvezetők, az acél, a ritka földfémek és más ritka alapanyagok ára és hozzáférhetősége okán – a felsővezetők több mint fele aggodalommal tekint a jövőbe. A megkérdezettek 55 százaléka a munkaerőhiányt is aggasztónak tartja, mert a szektor szereplői nemcsak egymással, hanem más iparágakkal is versengenek a tehetséges munkavállalókért. E kockázatok kezelése a következő években valószínűleg sok fejtörést okoz majd a felsővezetőknek.
„Az ellátási láncokat érintő hatások (pl. chiphiány) a hazai autóipari beszállítókat is negatívan érintették. A piacvezető fémipari és technológia beszállítók ügyvezetőit célzó megkérdezésünk alapján a 2020-21-es évben a chiphiány és COVID hatások miatt lassuló járműipari megrendelés állomány 20-30 százalékkal csökkentette a hazai beszállítók bevételeit” – mondja erről a KPMG hazai szakértője.
Előretör az elektromos meghajtás
A KPMG kutatása szerint az iparági vezetők arra számítanak, hogy a következő években az elektromos autók piaci részesedése drasztikusan növekszik – bár a piaci hányad mértékében nincs köztük teljes egyetértés. A villanyautók népszerűsége nagymértékben függ az egyenáramú gyorstöltők elterjedésétől. A felsővezetők 77 százaléka úgy véli: a felhasználók elvárják, hogy utazás közben gyorsan, 30 perc alatt feltölthessék kocsijukat, ám a ma üzemelő töltőállomások többségénél ez egyelőre több mint 3 órát vesz igénybe. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy véli, hogy az elektromos kocsik széleskörű elterjedése akár kormányzati támogatás nélkül is megvalósulhat, 91 százalék mégis támogatja ezeket a programokat.
„Az EV-k értékesítési trendje Magyarországon is pozitív, bár a bázis alacsonyabb. Míg az EU-ban 4 év alatt 4,5 szeresére nőtt a hibrid és EV állomány, addig idehaza ez az érték 5,6-szoros változást mutat, ami mintegy 87.000 regisztrált hibrid/EV járművet jelentett 2020-ban” – mondja Oletics Zoltán.
Az új belépők felemelkedése és a digitalizáció
A tapasztalatok szerint a technológiai és az autóipari szektor egyre közelít egymáshoz, ez pedig új együttműködésekhez és új belépők megjelenéséhez vezet. Egyes startupok dollármilliárdokat is képesek összegyűjteni, az iparág vezetői pedig arra számítanak, hogy a piacon megjelennek a technológiai vállalatok is.
A következő években a járművásárlás terén is alapvető változásokra lehet készülni – a megkérdezett felsővezetők 78 százaléka úgy látja, hogy 2030-ra már az online értékesítés dominál majd. Ezzel párhuzamosan csökken a kereskedők jelentősége, a megkérdezett zöme szerint 2030-ban az autók több mint 40 százalékát már közvetlenül a gyártók értékesítik majd.
Az online kereskedelem térhódításával az iparági vezetők arra is számítanak, hogy a gyártók egyre inkább pénzzé teszik az általuk felhalmozott adattömeget. A válaszadók 43 százaléka azt jósolja, hogy a gyártók eladják majd az adatokat, például a biztosítótársaságoknak.
