Végre bírságolható a bérelt kerékpárok és e-rollerek szabálytalan parkolása

    Bírságot szabhatnak ki nyártól Budapest több belső kerületében a nem kijelölt helyeken parkoló mikromobilitási eszközök, így a kölcsönzött kerékpárok, elektromos rollerek után – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a közterület-használatra vonatkozó egyes szabályok módosításával.

    A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést 27 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

    A szabályozás lényege, hogy – először a belső kerületekben – mikromobilitási pontokat hoznak létre, és csak azokon lehet felvenni, leadni az eszközöket. A mikromobilitási szolgáltatók díjat fizetnek az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése miatt pedig közigazgatási szankciót alkalmazhatnak velük szemben.

    A rendelkezés szerint a szolgáltató a nem megfelelően elhelyezett eszközök után naponta 5000 forint közterület-használati díjat köteles megfizetni. A szabályt július elsejétől – egy hónapos türelmi idő után – az V., VI., VII. és VIII. kerület kijelölt részein alkalmazzák, további területeken később vezetik be.

    Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kiemelte, a cél az, hogy ne legyenek eldobált rollerek a városban; a bírságot a szolgáltatók kapják, de – mint mondta – azt továbbhárítják majd a használókra.

    A szabályozás szerint a szolgáltatóknak az általuk üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt egyedi azonosítójellel kell ellátniuk a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében.

    A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet kiegészítették azzal is, hogy a közvetlen villamosenergia-vételezési lehetőséggel rendelkező közterületek – például a Vörösmarty tér – használójának a közterület-használati díjjal együtt kiegészítő díjat is kell fizetnie a villamosenergia-vételezés lehetőségéért.

    A testület rendelkezett arról, hogy a jövőben a főváros maga hajtja végre a közterület-használattal összefüggésben hozott hatósági döntéseit. Ennek okaként a javaslatban azt jelölték meg, hogy jelenleg a végrehajtás az állami adóhatóság feladata, azonban – mint írták – a NAV a leterheltsége miatt csak lassan halad.

    Korábbi városvezetői döntéssel összhangban bekerültek a rendeletbe az állati szőrme- és bőrtermékek közterületi értékesítésével kapcsolatos új – korlátozó jellegű – szabályok „a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért”.

    A közgyűlés pontosította a közterületi reklámberendezésekkel és reklámfelületekkel kapcsolatos szabályokat is, annak érdekében, hogy az épületekre kifüggesztett reklámhordozók esetén egyértelművé váljon: a közterület határán álló épületre, annak homlokzatára való puszta kihelyezésük közterület-használatnak minősül.

    A rendelet szerint maximum 9 négyzetméteres homlokzati reklámfelületekre adható közterület-használati hozzájárulás. „A szabályozás nem váltja ki természetesen a településképi hatóságok feladat- és hatáskörét, de új elemmel próbál hozzájárulni a gigantikus méretű reklámok visszaszorításához és Budapest épített örökségének láthatóvá tételéhez” – olvasható az elfogadott javaslatban.

    A közgyűlés 18 igennel, 7 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta az V. és VII. kerület – 2019 őszét megelőző – ingatlanértékesítéseit vizsgáló bizottság beszámolóját, amelyben megállapították: a vagyonértékesítéseket esetlegességek, át nem gondolt döntések jellemezték, ami nem szolgálta az önkormányzati vagyon védelmét, és azzal, hogy rendszerszerűen jelentős kedvezményeket adtak a vevőknek, milliárdokban mérhető károkat okoztak az önkormányzatoknak. A bizottság szerint az érintett önkormányzatok tudatosan kijátszották az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos rendeleteket, korlátozták a pályázatok nyilvánosságát, az átláthatóságot.

    Niedermüller Péter bizottsági elnök, DK-s politikus, VII. kerületi polgármester szerint jogos igény, hogy legyen átfogó vizsgálat az önkormányzati lakásállományról, a felhasználásáról, értékesítéséről.

    A Fidesz-KDNP több képviselője szerint a bizottság felállítása és működése jogszerűtlen volt; Láng Zsolt frakcióvezető azt mondta, a Városháza-ügyre válaszoló politikai akció volt a „bosszúbizottság” létrehozása; Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester szerint „silány munkát végzett a bizottság”, jogi tévedéseket tartalmaz a jelentés.
    Karácsony Gergely szerint a jelentésben „lesújtó tények” vannak, a feltárt gyakorlatot – az önkormányzat által értékesített lakások több mint felét 30 napon belül továbbértékesítették – lopásnak nevezte.

    A testület az ülésén elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a BKV és a Budapesti Közművek idei üzleti tervét is. A BKV üzleti terve bruttó 141 994 124 000 forint összegű 2022. évi szolgáltatási díjjal számol és 25 931 000 000 forint veszteséget mutat. A Budapesti Közművek üzleti terve szerint a társaság 2022-re tervezett összes hozama 150 milliárd forint, adózott eredményként 4,5 milliárd forint veszteséget tervez a társaság az idei évre.

    Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester a BKV üzleti tervéről azt mondta: „kamu”, „lufi”, „katasztrófa”, abban nem a valós bevételekkel terveznek, és így akarják egyensúlyba hozni a városvezetés által okozott rossz gazdálkodást.

    Karácsony Gergely azt mondta: a kormány az elmúlt két év válságaiban nem segítette a fővárost, hanem 100 milliárdot vont el az önkormányzattól, és ez hiányzik a cégek finanszírozásából. Kijelentette: előbb választja a pénzügyi csődöt, mint azt, hogy a 4-6-os villamos tízpercenként járjon. „Nem vagyok hajlandó csonkítani a közszolgáltatások minőségét, csak azért, mert van egy politikai szándék a város kivéreztetésére” – fogalmazott.