Palkovics szerint a magyar kormány vasútbarát
A magyar kormány vasútbarát, pontosan érti a vasúti rendszer fejlesztésének jelentőségét, a következő 10-15 év mindenképpen a vasútról fog szólni – jelentette ki a technológiai és ipari miniszter pénteken, a Magyar Vasúttörténeti Parkban tartott 72. Vasutasnapon Budapesten.
Palkovics László hozzátette: „ha hatékony, klímabarát, gyors és olcsó közlekedést akarunk, ez a vasutat jelenti”. Az újonnan megalakult TIM már nemcsak szakmai felügyeletet lát el a MÁV-Volán felett, hanem a vállalatcsoport tulajdonosi joggyakorlója is – mondta. Szavai szerint a kormány olyan politikát folytat, amely a tiszta, energiahatékony vasutat a jövő közlekedésének tekinti, nemcsak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is a kötött pályának szán központi szerepet, ezt tekinti a jó megoldásnak.
Palkovics László azt mondta, hogy a kormány nagyjából hatezermilliárd forintot szán erre a következő időszakban. Ebből négyezermilliárd forintot fordít a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és kétezermilliárdot a vasúti gördülőállomány továbbfejlesztésére. Fontos stratégiai célnak nevezte az egykor híres magyar vasúti járműgyártás visszaállítását, azt hogy magyar tulajdonú cég gyártsa a magyar vasúton közlekedő járműveket, és külföldön is képviselje a magyar ipart.
Hangsúlyozta azt is, a Nemzeti Közlekedési Központ közreműködésével az utasok igényeihez igazodó, az autózással árban és időben is versenyképes szolgáltatáskínálat, egységes menetrend, és összehangolt tarifarendszer kialakítása a cél. Szeretnék, ha az országon vasúton áthaladó árumennyiség is nőne – tette hozzá. Az EU-ban és Magyarországon is 20 százalékos a vasút aránya a személyforgalomban és az áruforgalomban, 2050-ig ennek minimum megduplázása a cél – hangsúlyozta, hozzátéve, ha minden rendelkezésre álló eszközt ennek érdekében mozgósítanak, akkor ez nem elérhetetlen.
Tájékoztatása szerint várhatóan 2023 elejére elkészül Magyarország új közlekedési stratégiája, amelyben 2040- ig rögzítik az ágazati célokat; a kormány július 27-én tárgyalja – és a tervek szerint el is fogadja – az új vasúti stratégiát.
Palkovics László a stratégiai célok megfogalmazásánál fontosnak nevezte a mérhető kritériumokat, ezek közé sorolta, hogy bármelyik hazai településről tömegközlekedéssel legfeljebb egy órán belül elérhető legyen a minimum 160 kilométer/órás vasúti szolgáltatás.
A közeljövő ágazati terveiben kiemelt szerepet kell kapniuk a közlekedési közszolgáltatásokban dolgozó szakembereknek – mondta.
Vitézy Dávid, közlekedésért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy világszerte azt tapasztalják, nem volt helyes a közúti szállításra építő korábbi politika, a vasútfejlesztés jelenti a jövőt. A hagyományos vasúti technológiára építve a digitalizáció eszközeivel „a vasútnak nagyon is van jövője”. Éppen ezért a MÁV-Volán csoportra alapozva fejlesztik a vasúti áru- és személyszállítást a következő évtizedben. Számos fejlesztés zajlik a magyar vasút életében, például a határok mentén, a szerb határ felé jelenleg is dolgoznak, hogy augusztus elsején a Szeged-Röszke vonal első szerelvénye áthaladhasson, a nyugati-határon digitalizációs fejlesztésen dolgoznak. Nagy tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a V0 teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével – sorolta, kiemelve: ez a MÁV-Volán csoport dolgozói nélkül nem valósulhat meg, számítanak rájuk.
Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: a 72. Vasutasnap egyik kiemelt programja a tisztavatás, a most felavatott tisztek jelentik a jövőt a magyar közösségi közlekedés életében. Idén először köszönthetik a városi közlekedési szolgáltatók forgalmi tisztképző tanfolyamán képesítést szerzett hallgatókat, a MÁV-Volán integráció eredményeként – ismertette. A Baross Gábor Oktatási Központban idén a 230 avatandó tiszt 13 különböző vasúti témájú felsőfokú tanfolyamokon végezte tanulmányait, és tett fogadalmat a tisztavatáson. A 72. Vasutasnapon miniszteri elismeréseket is átadtak, és kitüntették a kitűnőre végzetteket.
