Nyáron sem csökken a flottás autók iránti érdeklődés

Az Arval tapasztalatai szerint a flottás autók iránti kereslet nyáron sem csökken, és egyre több kis- és középvállalat ismeri fel a flottamenedzsment kiszervezésének előnyeit. A flottakezelést ennek ellenére sok cégnél még mindig házon belül tartják, így maguk fognak hozzá az autópark frissítéséhez is. Ilyenkor az autó beszerzési ára vagy a kényelmi felszerelések közötti válogatás gyakran felülírja a funkcionális és hosszú távú költségszempontokat. Az Arval szakértői a kulcsfontosságú szempontok tisztázásával a felelős, fenntartható flotta kialakításában kívánnak segítséget nyújtani.
 

Flottakezelő: már néhány autótól is megéri

A járműkatalógusok lapozgatása előtt egy cégnél azt kell mérlegelni, hogy a gépjárművek üzemeltetését flottakezelőre kívánja-e bízni a vállalat, vagy inkább belső erőforrással oldja meg. A flottakezelő bevonása ugyanakkor nem csak százas, ezres darabot számláló autópark mellett éri meg, hiszen szakértői segítséggel már 1-2 járműből álló flotta esetében is költségmegtakarítás érhető el. A flottakezelés kiszervezésének közismert előnyei, hogy a kívánt autóhoz kedvezőbb áron lehet hozzájutni, és az autópark menedzsmentje sem igényel belső humánkapacitást. Emellett a flottakezelő folyamatosan monitorozza a járművek viselkedését, mint például a fogyasztást, a károsanyag-kibocsátást, vagy a futásteljesítményt amelyek ismeretében tovább optimalizálható a járműpark működtetése.
 

A jól megválasztott finanszírozási forma csökkenti a kockázatokat

Flották esetében a jelenleg elérhető egyik legelőnyösebb finanszírozási forma a tartós bérlet. Ennek legfontosabb előnye, hogy ilyenkor a bérbevevő komplett szolgáltatási csomagot vesz igénybe a flottakezelőtől, amelynek része az autó is. „A tartós bérlettel csökkenthetők a flottakezelés kockázatai: a szerződés részeként a futamidő végi értékesítés, valamint az üzemeltetés kockázatai a bérbeadót terhelik, és nincs árfolyamkockázat sem” – ismerteti a konstrukció előnyeit Tekse Kálmán, az Arval ügyvezető igazgatója. „Ráadásul 2012 óta a bérbeadó visszaigényelheti az új autó ára utáni ÁFA-t. A bérleti költséget pedig a nettó ár alapján számolják ki, így a bérbevevő kedvezőbb áron juthat hozzá az autóhoz, és a havi bérleti költség után ők is visszaigényelhetik az általános forgalmi adót.”
 

A típus és a meghajtás kiválasztása: a benzines és az elektromos is jó alternatíva

Magyarországon hagyományosan erős a márkák iránti elköteleződés, és nagyon erősen tartja magát az a képzet is, miszerint költségtakarékosan csak turbódízel autókkal lehet közlekedni. Nincs ez másként a vállalati szektorban sem. „A legtöbb cégnél 4-5 évig vagy 100-160 ezer kilométerig használják a céges autókat, amely intervallumok figyelembe vételével, felhasználástól függően, sok esetben jobb választás lehet egy benzines vagy hibrid autó” – mondja Tekse Kálmán. „Többségében városi felhasználás mellett jó alternatívák lehetnek a teljesen elektromos meghajtású autók is, amelyekben 4 év vagy 100 ezer kilométer futás után mindössze a pollenszűrőt és a fékfolyadékot kell cserélni. Karbantartási igényük így akár 40 százalékkal alacsonyabb lehet, az üzemanyagköltség figyelembe vételével pedig akár 60 százalékkel is kedvezőbb lehet a fenntartásuk. Ráadásul a zöld rendszámmal különleges kedvezmények járnak, például a parkolásra vonatkozóan.”
 

Fenntartási költségek: nem csak a beszerzési ár számít

A hazai cégeknél ugyancsak jellemző attitűd, hogy elsősorban a beszerzési árat tartják szem előtt, noha már középtávon sem biztos, hogy a kedvezőbb árú autó lesz az, ami valóban megéri. Ezt a TCO (Total Cost of Ownership), a teljes futamidőre vonatkozó költségmutató kiszámításával tudják megállapítani a szakemberek, amely alapján előfordulhat, hogy a futamidő végéig egy drágább autó lesz a takarékosabb. A típus melletti döntés előtt tisztázni kell az autó használatának céljait is, hiszen más autó való például terepre és megint más való városi személyszállításra. A nem funkciójának megfelelően használt járművet gyakrabban kell szervizelni és kedvezőtlenebb lesz az üzemanyag-fogyasztása.
„A szakértői tapasztalat jelentős segítség, hiszen számos olyan tényezőt térképezünk fel ügyfeleink számára, amelyek a jármű kiválasztása során nem mindig magától értetődők” – hívja fel a részletkérdésnek tűnő szempontok fontosságára a figyelmet Kovách Kristóf, az Arval értékesítési igazgatója. „Ilyen például az éves szervizlátogatások várható száma, a várható futásteljesítmény, illetve ebből következően a gumiabroncsok csereigénye. Javaslatot teszünk továbbá a felszereltség összeállítására is, hiszen sokszor érdemes többet áldozni extra biztonsági felszerelésekre, mint kényelmi extrákra.”
Kasszakímélő megoldás a flottakezelőtől igényelhető üzemanyagkártya is, amely az így kapható kedvezmények mellett az egyes járművek fogyasztási adatainak nyomon követését is lehetővé teszi Lényeges továbbá az is, hogy a vállalatnál minden dolgozó tisztában legyen az autó használatára vonatkozó jogosultságaival: „Az Arvalnál négy lépcsőben alakítjuk ki az ügyfél flottaszabályzatát. Megvizsgáljuk a technikai és a pénzügyi paramétereket, majd elemezzük a HR és a fenntarthatósággal kapcsolatos előírásokat. Ezek alapján teszünk javaslatot a Vállalati Gépjármű Szabályzat kialakítására, vagy annak finomhangolására” – tette hozzá Kovách Kristóf. „A szabályzatnak követnie kell a cég aktuális igényeit, ezért frissítése fontos segítség ahhoz, hogy a céges járműpark üzemeltetése megfeleljen a környezetvédelmi szempontoknak, és egyúttal gazdaságos legyen.”
 
 
Az ARVAL-ról
A BNP Paribas tulajdonában lévő Arval flottakezelőt 1989-ben alapították. A vállalat jelenleg 28 országban van jelen, ahol több mint 6 400 alkalmazottal 1 028 142 autót kezel (2016. decemberi állapot). Az Arval tartós bérletekre és flottamenedzsmentre specializálódott, ügyfelei számára személyre szabott megoldásokat kínál a járműpark kezelésére. A közel három évtizedes nemzetközi tapasztalat, a gépjármű gyártóktól való függetlenség és a gondosan kiválasztott, folyamatosan ellenőrzött partnerhálózat a vállalatok megbízható partnerévé teszik. Az Arval működésének négy pillérre: a gazdasági felelősség, a társadalmi felelősség, az állampolgári felelősség, valamint a természeti környezet védelme.