Az Opel repülőgépmotorjai
Irány az ég
A motoros eke bemutatója mellett 1911-ben egy másik Opel újdonság is megjelent – az Opel repülőgépmotor. Nagyjából 1910 körültől egyre nagyobb igény mutatkozott a megbízható, finom járású és nagy teljesítményű repülőgépmotorokra. Az Opel motorkonstruktőrei és motorépítő gárdája örömmel válaszolt a kihívásokra: a márka első, vízhűtéses, négyhengeres repülőgép erőforrása 65 lóerős volt és mindössze 130 kilót nyomott, műszaki szerkezete az Opel nagyautóiban használatos hajtóművekére épült. Az újdonság Darmstadt repülőterén debütált, a repülés korai korszakának egyik legendája, August Euler kétfedelesében. Az első felszállásnál az akkor 71 éves Sophie Opel mellett jelen volt öt fia, Heinrich, Poroszország hercege és Ernst Ludwig, hesseni nagyherceg is. Az Opel később hathengeres repülőgépmotorokat is épített, ezeket azonban licencben gyártotta az első világháború idején. Az Argus As III O típusa, majd a BMW IIIa O modellje nem is titkolta Rüsselsheim-i eredetét, hiszen a típusmegjelölés O-ja éppen erre utalt. Röviddel a háború vége előtt az Opel mérnökei elkészítettek egy kilenchengeres, 200 lóerős repülőgépmotort is, amelyet ki is próbáltak, de ennek sorozatgyártása már nem indult el.
