Az új Toyota vezér felgyorsítja a fejlesztéseket miközben tovább vezeti a vállalatot az Akio Toyoda által kijelölt úton

A Toyota hosszú évek óta nem csupán a világ legnagyobb és legnyereségesebb autógyártója valamint a világ legkelendőbb autómárkája, de egyben a legértékesebb autómárka, emellett pedig a versenytársainál nagyságrendekkel több szabadalmat bejegyző leginnovatívabb, és a versenytársainál nagyságrendekkel több (ezidáig nem kevesebb, mint 22,5 millió) környezetbarát, elektrifikált autót értékesítő legzöldebb autógyártó is egyben. A jövőképében magát nem a világ legnagyobb autógyártójaként, hanem a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójaként definiáló Toyota vezető szereplő a részben vagy teljesen elektromos meghajtások és egyéb környezetbarát hajtásláncok, az autonóm járművek, a mesterséges intelligencia és a robotika területeit érintő fejlesztések tekintetében is. A legendás megbízhatóság, a high tech megoldások és a környezettudatosság mellett az elmúlt évtizedben a merész, futurisztikus dizájn szinonimájává is váló Toyotát közel 14 évig vezető Akio Toyoda ugyanakkor idén áprilistól a vállalat igazgatótanácsának elnökeként folytatja majd munkáját, az operatív ügyvezető elnöki pozíciót pedig a vállalat prémium márkája, a Lexus eddigi feje, Koji Sato vette át. Sokan kíváncsiak arra, hogy vajon mennyiben változik a vállalat stratégiája az új ügyvezető elnök irányítása alatt, az alábbiakból kiderül, milyen stratégiai irányokat vázol fel Koji Sato a következő évekre.

Közismert, hogy a világ elsőszámú autógyártójaként a Toyota különutas stratégiát követ: a világ első öntöltő hibrid elektromos autója, a Prius több, mint negyed évszázaddal ezelőtti bemutatásával az elektromos forradalmat elindító, és ezáltal az autóipart – és talán nem túlzás kijelenteni, a világot – új irányba terelő, eddig több, mint 22,5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesítő autógyártó ugyanis következetesen a multitechnológiás megközelítést képviseli. Ez azt jelenti, hogy nem tesz fel mindent egyetlen hajtásláncra (jelesül az akkumulátoros elektromos technológiára), hanem a különböző környezetbarát technológiák egymást kiegészítő szerepében hisz: az eltérő jövedelmi, infrastrukturális és nyersanyagellátottsági feltételeknek megfelelően az adott régióban a lehető legnagyobb karbonlábnyomcsökkentést lehetővé tévő technológiára helyezi a hangsúlyt, legyen szó az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos, a hidrogén üzemanyagcellás elektromos, a hidrogén belsőégésű, az e-üzemanyagokat használó, vagy éppen eddig széles körben még nem publikált technológiáról. A most eggyel hátralépő cégvezér, Akio Toyota elhíresült mondata, „A széndioxid-kibocsátás az ellenség, nem egy-egy hajtáslánc” tökéletesen illusztrálja a vállalat józan megközelítését, mely szerint a döntéshozóknak az elérendő klímacélok meghatározása után érdemes szabad teret engedniük a mérnökok kreativitásának, akik majd megtalálják az odavezető megoldást. Akio Toyoda az elmúlt években ennek a megközelítésnek a szószólójává vált, rámutatva például arra, hogy a jelenlegi, az akkumulátorok gyártásához szükséges ritkafémhiány, mint szűk keresztmetszet által meghatározott helyzetben jóval nagyobb flottaszintű károsanyagkibocsátás érhető el például azzal, ha egységnyi lítium felhasználásával 100 darab a városi forgalomban akár 50-80%-ban emissziómentesen közlekedő öntöltő hibrid elektromos, vagy 8 darab 50-100 km tisztán elektromos hatótáv után hibrid üzemre képes plug-in hibrid elektromos autót gyártunk, mint 1 darab 4-500 km hatótávú, 100%-ban lokális emissziójú akkumulátoros elektromos autót. A japán cégvezér épp így felhívta a figyelmet a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó, és bár jelenleg még gyerekcipőben járó infrastruktúrájú, ám nagy léptékben az elektromos infrastruktúránál könnyebben fejleszthető töltőállomáshálózatú hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiában, vagy éppen a közel zéró emissziós hidrogén belsőégésű technológiában rejlő lehetőségekre. Akio Toyoda az akkumulátoros elektromos technológiában, mint kizárólagos megoldásban hívőktől ezért természetesen sok kritikát kapott, a józanabb, realistább megközelítés hívei körében azonban egyértelmű elismerést váltott ki kiállásával. Mindkét részről nagy várakozás övezi ezért azt, hogy Koji Sato, az új operatív cégvezér milyen irányba fordítja a világ elsőszámú autógyártójának kormányrúdját. Koji Sato a stratégiai alapokat lefektető első beszéde az alábbiakban tekinthető meg teljes terjedelmében, ám a legfontosabb üzenetek az alábbiakban írásban is összefoglalásra kerülnek: Livestream of Press Briefing regarding TMC’s New Organization Policy – YouTube

Örökség és fejlődés

Elnöksége első beszédében Koji Sato mindenekelőtt megerősítette, hogy az Akio Toyoda által kijelölt utat követve vezetése alatt a Toyota megkezdi átalakulását a világ legnagyobb autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává, és a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességet az eddig is követett multitechnológiás megközelítés révén tartja elérhetőnek. A Toyota célja rövidtávon az azonnali, lehető legnagyobb mértékű flottaszintű emissziócsökkentés, amely az öntöltő hibrid elektromos autók értékesítésének további növelésével érhető el (a fejlődő régiókban is), miközben a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos modellek számának folyamatos növelésével a vállalat fokozatosan és folyamatosan kikövezi az utat ahhoz, hogy végül a Toyota által gyártott valamennyi autó emissziója teljes életciklusa során zéró legyen. Mindezek eredményeképp a vállalat 2030-ig 33%-al, 2035-ig pedig 50%-al csökkenti járművei átlagos emisszióját 2019-hez képest, 2050-re pedig eléri zéró flottaszintű kibocsátást.

Bátor, gyors lépések

Akio Toyoda 2021 végén bejelentette, hogy 2030-ig a vállalat nem kevesebb, mint 30 új akkumulátoros elektromos autót mutat majd be. Akkor a vállalat kínálatában még egy akkumulátoros elektromos modell sem szerepelt, ma, alig egy évvel később az Európában 70%-ban (a Lexus márka esetében 99%-ban) elektrifikált autókat értékesítő autógyártó ügyfelei már 6 akkumulátoros elektromos Toyota (Proace Electric, Proace Verso Electric, Proace City Electric, Proace City Verso Electric, bZ4X és az egyelőre csak Kínában kapható bZ3) és két akkumulátoros elektromos Lexus (UX 300e és RZ 450e) közül választhatnak az öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos modellek sora mellett. Koji Sato megerősítette, hogy a következő években folytatódik ez az offenzíva, amelynek keretében hamarosan következő generációs akkumulátoros elektromos járművek sora mutatkozik majd be. A Koji Sato után beszédet tartó Hiroki Nakajima alelnök elárulta, 2026-ig további 10 új akkumulátoros modellt mutat be a japán autógyártó, így a Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos értékesítései három éven belül elérik az évi 1,5 milliós darabszámot (2022-ben a Toyota és a Lexus mintegy 2,7 millió öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos, valamint 24500 akkumulátoros elektromos és 4000 hidrogén üzemanyagcellás elektromos autót értékesített). Nakajima azt is elárulta, hogy az új generációs Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos autók teljesen más technológiát használnak majd mint a mostaniak (vagy mint a versenytársak 2026-ban), ami a mostanihoz képest megkétszerezett hatótávokat tesz lehetővé. A gyártási folyamatok hatékonyabbá tétele révén ráadásul a gyártás ütemét is nagyságrendekkel tudja majd felgyorsítani a vállalat.

Fényes jövő áll a plug-in hibridek előtt

Hiroki Nakajima szinte sokkolta a hallgatóságot, amikor elmondta: 2026-tól a Toyota és Lexus plug-in hibridek akár 200 kilométeres tisztán elektromos hatótávot is kínálhatnak majd, praktikusan akkumulátoros elektromos járművekként funkcionálva a mindennapokban. Az öntöltő hibrid elektromos technológia fejlesztése is tovább folyik majd, ahol hatalmas potenciált jelentenek a karbonsemleges üzemanyagok is, amelyek a már most az utakon lévő autók emisszióját is drasztikusan csökkenthetik.

Komoly szerep jut a hidrogénnek és az alternatív üzemanyagoknak is

Koji Sato megerősítette, hogy a Toyota továbbra is kiemelt szerepet szán hidrogénnek, amelybe beletartozik a hidrogén alapú tömegközlekedés és a hidrogénhajtású haszongépjárművek tömeggyártásának megkezdése épp úgy, mint a motorsportban tesztelt hidrogén belsőégésű technológia. A motorsport emellett remek lehetőséget kínál a vállalat számára hogy az energiaipari szereplőkkel együttműködve további karbonsemleges üzemanyagokkal is kísérletezzen.

A hidrogén szerepe azonban túlmutat a közúti közlekedésen, és a mindennapok számos területén jelent majd abszolút zöld megoldást, ennek kapcsán a Toyota folyamatosan értékes tapasztalatokat gyűjt a jövő technológiáinak ’élő laboratóriumában’, a Woven Cityben, valamint a Fukishima városában és Thaiföldön működő mintaprojektek során.