Az Autóklub közleménye a fővárosi közlekedés középtávú átalakításáról
Az önkormányzati választási kampányban egymásra licitálva hirdetik meg a közterületi humanizálási célokat, amit a jelöltek csaknem kizárólag az autós infrastruktúra leépítésével képzelnek el. Nem veszik figyelembe, hogy Budapest több évtizedes lemaradásban van. A közlekedés középtávú alakításának céljait nem szabad populista ötleteléssel meghirdetni, hanem kompetens szakmai szereplők bevonásával, valós helyzetértékelésre épített, alapos szakmai viták útján kell kialakítani. A Magyar Autóklub ebben partner kíván lenni, így ezúton is felajánlja a célok meghatározását szolgáló vitákban való közreműködését.
Aggályosnak tartjuk, hogy a média ingerküszöbét elérő közbeszédben „zöld-idealista” egyoldalúság érzékelhető. Veszélyes félreértelmezés például, hogy a közreadott éves dugóindex adatsorokból a város kedvező helyzetére vonatkozó értelmezés lát napvilágot, miközben az agglomeráció nélküli adat épp az ellenkezőjét mutatja, Budapest dugóhelyzete a második legrosszabb a térségünkben. Veszélyes a „ki zárna le több utat és hidat” típusú licitálás, főleg annak elhallgatásával, hogy Budapest közúti infrastruktúrájának színvonala bőven elmarad az etalonnak tekintett európai városokéhoz képest: a közúti hídsűrűség jóval kisebb, mint Bécs, London, vagy Párizs belvárosi részén, a közúti gyűrűk kapacitása lényegesen alacsonyabb, mint Bécsben, Prágában, vagy Münchenben, a magyar fővárost jobban terhelik a torlódások, mint a vele összemérhető városokat, ráadásul Budapest parkológarázs és P+R kínálata is töredéke a fejlett városok szolgáltatásának.
A Fővárosi Önkormányzat, nem számolva a következményekkel, a még meglévő parkolóhelyek megszüntetését favorizálva indít el kerékpártároló-pályázatot, miközben a fizetős pakolási övezetek 2022-2023 évi kiterjesztése miatt már eleve jelentősen csökkent a hasznosuló parkolóhelyek száma. Még fel se lehetett mérni a lánchídi, Szent István körúti, Üllői úti kerékpáros folyosók gépkocsiforgalomra gyakorolt hatását, de már napirenden van a Szent Gellért rakpart és a Szabadság híd autós szerepének megtizedelése is.
A Magyar Autóklub az Alapszabályában rögzített feladatára tekintettel, szükségesnek látja a vitatott közlekedési kérdésekben a szakmai alapú megszólalást, így a közeljövőben több meghatározó témakörben, – elsőként a közlekedésszervezéssel, döntéshozatal módjával kapcsolatosan – rögzíti, és közreadja álláspontját. Az Autóklub tavaly márciusban, a Lánchíd vita kapcsán, 14 pontba foglalt – nehezen vitatható, mégsem alkalmazott – alapelveket, követelményeket hozott nyilvánosságra, és küldött meg a főváros vezetésének.
A kezdeti biztató reakciók ellenére valódi elmozdulás nem történt, sőt, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a megfogalmazott elvek a közelmúlt intézkedései során gyakorlatilag nem érvényesültek.
Emlékeztetőül, és kiinduló pontként kiemelünk néhány követelményt a ma is aktuális javaslatok közül.
– A kiemelt jelentőségű közlekedési kérdésekben legyen megcélozva közös, kompromisszumra épülő megállapodás.
– A humanizálást célzó közterületi funkcióváltásra fokozatosan, jóváhagyott ütemterv alapján kerüljön sor, oly módon, hogy a kapacitás-szűkítések mindig kapcsolódjanak az érintettek közlekedését segítő intézkedéshez. A környezettudatos intézkedés nem jelenthet kizárólagosan visszafejlesztést.
– A hiányzó körutak, Duna-hidak megvalósítását napirendre kell venni!
– Legyen rögzítve egy „dugóplafon”, ami garancia az elfogadható forgalomlefolyásra, és korlátja a parttalanná váló szűkítő intézkedéseknek.
– Budapest közlekedési felszereltsége, minden intézkedés kapcsán, legyen összevetve hasonló adottságú nagyvárosok közúti, tömegközlekedési, kerékpárúti és parkolási ellátottságával!
– Készüljenek modellszerű hatásvizsgálatok a számítható közgazdasági, környezeti, és torlódást kiváltó hatásokról, és a döntéseket előzze meg valódi változatelemzés és szakmai, társadalmi vita!
– Az előkészítés alatt álló projektek műszaki tartalma folyamatosan legyen megtekinthető nyílt elérésű térképi adatbázison!
Továbbra is igényeljük, hogy az érintettek adjanak érdemi választ szakmai javaslatainkra, és a közlekedésszervezési kérdésekben ne az ötletelés, a szűk lobbyérdekek, hanem a közjó szolgálata és a szakmai szempontok vezéreljék a döntéshozatalt.
Autóklub
