A sofőrje helyett vezet a Lexus LS

A kényeztetés legmagasabb szintje – sofőrje helyett vezet a Lexus LS, de ez még nem a teljes önvezetés

Második szintű autonóm mobilitási funkciókkal rendelkezik, azaz veszélyes és monoton helyzetekben képes akár vezetőjénél is jobb döntéseket hozni a Lexus új zászlóshajója. Az új távlatokat nyitó technológia három fő pilléren nyugszik.
Az autonóm mobilitással foglalkozó mérnökök és egyéb szakemberek hat lépcsőben határozzák meg egy jármű önvezető képességének a fokát. A nulla a teljesen hagyományos, önműködő funkciókkal nem rendelkező gépkocsit, az öt pedig a tökéletesen független, minden helyzetben a helyes döntést meghozni képes, és azt megfelelően végre is hajtó járművet jelöli. A legtöbb autógyártó egyetért abban, hogy a hármas szint (amely átmenetileg képes a vezető nélkül közlekedni, ám annak folyamatosan készenlétben kell állnia, hogy beavatkozzon, ha a helyzet úgy kívánja) felesleges, sőt, veszélyes, ezért átugorható. Így végső soron a nullán kívül négy lépcsőfok marad, amelyekből a második testesíti meg a végső célhoz vezető út felét – azt a pontot, ahol a Lexus LS új generációja is tart.
„Más autógyártók már ezt a szintet is autonóm közlekedésnek nevezik, ám ez megtévesztő lehet, ezért mi inkább úgy mondjuk: fejlett vezetőtámogató technológiákat kínálunk” – emlékeztetett a japán Nikkei gazdasági folyóiratnak adott interjújában Kiyotaka Ise, a Lexus biztonsági technológiák fejlesztéséért felelős igazgatója.

Ennek értelmében a Lexus LS három fő funkcióval teszi kevésbé megterhelővé a vezetés perceit: az egyik a radar alapú, távolságtartó sebesség-szabályozás, a másik az aktív kormányzást alkalmazó sávkövető funkció, a harmadik pedig a sávváltás támogatása, amely a környező forgalmat és útviszonyokat ellenőrizve szabályozza a kormányzást és a jármű sebességét – magyarul a Lexus LS képes a vezető beavatkozása nélkül haladni és előzni.
A funkciók hátterét adó fedélzeti rendszereket a Toyota-csoport érdekeltségébe tartozó Denso, a világ egyik vezető biztonságtechnikai és elektronikai beszállítója fejlesztette ki. Az új LS-ben alkalmazott sztereo kamerarendszer a korábbi, hasonló megoldásoknál gyorsabb, részletgazdagabb háromdimenziós képalkotásra képes, így pontosabban ismeri fel a legkülönfélébb alakú és méretű akadályokat, a gyalogosoktól a szegélykorlátokon át a csak felfestéssel jelölt, forgalomtól elzárt területekig. A berendezés éjszakai gyalogosfelismerő képessége is nagymértékben javult.
Szintén új fejlesztés a Denso milliméteres hullámhosszon működő radarja, amely a korábbinál kisebb méretű, ám érzékenyebb, különösen az észlelési terület szélein, így szükségtelenné válnak a korábban alkalmazott, állásszöget szabályozó mechanizmusok, ami a további helytakarékosság mellett egyszerűbb felépítést, kevesebb hibalehetőséget és gyorsabb üzemelést tesz lehetővé.
Fontos, hogy a Lexus és a Toyota nem kényelmi, hanem biztonsági szolgáltatásként tekint az autonóm mobilitási funkciókra: a cégcsoport végső célja a halálos kimenetelű közlekedési balesetek teljes és végérvényes kiküszöbölése – ezért is tartják elhibázottnak azt a stratégiát, amelyben egyes versenytársaik az önállóság hamis ígéretével arra késztetik a vezetőket, hogy túlságosan megbízzanak egy félig kész technológiában.
A legújabb tervek szerint 2020-ra elkészülhet a Lexus szériaérett, ötös szintű autonóm gépkocsija, amely valóban képes minden kritikus helyzetet megoldani, utána pedig a technológia gyorsan teret nyerhet az alacsonyabb kategóriás típusokban is.