Az állam nem hajtja be a csaló autógyártókon a sokmilliárdos adóbevétel-kiesést

Nem érzi feladatának, ezért nem tervez semmilyen intézkedést a nemzetgazdasági tárca annak érdekében, hogy behajtsa azt a sok milliárd forint adót, amitől a csaló autógyártó cégek miatt esett el az állami költségvetés. Ez derül ki abból a levelezésből, amelyet a Levegő Munkacsoport folytatott a minisztériummal. A civil szervezet szerint ez nagyon rossz üzenetet hordoz, hiszen következmények nélkül hagy egy szándékos visszaélést, és ezzel azt sugallja, hogy az állam nem tud vagy nem akar fellépni a hasonló csalásokkal szemben.

2015 októberére a közvélemény számára is bebizonyosodott, amit a környezetvédő szervezetek már régóta hangoztattak: számos autógyártó cég nem a valós adatokat adta meg az általa gyártott járművek károsanyag-kibocsátásáról. Gyakran az autók valódi nitrogén-oxid-kibocsátása akár a gyári adat 40-szeresét is elérte. Több autógyártó nem csak úgy adott meg a valóságtól eltérő adatokat, hogy a jogszabályok kiskapuit kihasználva végezte a gyári teszteket, hanem – jogsértő módon –olyan szoftvert is beépített az autókba, amely csak a próbapadon működtette megfelelően a kipufogórendszer nitrogén-oxidokat semlegesítő részegységét. A dízelbotrányban több tízezer, Magyarországon regisztrált és üzemben tartott jármű is érintett.

A kibocsátási adatokkal történő trükközés a felbecsülhetetlen környezeti és egészségi káron túl a magyar állam adóbevételeit is jelentősen csökkentette. A gépjárművek forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adó és a gépjárműadó mértéke is a környezetvédelmi besorolástól függ, ami a hivatalosan nyilvántartott környezetvédelmi teljesítményén alapul. Az érintett gépjárművek után akár több tízmilliárd forinttal kevesebb adó folyt be, mint amennyit a valós kibocsátási adatok alapján történő besorolásnál kellett volna megfizetni. A visszaélésekről a gépkocsik vásárlóinak nyilvánvalóan nem volt tudomása, ők jóhiszeműen bíztak a gyári adatokban, így az okozott károkról nem ők tehetnek. A következményekért való felelősség azonban bizonyára jogi értelemben is megállapítható és a felelősök kiléte is meghatározható, így az okozott károk megtéríttetésére is lenne lehetőség.

A Levegő Munkacsoport levélben kért tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól arról, hogy az ügyben milyen lépéseket tettek, illetve mit terveznek tenni a jövőben. A szaktárca válaszában azt írta, hogy a visszaélés miatt nem tud fellépni, mert a szóban forgó adónemek összegét a hatósági nyilvántartásban, illetve a típus-jóváhagyási engedélyben rögzített adatok alapján kell megállapítani, és a nyilvántartásokban a helytelen adatok szerepelnek.  A Levegő Munkacsoport szerint azonban nem lehet akadálya a felelősségre vonásnak: a felelősök és a visszaélés haszonélvezőinek köre egyértelműen beazonosítható, hiszen a nyilvántartásokban rögzített adatok az autógyártók által adott információkon alapulnak. A Minisztérium érvelése azért is érthetetlen, mert más adónemeknél a hatósági nyilvántartás felé történő hamis adatszolgáltatás nem csak adójogi, hanem adott esetben komoly büntetőjogi felelősségre vonással jár.

A minisztériumi válasz másik fő érve, hogy a kérdéses adókat önadózás útján kell megállapítani, és az érintett magánszemélyek nyilván jóhiszeműen bíztak a forgalmi engedély adataiban, ezért felelősségre nem vonhatóak. A Levegő Munkacsoport szerint sem lehet cél a jóhiszemű autóvásárlók büntetése, viszont a felelősöket így is könnyedén meg lehetne találni, annál is inkább, mert a regisztrációs adó alanya – az esetek túlnyomó többségében – nem a magánszemély, hanem olyan importőr gazdálkodók, amelyek az érintett autógyártók érdekeltségi köréhez tartoznak.

Miután a Levegő Munkacsoport jelezte ezeket a Minisztériumnak, majdnem egy évig kellett a válaszra várniuk, a második válaszlevél pedig gyakorlatilag csak megismételte a korábbi tájékoztatást.

„Csalódottak vagyunk, hiszen egyrészt a már elszenvedett milliárdos adóbevétel-kiesés behajtására így nem sok esély mutatkozik, ráadásul az érintett járművek után folyamatosan kevesebb gépjárműadó folyik be a költségvetésbe, mintha nem történt volna meg az adatok manipulálása” – mondta el Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. – „Az USA-ban például a csillagászati összegű bírságon felül letöltendő szabadságvesztést is kirótt a bíróság az európai autógyártó cégek szoftvercsalásban érintett részlegeinek vezetőire.”