A dízelhajtás a mobilitás fejlődésének akadálya Európában
A dízelmotoros gépkocsik semmilyen szinten nem jelentenek megoldást a kipufogó- és üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentésére. A brüsszeli székhelyű Transport & Environment (T&E) non-profit szervezet legfrissebb jelentéséből az derül ki, hogy egy autó teljes életciklusát figyelembe véve a dízelhajtású autók jóval több CO2-t bocsátanak ki, mint benzines és hibridhajtású társaik.
Amikor vásárlóként összehasonlítjuk az autók környezetre gyakorolt hatását, leggyakrabban a menet közbeni CO2-kibocsátást vesszük figyelembe. Ugyanezen az alapon készült a jogi szabályozás Európa számos országában, amely a dízelautók korábban nem ismert népszerűségét hozta el a kontinensen.
Amint az a Transport & Environment szervezet közelmúltban közzétett jelentéséből kiderül, ha az Európai Unió szabályai az autó teljes életciklusát vették volna figyelembe, a gyártástól az évekig tartó használaton át a roncsként történő feldolgozásig, és nem csak a menet közbeni kibocsátást, a gyártók nem fektettek volna be ilyen intenzíven a dízeltechnológia fejlesztésébe. A jelentés szerzői szerint így összességében vizsgálva a dízelhajtás jóval kevésbé környezetbarát a benzines hajtású autóknál.
A környezetre kifejtett nagyobb hatás elsősorban abból ered, hogy a gázolaj gyártása több energiát vesz igénybe, mint a benziné. A kőolajból származó gázolajjal vegyített biodízel sokkal nagyobb károsanyag-kibocsájtást okoz, mint a benzinhez adagolt bioészterek. Másrészt, egy dízelmotoros autó jelentősen bonyolultabb felépítésű emiatt több és drágább nyersanyag felhasználását igényli. Nem jelentéktelen az a körülmény sem, hogy a dízelüzemanyagnál tapasztalható alacsonyabb üzemanyagár gyakoribb autóhasználatra ösztönöz. A jelentés készítői emellett hangsúlyozzák, hogy az alternatív megoldások, mint például a hibridhajtású autók, kb. 20-25%-kal alacsonyabb CO2-kibocsátást jelentenek, ugyanakkor kategórián belüli vételáruk állja az összehasonlítást a dízelmotoros autók árával.
A T&E számításai szerint egy dízelmotoros autó teljes életciklusa során átlagosan 34,8 tonna CO2-t bocsát ki, míg a benzinmotoros 33,2 tonnát. A dízeleket mesterségesen preferáló jogi és adószabályozás a nagyobb teljesítményű és kategóriájú autók vásárlása, illetve a gyakoribb járműhasználat irányába mutató tendenciát eredményez. Amint azt a T&E elemzői kiszámították, a dízelmotoros autók vezetőinek igénye a gyakoribb vezetésre körülbelül 4 százalékban következménye az alacsonyabb üzemanyag árnak. Ezért az elemzésben a dízelek esetében 182 000 km-es, míg a benzines autók esetében 175 000 km-es átlagos futásteljesítményt vettek figyelembe. A bio-üzemanyaggal vegyített gázolaj használata 2,6 tonna CO2 kibocsátás forrása, míg a benzin esetében ez az érték csupán 0,8 tonna. A gázolaj-előállítás 5,25 tonna széndioxid-kibocsátással jár, míg a benzin előállítása 5 tonna kibocsátást eredményez.
A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi években a benzinmotorok jelentősen hatékonyabbak lettek, szinte utolérték a dízelmotorokat. A legmodernebb benzines erőforrások már elérik a 40%-os hatékonyságot. Az új generációs benzinmotorok átlagos kibocsátása 2015-ben 123 g/km volt, a dízeleké – 119 g/km, a hibrideké pedig mindössze 89 g/km, vagyis 25 százalékkal kevesebb a hagyományos robbanómotoros modellekhez képest. A hasonló teljesítményű benzines és dízel-erőforrások összehasonlítása alig 2-3 g/km különbséget mutat.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a hibridhajtású autók most kezdenek széles körben terjedni, ennek köszönhetően az áruk folyamatosan csökken, ami azt eredményezi, hogy ugyanakkora vagy 1-5 százalékos plusz költséggel dízelmotoros autó helyett már meglehet vásárolni egy hibrid autót.
Városban egy teljes hibrid hajtású autó az utazás idejének 40-60 százalékában csak az elektromos motort használja – és ezt az eredményt külső hálózatról történő töltés nélkül éri el. Rövid időn belül a hibridek ára tovább fog csökkenni, ugyanakkor a dízelautók árai nőni fognak, tekintettel a dízelmotorok hatékonyságának további növelése és az általuk okozott környezeti károk csökkentésének és az ezzel járó szükséges fejlesztésekre fordított költségek exponenciális növekedésére. Míg a plug-in hibridek és az emissziómentes járművek egyre olcsóbbak lesznek, gyorsítva az európai gépkocsipark CO2-kibocsátásának csökkenését.
„Az elmúlt években világossá vált, hogy a dízelmotorok a fő forrásai az európai városok nagymértékű nitrogén-oxid szennyezésének, ezzel évente 68 000 európai polgár halálához járulva hozzá. Vizsgálatainknak köszönhetően meggyőződtünk arról is, hogy a gyártók nyilatkozataival ellentétben a dízelhajtású autók károsabbak a környezetre a benzines autóknál, és nem járulnak hozzá a CO2 kibocsátás-csökkentést célzó kitűzésekhez. Ennek fényében Európának a jövőbe kell tekintenie és siettetnie kell az autók hibrid és/vagy elektromos hajtásra történő átállítását” – foglalta össze Julia Poliscanova, a Transport & Environment környezetbarát autókért és tiszta levegőért felelős menedzsere.
Európában vita folyik a dízelmotorok tényleges környezeti hatásairól. Ugyanakkor egyes autóipari konszernek olyan jogi szabályozás fenntartása érdekében lobbiznak, amely bőkezűen támogatja a dízelautókat – más meghajtások rovására. Az autógyártók a dízelmotorokban egyszerű módot látnak arra, hogy – legalábbis papíron – teljesítsék az Euro 6 szabvány előírásait. A szervezet elemzőinek véleménye szerint léteznek hatékonyabb módszerek a széndioxid-kibocsátás és az európai gépkocsipark által okozott szennyezés további csökkentésére, ehhez a hibrid meghajtású és az emissziómentes elektromos autóknak minél szélesebb körben kell gyorsan elterjedniük.
A tanulmány angol nyelvű változata letölthető az alábbi linkről: https://www.transportenvironment.org/sites/te/files/2017_09_Diesel_report_final.pdf
Illusztrációk: Transport & Environment
