Autóbérlés? Induljunk csak!
Nos, megint nagyon messziről kell kezdenünk…
Hosszú évekkel ezelőtt épp az Akropolisz ralira érkeztünk Athénba, ahol a repülőtéren azonnal az egyik (NEM A EUROPCAR)) autókölcsönző céghez vettük az irányt, hogy két gépjárművet béreljünk a több napos programra.
Akkor, ott majdnem egy órányi ügyintézés (szó szerint keverés, kavarás) vette kezdetét és már nagyon kezdtük unni, mire végre a bérelt kocsikhoz indulhattunk volna.
Az egyik autón szinte nem volt ép elem, a másiknak nem volt nagy baja, ellenben nem volt kitakarítva egyik sem…
Értem én, hogy pörögnek az autók, meg a görögországi közlekedési morálban azért kapnak is rendesen, de attól még kitakarítani illenék…
Az autóval kapcsolatban semmi infót nem mondott el az átadást végző kolléga – nem mintha nekünk nagyon lett volna rá szükségünk, de azért illene…
Nos, ilyen tapasztalatokkal érkeztem az Europcar újbudai telephelyére, hogy megtapasztaljam, miként is megy a cégnél az autóátadás.
A szalonba lépve azzal kezdődött, hogy egyből köszöntek.
Ezt sajnos manapság meg kell említeni, mert annyira pozitív meglepetésként éri az embert, hogy üdvözlik.
Az Europcar pultjához érve az ott dolgozó munkatárs – aki, nem mellesleg, éppen nyakig benne volt a papírmunkában egy másuk ügyféllel kapcsolatban – szintén köszönt, majd miután megtudta, miért is érkeztem, egy kis türelmet kért.
Egy kis türelem?
Igen!
A kis türelemnyi idő annyi volt, amíg befejezte a másik ügyfél autójával kapcsolatos adminisztrációt, majd a papírokat átadta az illetőnek és arra kérte, várjon pár percet még, amíg a velem kapcsolatos papírmunkát elvégzi.
Mert akkor együtt tudunk kimenni az autók átvételére és nem kell nekem sem sokat várni.
Pár perc?
Nem akarok túlzásokba esni és tény, hogy nem néztem meg az órámat, de biztos, hogy öt percnél kevesebb időt vett igénybe, hogy az papírmunkán túl legyünk.
