Tovább folytatódik idén a dízelek zuhanórepülése
A várakozások szerint tovább csökken a dízel üzemű motorok piaci részesedése Európában. Egyre nagyobb bajban vannak azok a gyártók, akik nem rendelkeznek megfelelően magas színvonalú modern – például hibrid – technológiával.
Drámai zuhanásként emlegeti az Óvilág legnagyobb autóipari szakfolyóirata, az Automotive News Europe* az egykor közkedvelt dízelmotorok piacvesztését.
A változás már régóta benne volt a levegőben, de csak a Volkswagen emlékezetes dízelbotránya után vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a dízel technológia nem képes beváltani a hozzá fűzött emissziós reményeket: az ügyfelek által elvárt (és a gyártók által ígért) teljesítmény és a törvényi szabályozásban előírt (és a gyártók által szintén megígért) környezetvédelmi teljesítmény valójában kölcsönösen kizárják egymást.
A mértékadó lap szerint nem véletlen, hogy míg 2011-ben a dízelek 55 százalékban részesedtek az európai újautó-eladásokból, mostanra 44 százalékra esett vissza a penetrációjuk.** Különösen szembeötlő a változás Franciaországban, ahol a 2011-es 72 százalék helyett jelenleg már csak 48 százalék a dízelek részesedése az újautó-eladásokból. Idén további zuhanás várható: a Morgan Stanley és az LMC Automotive szerint az év végével 42 százalékon, a PwC Autofacts elemzése szerint egyenesen 40 százalékon zárhatja 2018-at a dízelek részesedése a teljes piacból.
A zuhanás üteme lassul, de a trend nem fog megfordulni – mondják a szakértők; egyes elsővonalbeli autópari beszállítók szerint akár 30 százalékig visszaszorulhatnak a gázolajjal működő járművek. Ebben a térvesztésben az is szerepet játszik majd, hogy az európai nagyvárosok sorra tiltják ki központi kerületeikből a dízel üzemű járműveket: Párizs 2030-tól, Oxford 2020-tól, Koppenhága pedig már jövőre lezárja a belvárosba vezető utakat a dízelautók előtt.
Vannak persze olyan ellenvélemények is, amelyek szerint a dízelek fajsúlytalanná válásával pont a globális felmelegedés elleni küzdelem kerül veszélybe. Az érvényben lévő CO2-kibocsátási előírások ugyanis, amelyek jelenleg 130 g/km-ben korlátozzák a márkák flottaátlagát, tisztán benzinüzemű gépkocsikkal nem teljesíthetők: hiába bocsátanak ki rákkeltő koromrészecskéket és súlyos légúti megbetegedéshez vezető nitrogén-oxidokat a dízelmotorok, csekély CO2-emissziójuk miatt szükségünk van rájuk, mondják a technológia pártolói.
De vajon tényleg szükség van rájuk? Egyre több autógyártó (és ami még fontosabb: ügyfeleik) gondolják úgy, hogy nem. A modern, számítógép-vezérlésű benzin-elektromos üzemű hibridek minden helyzetben optimális energiafelhasználással üzemelnek, és bizonyítottan képesek nem csupán városban, de hosszú távon is a dízeleknél is kedvezőbb CO2-kibocsátással üzemelni. A teljesen emissziómentes közlekedés álmának megvalósulásához vezető úton a hibrideknek – ezek között pedig a Toyotának – főszerep jut, hiszen a japán márka európai eladásaiban egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a kettős üzemű járművek.
A Toyota Motor Europe 2017-ben 406 ezer hibrid gépkocsit adott el Európában***, 38 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezzel a cégcsoport uniós eladásainak elképesztően magas, 41 százalékát teszik ki a hibridek – ezen belül a Toyota márka részesedése 38,9 százalék, míg a Lexus esetében még magasabb, 60,1 százalékos a hibridek hányada. Különösen népszerű a Yaris (102 400 db), a C-HR (94 100 db), az Auris (82 400 db) és a RAV4 (58 600 db) hibrid kivitele; a Lexusnál az NX (19 700 db), a CT200h (8800 db) és az RX (7800 db) vezeti az eladásokat.
* http://europe.autonews.com/article/20180103/ANE/171229994/diesels-dramatic-decline-forecast-to-slow-in-2018
** JATO Dynamics, EU 27
*** http://newsroom.toyota.eu/2017-toyota-motor-europe-tme-sales-reach-the-1-million-mark-with-over-40-hybrid-ev-sales/
Fotók: Toyota, Lexus, archívum
