Úttörő teljesítmény a Toyota Miraitól

Nagy-Britannia északkeleti csücskétől a legdélnyugatibb pontjáig tartó expedíción vett részt a világ legnépszerűbb hidrogén üzemanyagcellás autója, hogy megnézzék, beváltja-e a gyakorlatban az ígéreteket.

Habár az internetnek köszönhetően ma már a farzsebünkben elfér a világ, az ember nem tud szabadulni évszázados mércéitől. Hiába repülhetünk órák alatt földünk tetszőleges pontjára, ma is ugyanolyan varázslatos kihívást, kéjes sikerélményt jelent egy adott földrajzi egység – legyen az ország, kontinens vagy tenger – egyik végéből eljutni a másikba. A britek például a három nemzet egyesítése óta zarándokolnak lelkesen John o’Groats-ból Land’s Endbe, és vissza. A Skócia legészakkeletibb kiszögellése és Anglia délnyugati sarka közötti, aszfaltúton 1349 kilométeres utat minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon megtették már, gyalogosan és kerékpárral, golfozva és kerekes székkel, gördeszkával és lóháton. Hidrogén üzemanyagcellás gépkocsival azonban még senki nem vállalkozott az útra – egészen mostanáig.

Elsőnek lenni mindig nagy megtiszteltetés, a brit Autocar magazin újságíróit mégsem a hírnév vezérelte az expedíció megszervezésében: arra kerestek választ, képes-e beváltani gyártója ígéreteit a világ legnagyobb számban eladott FCEV személyautója.

Nagy-Britanniában jelenleg 12 hidrogéntöltő állomás üzemel – ez nagyon kevés, ha azt nézzük, Németországban 45, Japánban pedig 91 nyilvános kúton tankolhatunk hidrogént, de ígéretes, ha figyelembe vesszük, hogy az év elején még csak kilenc állomás működött a szigetországban, decemberre pedig 16-ot ígérnek a fejlesztők. Az északról délre tartó expedíciót ezért gondosan meg kellett tervezni, és az egyelőre még hézagos töltőhálózat miatt jelentősen hosszabb, 1784 kilométeres úttal számolni. Ahelyett, hogy toronyiránt haladtak volna, a keleti partszakasz mentén kellett elindulniuk, hiszen itt, Aberdeen városában üzemel Európa legforgalmasabb H2-töltőközpontja, ahol az újságíróknak még sorba is kellett állniuk, hogy a Toyota Mirai feltankolhasson.

Eddigre már az is kiderült, hogy a Mirai 480 kilométeres elméleti hatótávolsága több ígéretnél: a következő töltőpont 430 kilométerre fekvő Sunderlandben volt, és az autó különösebb óvatoskodás nélkül, biztonságosan eljutott a célig. Itt egy építés alatt álló hidrogénkút területén, egy töltőkamionról tankolták tele az autó két darab, egyenként 2,5 kilogramm kapacitású tartályát. A kisebb nyomás miatt a szokásosnál valamivel lassabban végeztek a tankolással, de az utazás során összességében így is csupán 15 percet töltöttek kútoszlop mellett – nem úgy, mint az a csapat, amelyik ugyanezen a távon három évvel ezelőtt villanyautóval hajtott végig: ők összesen 3 óra 44,5 percet vesztegeltek különböző gyorstöltő pontoknál.

Az Autocar szerkesztői végül nagyon is elfogadható 90 km/h átlagsebességgel, összesen 16,1 kiló hidrogént elhasználva teljesítették az utat, és közben 14,5 liternyi kristálytiszta vizet „pufogtak ki” az üzemanyagcellából. A 100 kilométerenkénti 0,9 kilós fogyasztás azonban még lejjebb is szorítható: habár az újságírók az út vége felé már ráéreztek a megfelelő vezetési technikára, a 155 lóerős Mirai fedélzeti számítógépe még mindig csak 84 százalékosra értékelte öko-teljesítményüket – tehát bőven van még tartalék a technológiában.

Fotók: Toyota UK