A Brexit „példátlan” lehetőségeket kínál a brit-japán kereskedelem fejlesztésére
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnése „példátlan” lehetőségeket kínál Nagy-Britannia és Japán kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak fejlesztésére.
A brit kormányfő, aki csütörtök este londoni hivatalában fogadta Abe Sindzó japán miniszterelnököt, a megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten elmondta: a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 150 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly elérte a 28 milliárd fontot (csaknem 10 ezer milliárd forint).
Abe Sindzó a Downing Street-i sajtóértekezleten kijelentette: Japán és az egész világ is azt óhajtja, hogy az Egyesült Királyság ne a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.
A japán kormányfő szerint hazájának „erőteljes szándéka” a nagy-britanniai beruházások növelése, és Tokió ezért is reménykedik abban, hogy elkerülhető a megállapodás nélküli Brexit.
A londoni alsóház a jövő héten szavaz a Brexit-megállapodásról, de egyelőre nincs meg a többség az EU-val elért 585 oldalas egyezség elfogadásához.
Abe Sindzó azonban alig burkolt figyelmeztetésként kijelentette: Japán „jelenleg” az EU-piac kapujának tekinti Nagy-Britanniát. A japán miniszterelnök is kiemelte a csütörtöki sajtóértekezleten, hogy a japán vállalatok 150 ezer munkahelyet tartanak fenn a brit gazdaságban.
A japán cégek mindazonáltal nem derűlátók a rendezett körülmények között lezajló Brexit esélyeinek megítélésében.
A Honda autóipari óriáscég Theresa May és Abe Sindzó csütörtöki londoni sajtóértekezlete előtt szinte percekkel jelentette be, hogy áprilisban – vagyis a brit EU-tagság március végén esedékes megszűnése után – hat napra leállítja nagy-britanniai üzemének termelését. A Honda szerint erre azért van szükség, hogy a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3400 alkalmazottat foglalkoztató gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére.
A Honda szakértői már korábban, egy alsóházi meghallgatáson felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
Korántsem ez az egyetlen komoly figyelmeztetés a brit gazdaságban jelenlévő japán autógyárak részéről a megállapodás nélküli Brexit lehetséges kockázataira.
Nemrégiben a Nissan közölte, hogy megítélése szerint súlyos következményei lennének, ha megállapodás híján az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemben hirtelen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne életbe.
A WTO általános szabályzata alapján az EU a brit EU-tagság megszűnése után külső országként kezelné Nagy-Britanniát, és ebben az esetben a járműalkatrészekre 4,5 százalékos, a Nagy-Britanniából érkező autóimportra 10 százalékos vámot vethet ki.
A Nissan néhány héttel ezelőtti felhívása szerint az EU-val folytatott akadálytalan kereskedelem tette lehetővé, hogy a cég angliai termelőüzeme a brit autóipar egyetemes történetének legnagyobb gyárává fejlődhetett. A Nissan az északkelet-angliai Sunderlandben készülő autóinak több mint a felét az EU-piacra exportálja.
A Toyota nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén leállhat a cég angliai termelése.
Marvin Cooke a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: meggyőződése szerint ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül „zuhan ki” az EU-ból, és emiatt akár csak egyetlen részegység nem érkezik meg időben valamelyik külföldi beszállítótól, akkor lehetetlenné válik az autógyártás az angliai üzemben a fennakadás idejére.
Cooke elmondta: a Toyota angliai gyárába átlagosan 37 percenként érkeznek a kamionok az európai beszállítók által gyártott részegységekkel, és akár egynapi leállás is komoly veszteségeket okozhatna, mivel az üzem napi termelési értéke 12 millió font (4,3 milliárd forint).
