Nissan logo – A felkelő nap szimbóluma alatt
Interjú David Bihanic-kel, aki dizájner és a Párizsi Egyetem | a Panthéon-Sorbonne professzora
Dizájner-kutatóként, óriási grafikai koncepció és dizájn tapasztalattal rendelkezik. Mesélne, kérem arról, hogy melyek a használandó vezető alapelvek és/vagy kulcsösztönzők egy jó logó létrehozásában? Elsősorban meg tudná nekünk mondani, hogy mi is a logó pontosan? Annak érdekében, hogy jó legyen, egyszerűnek kellene lennie, esetleg sematikusnak…?
David Bihanic: Egy logó csak egy a sok alkotóelemből egy márka identitásában és hivatkozási univerzumában. Ugyanakkor egy logó születésekor, amiket tisztázni kell fejben, nem más, mint, hogy a logó mindenek felett egy „erőteljes” jelzés, mely annak érdekében, hogy létrehozzon és fenntartson egy bizonyos vizuális jelentőséget idővel, még inkább „vizuál-grafikai leegyszerűsítést” igényel.
Egy jelzés, ebben az esetben „logó-tipikus” természetében, az, ami egyszerre felépíti egy adott márka kulcs értékeinek a megjelenését és ugyanakkor megkülönbözteti, „elválasztja” azt a szomszédaitól és/vagy versenytársaitól. Ráadásul a vonatkoztatási rendszer kulturális evolúcióján felül, melyben a márka vizuális identitása „fürdőzik” (erre még biztosan vissza fogunk térni) egy logó, ahhoz, hogy ilyen erős jelzés maradjon muszáj, hogy az egyszerűség irányába fejlődjön. Ennek az alapvető célnak az elérése a garancia a brand valódi fenntarthatóságára.
Egy logó legalább két olyan elemből tevődik össze, melyek vagy asszociálnak vagy nem asszociálnak egymásra: a „grafikus bélyeg” és „egy név vagy jelző szöveg” (márkacím). Ezek mellé egy „alapvonal” vagy kulcskifejezés társítható, mely szlogenként funkcionál. Többféle kombináció is lehetséges: A szöveg címkét bele lehet helyezni a grafikus bélyegbe vagy a szöveg címkét körbefoghatja a grafikus bélyeg stb. Ugyanez a szövegcímke létezhet magában is, ez alkalommal a grafikai munkával a betűkre fókuszálva (kreáció vagy tipográfiai kompozíció – eredeti ABC)
Ugyanez vonatkozik a grafikai bélyegre, ami nem mindig igényli egy szövegcímke jelenlétét. Jellemző a címkéből és bélyegből is álló logókra, hogy a leegyszerűsítés által fejlődnek, azáltal, hogy elhagyják az egyik alkotóelemüket. Vegyük például (sok más mellett), a Nike és Starbucks logókat, melyek igen feltűnően fejlődtek, és ahol a leegyszerűsítés nagyon erőteljes volt.
Éppen a vizuális identitás „vonatkoztatási rendszerének” a fontosságáról vagy hatásáról beszélt. Kapcsolódik ez egy korszakra jellemző trendekhez?
David Bihanic: Csakugyan a leegyszerűsítésen túl, amit említettem, minden logó (amennyiben az valamiféle „alapvető komponense” a márka identitás univerzumának), olyan mintha „megrekedt” volna a kulturális és stilisztikai hivatkozás keretében, sokkal inkább, minthogy haladna az adott korral. Színek, betűstílus (szövegtörzs intenzitása és betű méret; a nagy- és kisbetűk közötti választás), textúrák, a kontúrok vastagsága stb.; mindezek a vizuál-grafikai attribútumok, melyek a logó dizájnját alkotják külső hatások eredményei, melyek gyakran specifikusak az üzleti területre és az aktuális grafikai trendekre nézve.
Következtetésképpen az évek során a logó kikerülhetetlenül változni, alakulni, mutálódni fog (néha radikálisan) annak érdekében, hogy passzoljon a jelen „hangulataihoz”. Ezeknek a változásoknak olykor igen jelentős hatásuk van a grafikai formájukra, de nincsenek hatással vagy nem módosítják (ha a márka elég erős) a signumát (latinul), más szóval a „lenyomatát”, „pecsétjét” vagy a „szimbólumát”.
Hacsak meg nem változtatjuk értékének forrásait, a mód, ahogyan a logó kiállja majd az idő próbáját meghatározza, amit rendszerint „a márka DNS-ének” hívunk. Az identitás ezen része sosem vonulhat háttérbe, nem szabad félbeszakítani egy vizuális identitás frissítése esetén, hacsak nem azért, hogy jelezzen például egy radikális változást a menedzsmentben vagy a vállalat irányváltásában, ennélfogva pedig igényli a márka újrapozícionálását. Az ilyen típusú jelentős változáson kívül a logó signuma szükséges, hogy erős legyen és, hogy kiállja az idő próbáját. Ebben rejlik a „bizalom garanciája”.
Arra alapozva, amit éppen kiemelt (pl.: a „grafikai leegyszerűsítés” és a „kulturális, stilisztikai hivatkozási keretrendszer” közötti kapcsolat kiegészítő jellege) hogyan látja a Nissan Logó fejlődését? Sikeresnek és meggyőzőnek találja? Vagy ennél fundamentálisabban „erős jelnek” tartja-e, amely túlélte az időket?
David Bihanic: Erre vonatkozóan a Nissan brand logója, számomra úgy tűnik igen példaértékű olyan értelemben, hogy hegyekkel-völgyekkel teli történelme ellenére vagy pont emiatt a jel képes kell, hogy legyen a fejlődésre a leegyszerűsítésen vagy a frissítésen, néha az „origójától” való eltávolodáson keresztül anélkül, hogy ezzel leválasztanánk az eredeti DNS-éről.
2001 – 2020
Példának okáért a 2001-es logó lépést tart a kor trendjével és szinte minden autógyártónál fellelhető hasonló: 3D kiemelkedés vagy finom terjedelem (féldombormű) + metálszürke + árnyék és tükröződés hatás stb. Így a logó újraépíti bázis „vázát” és aztán képes a nyugodt előremozdulásra „grafikus leegyszerűsítés” tekintetében. Ez történt 2001 és 2020 között.
A logó legutóbbi változata (2020) vékony vonalakkal aláhúzza a „szövegpajzsdísz” és a lemez fúzióját. A logó most egyetlen síkon helyezkedik el. Ez erős jele egy márkának, mely bár tanúságot tesz történelméről jelenleg még nyitottabb a jövőre, mint eddig valaha.
