A Fővárosi Ítélőtábla szerint jogszerű volt a fizető utasok szopatása
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jogszerűnek ítélte a Volánbusz dolgozóinak december 10-11-i munkabeszüntetését, helyben hagyva az elsőfokú bíróság döntését – közölte az MTI-vel kedden a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).
Az elsőfokú bíróság még december 6-án a MOSZ tagszervezetéhez tartozó Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezetnek adott igazat a sztrájk jogszerűségének megállapítása iránt indult nem peres eljárásban. A Volánbusz vezetése ellenkérelemmel élt, amelyet hétfőn a másodfokú bíróság is elutasított.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – idézi a közlemény Szabó Imre Szilárd ügyvédet, a Munkástanácsok ügyvezető alelnökét, aki hozzátette: innentől álláspontja szerint a munkáltató helytelenül hivatkozik a sztrájk esetleges jogellenességére, így már akadálytalanul adhat érdemi ajánlatot a munkavállalóknak a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozóan.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság – a bírói gyakorlattal egyezően – helyesen tekintette irányadónak a jogszabályban rögzített feltételek szűkítő értelmezését. Ez alapján nem minősül a kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányuló követelésnek az annak időbeli hatálya alatt meghirdetett, bármely jellegű és bármilyen jövőbeli időszakra vonatkozó bérigény – írták, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes értelmezés indokolatlanul leszűkítené a munkavállalói érdekérvényesítést.
A Volánbusz korábbi tájékoztatása szerint a munkaügyi vita nem a sztrájk lehetőségéről, hanem az időzítéséről szól. A társaság álláspontja szerint ugyanis az idén munkabeszüntetésre sem ok, sem jogszerű lehetőség nincs, hiszen a kollektív szerződés keretében az idei évre érvényes bérmegállapodás van hatályban, amit a Volánbusz vezetése maradéktalanul betartott.
A Munkástanácsok ismertetése szerint a bíróság az indoklásban kifejti: a munkáltató a fellebbezésében alaptalanul tekintette a munkavállalókat – az Alaptörvény és a törvényi szabályozás folytán – megillető sztrájkjog gyakorlását a munkáltató felé irányuló provokációnak. Abból, hogy a sztrájk a munkáltató jogát, jogos érdekét sérti, önmagában még nem következik az együttműködési kötelezettség megszegése – derül ki az ítéletből.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint is a szakszervezet a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartva jelentette be a sztrájkot megelőző követelését, majd a sztrájk elkerülése érdekében egyeztetésre is sor került, amely során az akkor már két hónapja ismert követelésre konkrét munkáltatói ajánlat nem érkezett – áll a Munkástanácsok közleményében.
