A Kawasaki új hidrogénüzemű motorkerékpárt mutatott be
A Kawasaki a következő évtized elején egy hidrogén-ICE motorkerékpárt kíván kínálni
- A Kawasaki hidrogénüzemű motorkerékpárt mutatott be Japánban.
- A prototípus egy módosított motorral rendelkezik, amely benzin helyett hidrogénnel működik.
- A Kawasaki a következő évtized elején egy „hidrogén ICE” motorkerékpárt kíván kínálni.
A Kawasaki bemutatott egy hidrogénüzemű motorkerékpárt, amely a hagyományos kerékpár előnyeit ígéri jóval kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett.
A Ninja H2-re épülő motorkerékpár kompresszoros, 1,0 literes (998 cc) négyhengeres motorral rendelkezik, amelyet úgy módosítottak, hogy benzin helyett hidrogénnel működjön. A hidrogént közvetlenül a hengerekbe fecskendezik, mivel a kerékpár hagyományos égési folyamaton működik.
Nem a motor az egyetlen változás, mivel a motorkerékpárt hidrogén-üzemanyag-tartályokkal, valamint fedélzeti „hidrogén-üzemanyag-ellátó rendszerrel” szerelték fel. Ezeket az alkatrészeket láthatóan hátul helyezték el, és úgy tervezték, hogy úgy nézzenek ki, mint egy kemény nyeregtáska.
A Kawasaki a közelmúltban megrendezte a „világ első nyilvános bemutatóját egy hidrogén ICE motorkerékpárral egy tömeggyártású motorkerékpár-gyártó által” a Suzuka Circuit-en a Coca-Cola Suzuka 8 órás állóképességi versenyen. Ez volt a több hónapos munka csúcspontja, amikor a projekt 2023 márciusában kezdődött, és az év elején átadta a helyét a tesztfutásoknak.
A cég szerint az így elkészült kerékpár „azt a dübörgést és lüktető érzést nyújtja, amelyet a motorosok imádnak a gázkar elcsavarásakor, miközben főleg vizet és nagyon kis mennyiségű CO2-t bocsát ki”. Ráadásul a kerékpár elkerülheti a korlátozott hatótávolságot és a hosszú töltési időt, amely akadályozza az elektromos motorkerékpárokat.
Míg a motor egy prototípus, a Kawasaki azt tervezi, hogy a 2030-as évek elejétől hidrogénüzemű motorkerékpárt állít gyártásba. A vállalat azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az időzítés és a rendelkezésre állás „változhat a hidrogén-üzemanyag-ellátási infrastruktúrától és az egyes országok jogi szabályozásának állapotától függően”.
