A Suzukik öregedtek a leginkább a toplistás gyártmányok közül

Milyen személygépkocsiból fut a legtöbb a magyar utakon? Az újonnan vagy a használtan vásárolt autók között több a dízel meghajtású? Hogyan változott a toplistás gyártmányok átlagos életkora, miként alakult a használtautók importja? A Használtautó.hu idén decemberben ünnepli a 20. születésnapját, a jubileum alkalmából a legnagyobb hazai online autópiac szakértője elemzi a legfontosabb változásokat.

Az elmúlt két évtizedben a felhasználói igények mentén fejlődő Használtautó.hu szakértői csapata a hazai autópiac változásain is folyamatosan rajta tartotta a szemét. A gazdasági világválság, a használtautó-piac újbóli megerősödése és az újautó-piac gyengülése (majd magára találása), a dízelbotrány hatásai és az alternatív meghajtású személygépkocsik terjedése – rendkívül mozgalmas évek állnak mögöttünk. Nézzük meg közelebbről a legérdekesebb trendeket és változásokat!

A KSH legfrissebb, 2018-as adatai szerint összesen 3 641 823 személygépkocsi fut a magyar utakon. Gyártmány szerint a személygépkocsi-állomány aktuális toplistáját (ld. lent) az Opel (487 762), a Suzuki (422 903) és a Volkswagen (355 536) vezeti. A toplista szempontjából több téren is átrendeződés figyelhető meg a 2002-es adatokhoz képest: egyrészt akkoriban még csaknem 1 millióval kevesebb személygépkocsi közlekedett a hazai utakon, másrészt a dobogón az Opelt (308 841) a Lada (295 088) és a Suzuki (218 651) követte. A Ladák száma azóta jelentősen (40 584) visszaesett, míg a Suzukik száma csaknem megduplázódott.

A sereghajtó, már nem forgalmazott gyártmányok ezzel szemben 2002-höz képest nem változtak, azonban számszerűségüket tekintve országos viszonylatban szinte teljesen eltűntek a közlekedésből: Tavria (3 346 helyett 95), Moszkvics (5 278 helyett 411), Datsun/Datsun-Nissan (7 752 helyett 485).

Katona Mátyás, a Használtautó.hu szakértője a hazai személygépkocsi-állomány alakulásáról elmondta: „Mára a rendszerváltás előtti modellek száma erősen lecsökkent, a volt KGST-piacos modellek zömében elkoptak és hobbiautó státuszba kerültek. Az autópark jelentős bővülése mellett a gazdasági világválságig, azaz 2007-ig még fiatalodni is tudott a hazai állomány – azt persze meg kell jegyeznünk, hogy a nullaszázalékos hitelek miatt nem feltétlenül egészségesen. Azóta viszont az újautó-eladások visszaesése ismét az autópark öregedését eredményezte, ezen pedig a 2012-től megélénkült import sem tudott érdemben javítani, hiszen a behozott autók többsége 10 évnél idősebb.”

Átlagos életkorát tekintve a teljes magyar autóállomány 2002 óta 2,5 évet öregedett (11,7-ről 14,2-re). Ha a leginkább kiugró változásokat nézzük, a legnagyobb „fiatalodást” a Daciáknál (16,2-ről 5,8-re), míg az állomány méretével összevetett, legnagyobb mértékű öregedést a Daewoo-knál regisztrálták (3,8-ról 17,5-re – jelenleg 59 233 található meg belőlük). A toplistás gyártmányok közül a legnagyobb mértékben a Suzuki-állomány korosodott (4,3-ról 14,7-re), de a top 3-ban átlagosan még így is a legfiatalabbnak számít (Opel: 15,3, Volkswagen: 15,6).

A magyar személygépkocsi-állomány átlagéletkorával kapcsolatban Katona Mátyás kiemelte: „Logikusan azon márkák állományának átlagéletkora tud javulni, amelyek jól szerepelnek az újautó-eladásoknál. Ezen még segíthet, ha az állomány idősebb tagjai kikerülnek a forgalomból, ami például a Daciák esetében látható. A már nem, vagy csak kis számban forgalmazottak megöregszenek, kifutnak, amelyek viszont felélednek és jó új eladási számokat mutatnak, azok fiatalodhatnak. Érdekes példa a Suzukié: nagyon sok régi Swift, Wagon R+ és Ignis fut még, ami annak ellenére is növeli az állomány átlagéletkorát, hogy a márka jelenleg is Magyarország kedvenc személyautójának számít.”

*A KSH adatai alapján

Az autópiac változása nemcsak a márkák sorrendje, hanem az üzemanyag-megoszlás változása szerint is érdekes képet mutat. A DATAHOUSE Kft. adatai szerint 2019 első háromnegyedében kis eltéréssel majdnem ugyanannyi új és használt autót állítottak forgalomba (új: 115 106, használt: 117 352), azonban a benzin-dízel arány lényegesen eltér: az újonnan vásárolt autók esetében erősebb a benzin-preferencia (benzin: 73%, dízel: 20%), míg e tekintetben a használtak kiegyensúlyozottabb képet mutatnak (benzin: 50%, dízel: 45%). Nem meglepő, hogy a 2015-ben kirobbant dízelbotrány mindkét szegmensre látványos hatással volt: azóta az új autók esetében 22%-ot, a használtak terén pedig 13%-ot csökkent a dízel meghajtás aránya.

A hibrid meghajtás új személygépkocsiknál 6%-os, használt autóknál 4%-os arányt mutat, az elektromos pedig alacsony bázisról indulva, de stabil növekedés mellett jelenleg 1-1%-on áll. Míg 2009-ben alig pár száz konnektorból tölthető személygépkocsival találkozhattunk a magyar közutakon, 2019-re már több, mint 13 ezret találhatunk.

„2010 és 2015 között az újautó-eladásoknál 40-46%-os volt a dízelarány, azóta folyamatos csökkenéssel 20%-ra csökkent a piacrészük. Az importnál még jelentősebb a változás: míg 2010-ben a használtan behozott autók 72%-a dízel volt, idén már csupán 45%-uk. A vevők kisebb, de egyre jelentősebb része kacsint az alternatív meghajtások, a hibrid és elektromos autók felé, az árérzékeny magyar piacon azonban leginkább az amúgy egyre takarékosabb és leginkább megfizethető benzinesekhez pártolnak át a vevők” – mondta az üzemanyag megoszlásról a Használtautó.hu szakértője.

**A DATAHOUSE Kft. adatai alapján

20. születésnapja kapcsán a legtöbb potenciális vásárlót elérő Használtautó.hu online felmérést készített a felhasználói körében, hogy saját felületén keresztül is feltérképezhesse az autóvásárlási szokásokat.