A teljes induló keretet kifizették már az uniós közlekedésfejlesztési operatív programban
2020 júniusában túlnőtték a kifizetések az uniós társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszegét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.
A közleményben Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A 2014-2020-as fejlesztési időszakban összehangolt, korszerű és gazdaságos közlekedésfejlesztés valósul meg Magyarországon. Az uniós költségvetési ciklusban összesen több mint 2100 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési projekt nyert már támogatást az IKOP mellett a területi operatív programokban és az új alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban megkötött 116 támogatási szerződés alapján mostanra több mint 1325 milliárd forint jutott el a projektgazdákhoz.”
Az IKOP célszámai alapján 2023 végéig összesen 370 kilométernyi vasútvonal korszerűsítése történik meg, közúton 250 kilométeren új építés, 130 kilométeren pedig felújítás, továbbfejlesztés tervezett.
A program nagyprojektjeként valósul meg egyebek mellett 19 emeletes motorvonat beszerzése, a Püspökladány-Ebes-Debrecen vonalszakasz rekonstrukciója, a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer kiépítése két ütemben. Az utasok már jelenleg is élvezhetik az esztergomi vasútvonal vagy a dél-balatoni vasútvonal Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti szakasza felújításának előnyeit. A kiemelt közúti beruházások között említhető a Szombathely gyorsforgalmi bekötését megteremtő M86 Csorna-Hegyfalu szakasz megépítése, az M30-as autópálya kivitelezés alatt álló Miskolc-Tornyosnémeti szakasza, vagy az M4-es nyáron elkészülő Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) szakasza – írja közleményben az ITM.
Hangsúlyozzák, az uniós támogatások maradéktalan hasznosulása érdekében a kormány jelentős túlvállalásról döntött az IKOP esetében is. A többlet kötelezettségvállalás átlagos mértéke a teljes operatív programban 43 százalék, de a nemzetközi közúti elérhetőség javítását célzó prioritásban meghaladja a 90 százalékot. A 2023-as pénzügyi elszámolási határidőig így akár több mint 1800 milliárd forint hasznosulhat IKOP-forrásból a hazai közlekedési hálózatok és szolgáltatások fejlesztésében.
Mosóczi László hozzátette: „A sikeres pályázatoknak köszönhetően Magyarország több mint 342 milliárd forintot fordíthat közlekedési beruházásokra a CEF terhére. Az új pénzügyi alapból eddig támogatást nyert 53 hazai projekt közé tartozik az M15 és M70 tavaly lezárult négysávosítása, az új komáromi Duna-híd, a Kelenföld-Pusztaszabolcs vasútvonal átépítése, és a Rákos-Hatvan vasútvonal felújítása is. A kifizetések a tervezett ütemnél gyorsabban haladnak, a tavalyi 138 milliárd forinttal mintegy másfélszeresen, 148 százalékban teljesült az éves terv.”
A jelenleg nyitva lévő kiírásban a kohéziós országok 650 millió eurót érhetnek el a CEF-ből. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium e keretösszeg több mint harmadára, 75 milliárd forintra nyújtott be új magyar támogatási igényt. Az Európai Bizottság a tagállamok delegáltjaival közösen az eredetileg e körben kiosztani tervezett forrásmennyiségnek akár a többszörösét is odaítélheti a július közepére várható döntésben – tájékoztatott az ITM.
