A Toyota bepillantást engedett újrahasznosítási folyamataiba

A Toyota neve mára környezettudatosság szinonimája lett, hiszen nem csupán közel 22 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesített eddig világszerte (az összes többi autógyártó összesített zöld eladásainak többszörösét), de a gyártás, a logisztika, és gyakorlatilag működése minden területén folyamatosan törekszik környezeti lábnyomának csökkentésére, és célja, hogy 2050-re (Európában 2035-re) elérje a 100%-ban karbonsemleges működést. Ebben kiemelt szerepe van megújuló energiaforrások felhasználásának és úgy, mint az újrahasznosított anyagok használatának, az akkumulátorok begyűjtésétől a karosszéria fémelemeinek újrahasznosításáig. Az alábbiakban ez utóbbi folyamatába enged betekintést a világ legnagyobb és legzöldebb autógyártója, amely már két évtizede úgy építi autóit, hogy életciklusuk végén ne okozzon gondot azok hatékony, a 99%-os újrahasznosítást lehetővé tévő szétszerelése. Mindez kiemelt területe a Toyota négy pillérre (ezek az elektrifikáció és az ügyfélélmény területén megszerzett vezető szerep megőrzése, a mobilitási szolgáltatóvá válás és a társadalmi felelősségvállalás) épülő Beyond Zero stratégiájának, amelynek alapja, hogy a Toyota többet tesz, minden területen – különös tekintettel a környezettudatosságra – igyekszik elébe menni ügyfelei elvárásainak és meghaladni azokat.

Mindig is kíváncsi volt, hogy milyen sorsra jutnak a forgalomból végleg kivont autók? Vajon végleg egy egyre terebélyesedő roncsautótemetőben végzik – vagy különböző formákban továbbélnek? Nem sok autótulajdonos tudja, milyen sors vár sokáig dédelgetett autójára, ha már nem alkalmas a közlekedésre. Ritkán látott világba enged hát bepillantást a Toyota az alábbiakban.

Érkezzen mindjárt egy drámai képsor: mint a papír, amely az aprítógépen megy át, az egytonnás acélautó egy óriási gépezet karmai között végzi: 廃車をシュレッダーへ – YouTube.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen eddig is el kell jutni.

99 százalékban újrahasznosítva

Talán nem is gondolnánk, de egy átlagos autó nem kevesebb, mint 30.000 alkatrészből áll, és ezeket 99 százalékban újrahasznosítják. Hogyan lehet egy olyan összetettet szerkezetet, mint egy autó, így szétszedni és visszaforgatni használható erőforrásokká? A titok a Toyota környezetvédelmi ügyekért és mérnöki menedzsment részlege szerint az autók összeállításának módjában rejlik.

Arra épült, hogy szétszedjék?

„A Toyota könnyen szétszrelhető konstrukcióban építi autóit. De mit is takar pontosan az, hogy könnyen? A Toyota járműveit úgy alkotják meg, hogy ne okozzon problémát, hogy életciklusuk végén (leendő, más formában megkezdett új életük elején) szétszerelésre kerülnek. Ennek a filozófiának a tervekbe való beépítésével leegyszerűsíthetjük a szétszerelési munkákat és fokozhatjuk az újrahasznosítás hatékonyságát. A 2003-as Toyota Raumtól (japán hazai modell) kezdve olyan terveket alkalmazunk, amelyek egyszerűsítik a szétszerelést és a válogatást, hogy elősegítsék az elhasználódott járművek olyan erőforrásainak újrahasznosítását, mint a réz és a ritka fémek.” – avat be Masahiro Egawa, a Toyota környezetvédelmi ügyekért és mérnöki menedzsmentért felelős részlegének vezető munkatársa.

A Toyota gyártási rendszere minden szakaszban kiemelten kezeli annak szükségességét, hogy megkönnyítsék a folyamat következő lépéseiben részt vevő feldolgozók munkáját. Ennek ellenére a legtöbben nincsenek tudatában annak, hogy ennek hatása évtizedekkel a jövőbe nyúlik, egészen az autó élettartamának végéig. Egawa egy különösen érdekes részletet is kiemel a járművek szétszerelése kapcsán. Arra a pillanatra utal, amikor az autó utasterében átvezetett elektromos kábelköteg „olyan simán leszakad, mintha egy grillezett hal csontjait húznák ki”. Ez az alábbi felvételen látható: 易解体ワイヤーハーネス引きはがし – YouTube.

Egawa felfedi azokat a titkokat is, amelyek ezt lehetővé teszik. Először is, a vezetékek kivezetéseit úgy tervezték, hogy a kábelköteg meghúzásakor könnyen leválaszthatók legyenek, mint például egy konzerv fedele. A kábelkötegnek van egy pontja is, amelyet meghúzva egy mozdulattal eltávolítható anélkül, hogy szétválna. Ez a pont sárgászöld szalaggal van jelölve, így még nehézgépekkel végzett munka esetén is könnyen felismerhető. A Toyota a bontók által használt nehézgépeket is behozta üzemeibe. Ez segíti a könnyebb szétszerelés kutatásában és fejlesztésében, amelyek eredményei megjelennek a járművek tervezésében.

Mindez nem csupán a végső szétszerelés, hanem a szervizelés során is hasznos

Egy könnyen szétszedhető autót könnyebb a gyártás során összeszerelni, és a márkakereskedésekben is könnyebben javíthatók vagy cserélhetők az alkatrészek. Ez sok ember munkáját megkönnyíti. Az elektrifikált járművek számának növekedésével ez a részleg már előre azon gondolkodik, hogyan fogják szétszerelni őket. A Toyota ugyanis már most több, mint 20, világszerte pedig több, mint 40 részben vagy teljesen elektromos (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modellt értékesít, ezek száma pedig 2025-re, azaz szűk három éven belül 70 fölé nő, csak akkumulátoros elektromos autóból 30 új modell érkezik 2030-ig.

Az akkumulátoros elektromos autók eladásainak növekedése új kihívást jelent

„Az akkumulátoros elektromos járművek nagy akkumulátorokat cipelnek, amelyek tömege meghaladja az 500 kilogrammot. Együttműködünk a gyártó részlegekkel, hogy átgondoljuk, hogyan távolíthatjuk el és szállíthatjuk könnyebben ezeket az akkumulátorokat.” – avat be Hideto Mitsuhashi, aki a környezetvédelmi ügyekért és mérnöki menedzsmentért felelős részlegben ezért a következő években egyre kiemeltebb szerepet kapó területért felel.

Így zajlik az újrahasznosítási folyamat

Ha már az erőforrások könnyű visszanyerésére tervezték, hogyan hasznosítják újra a kiselejtezett járműveket? Két szó a kulcs: járműkockák, és válogatás, ez az alapja mindennek. A Toyota Metal a világ egyetlen olyan újrahasznosító vállalata, amelynek irányításában részt vesz egy autógyártó is, ez pedig könnyen tettenérhető a folyamatok átgondoltságán.

Járműkockák

A bontókhoz érkező járművekből először leürítik a fáradt olajokat és egyéb folyadékokat. Ezután eltávolítják a lökhárítókat, ajtókat, motorokat és más használt alkatrészekként használható elemeket. A maradékot présben lelapítják és elszállítják a Toyota Metalhoz. Ott minden autót egy 600 kilogramm körüli kockába préselnek. Több ilyen blokkot emelnek be egy aprítógépbe, ahol aztán porrá zúzzák. Innen egy szállítószalag egy épületbe viszi őket, ahol az acélhulladékot szétválogatják a színesfémektől, például alumíniumtól és réztől. Ez még kis mennyiségű aranyat és ezüstöt is magában foglal. Az így visszanyert acélt az acélgyártókhoz viszik, ahol ismét eljuthat a járművek karosszériájába – az autókból készült autókba.

A válogatás mindent erőforrássá tesz

A fémek visszanyerése után az „aprítógép-maradékként” ismert keverék marad vissza, amely olyan anyagokat tartalmaz, mint a gyanta, uretán és üveg. A gyakorlatlan szem számára az aprítógép maradványa nem más, mint szemét. És mégis, ez is erőforrásokat termel, mivel a gyanták és más kevert anyagok is újrahasznosíthatók. A szemét erőforrásokká alakításának kulcsa a válogatásban rejlik. A fém és műanyag elemek szétválasztása az alábbi futószalagon történik: 金属とプラスティックを選別 – YouTube

Újabb nap, újabb 400 tonna nyersanyag az elhasználódott autókból

Tadashi Matsumoto, a Toyota Metal elnöke 2019-ben érkezett a vállalathoz, miután a Toyota Tsushónál, a Toyota Group kereskedelmi vállalatánál a környezetvédelmi újrahasznosítás területén dolgozott.

„Húsz évvel ezelőtt úgy tekintettek ránk, mint egy hulladékkereskedőre.” – meséli, mielőtt megosztja a vállalat működésének elveit. „A Toyota Metal 1970-ben indult – amikor az újrahasznosítás nem volt része a legtöbb ember gondolkodásmódjának –, és az erőforrások újrafelhasználása iránt kötelezte el magát. Büszkék vagyunk arra, hogy a már nem használt autókat erőforrásként új életre keltjük. Modern társadalmunk hatalmas erőforrás-tartalékokkal rendelkezik, amelyek újrahasznosításra és újrafelhasználásra várnak, és ezeket szeretnénk feltárni, hogy elősegítsük a körforgásos gazdaság létrehozását.” – mutat rá Matsumoto.

Az autók karbonsemlegessé tétele nem csupán a gyártásról és a használatról szól – az is kulcsfontosságú, hogy utána mit kezdünk velük. Európában a javasolt szabályozás tiltja az új járművek értékesítését, ha azok nem felelnek meg az újrahasznosított anyagokra vonatkozó bizonyos szabványoknak. Az autógyártók újrahasznosító cégekben való részvétele csak még relevánsabb lesz. A Toyota Metalnál akár 400 tonna nyersanyagot nyerenek ki naponta akár 1000 autóból. Napi négyszáz tonna. Hatalmas különbség van aközött, hogy ez szemétté vagy hasznos erőforrássá válik.

„Nincs más munka, ami ennyire jó a bolygónknak.” – véli Matsumoto, és nehéz azt mondani, hogy nincs igaza.

A maradék 1 százalék rejtélye

Tehát, ha visszagyűjtött Toyoták elemeimek 99 százalékát újrahasznosítják, mi történik a maradék 1 százalékkal? A fennmaradó 1 százalékot, amely a fémek visszanyerése után maradó többféle gumiból áll, üzemanyagként használják fel. A keletkező hamuszerű anyagot gyakran használják utak építésekor keményedő anyagok alapjaként. Mint kiderült tehát még ez az 1 százalék is megtalálta a módját annak, hogy a társadalom szolgálatába álljon. Ma már autóiparon kívüli szereplők sora, a legváltozatosabb területeken dolgozó gyártóvállalatok szakemberei látogatnak el a Toyota Metalba, hogy megfigyeljék a Toyota Metalban zajló folyamatokat, és az ott tapasztaltakat átemeljék saját területükre. Ami ott történik ugyanis, az valójában nem szétszerelés, hanem élvonalbeli erőforrás-teremtés. Ahogy a Toyota elnöke, Akio Toyoda mondja: „Az autók egyikei azon kevés ipari termékeknek, amelyeket gyakran „szeretettel” emlegetnek. Megrendítő belegondolni, hogy még ebben a pillanatban is mindazok az autók, amelyeket a tulajdonosok évek óta szeretnek, tovább élnek valahol, csak más formában.”