Károsanyag-kibocsátási mérföldkőhöz érkezett az európai autópiac: idén először fordult elő, hogy 100 g/km alá süllyedt egy autógyártó súlyozott átlagos CO2-kibocsátása.
Amint a dízelek folyamatosan és mind erőteljesebben szorulnak ki Európa meghatározó piacairól, úgy válik egyre nehezebbé az autógyártóknak teljesíteni a rájuk kirótt széndioxid-kibocsátási normákat. Egyre kevésbé fenyeget tehát bennünket a dízelek hagyományos réme, a jelentős nitrogén-oxid- és koromrészecske-emisszió, ugyanakkor a fejlemények azt is egyértelművé tették, hogy pusztán belső égésű motorokkal nem teljesíthetők az európai CO2-kibocsátási előírások.
Ez az elsődleges konklúziója annak a jelentésnek, amelyet a JATO Dynamics tett közzé az Európában 2018 során eladott új gépkocsik súlyozott károsanyag-kibocsátásáról. 2017 után ugyanis tavaly is emelkedett az újautópiac átlagos CO2-emissziója, méghozzá riasztó mértékben: a 2018-ban regisztrált 120,5 g/km meghaladja a 2015-ös értéket.
A 23 vizsgált európai országból mindössze háromban (Norvégiában, Hollandiában és Finnországban) nem emelkedett a széndioxid-kibocsátás. Magyarország kifejezetten rosszul teljesít ebből a szempontból (125,9 g/km, +1,7%), és az áldatlan állapotokon csak a hazai vásárlókat és döntéshozókat egyaránt felölelő, átfogó szemléletváltással lehet javítani.
A romló emissziós statisztikának egy másik fontos oka is van: a szabadidőjárművek népszerűségének megállíthatatlan növekedése (csak tavaly 16 új típussal bővült a piac) miatt mind a dízel-, mind a benzin üzemű járművek körében emelkedett az átlagos széndioxid-emisszió. A sportautók, a luxusautók és a kisbuszok mögött a szabadidőjárművek bocsátják ki a legtöbb szén-dioxidot. A teljes piaci átlagot tekintve, míg 2017-ben a dízelek átlagosan 117,9 gramm CO2-t bocsátottak ki kilométerenként, tavaly ez az érték 122,3 g/km volt; a benzineseknél ugyanez a viszony 123,4, illetve 125,5 g/km.
A megoldást tehát a hibridek jelentik – azaz a Toyota, hiszen az európai öntöltő hibrid eladások (606 210 db[1]) közel háromnegyedét (435 119 db[2]) adják a márka típusai. Hogy a crossovereknek nem kell feltétlenül környezetpusztítónak lenniük, jól példázza a Toyota C-HR és RAV4 modellek példája: a Toyota szabadidőjárműveinek eladásaiból 87, illetve 60 százalékkal részesednek a hibrid kivitelek; a márka tavaly összesen 192 422 darab hibrid crossovert értékesített Európában. Tavaly 45 százalékos volt a technológia részesedése a Toyota európai eladásaiból – Nyugat-Európában ez az arány elérte az 58%-ot –, nem csoda, hogy a márka egyike volt annak a mindössze öt gyártónak, aki 2018 során javítani tudta súlyozott átlagos CO2-kibocsátását. Ez, valamint a tény, hogy a Toyota Európában elsőként tudta 100 g/km alá szorítani flottaátlagát, kedvező képet fest a jövőre nézve: jelenleg úgy tűnik, a Toyota a legesélyesebb arra, hogy sikerrel teljesítse a 2030-ra előjegyzett, minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértékeket.
Fotók: Toyota
Táblázat: JATO Dynamics
[1] https://www.best-selling-cars.com/electric/latest-europe-electric-and-plug-in-hybrid-car-sales-per-eu-and-efta-country/
[2] https://newsroom.toyota.eu/toyota-motor-europe-approaching-half-a-million-sales-of–self-charging-hybrid-electric-vehicles-in-2018/
