A vasút a közösségi közlekedés gerince

    A vasút a magyarországi közösségi közlekedés gerince, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 2018 és 2023 között 1700 milliárd forintot fordít a kormány, ebből egyebek között 660 kilométer pályát felújítanak, és 440 kilométeren villamosítanak – hangsúlyozta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára hétfőn háttérbeszélgetésen, Budapesten.

    Kiemelte, a minisztérium stratégiája megfogalmazza, hogy a vasúti pályák Budapest és a 100 ezernél több lakosú nagyvárosok között óránként legalább 120-160 kilométer, míg a főváros és többi nagyváros között minimum 100-120 kilométer sebességű közlekedésre legyenek alkalmasak. Csökkenjen továbbá a vasúti energia-felhasználás, a környezetterhelés, és vasút területén is minél szélesebb körben terjedjen el digitalizáció – sorolta.


    Az államtitkár beszélt Magyarország árufuvarozási tranzitszerepéről, amelyet a vasúti infrastruktúra fejlesztése erősít, és fontosnak nevezte, hogy a hazai vasúthálózat a nemzetközi hálózat része legyen a határok közötti átjárhatóság biztosításával. Magyarország számára nagy lehetőségnek nevezte, hogy az Ázsia és Európa közötti áruforgalom meghatározó tranzitútvonalává váljon. 


        Az ITM államtitkára szerint Magyarország kedvező adottságaival a régió első számú logisztikai központjává válhat, és hangsúlyozta, azt is el kell érni, hogy a vasúton Távol-Keletről Európába érkező áruk továbbításához a vasúttársaságok ne csak az Oroszország-Fehéroroszország-Lengyelország útvonalat válasszák, hanem Magyarországot is.


    Mosóczi László emlékeztetett rá, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusban közösségi tárfinanszírozással mintegy 1000 milliárd forintot fordít Magyarország a vasúti fejlesztésekre, és azt szeretnék, ha a következő uniós költségvetési időszakban is a mostani keretösszeggel megegyező forrást lehetne erre a célra  fordítani.